2010. április 28., szerda

Felnőtt mese...


Tompa Mihály: Kolokán

Szép volt a kolokán terebély rózsája,
A nádas vidéke büszke volt reája:
Ha kinyílt fejét a hullámon ringatta:
A hideg habok is hevültek alatta.

Hogy a habkirály s a nádas-tündér neje
A víz tükrén által egymásba szerete:
A szárcsa lett köztük a szerelmi posta,
Az üzeneteket titkon vitte, hozza.

Azok közt, kik hozzá szépet tenni jártak,
Igy szólt a kolokán egyszer a szárcsának:
"Mennyit rimánkodtál, hogy adjak egy csókot...
Ha ujságot mondasz, most lesz benne módod."

Aki a vizeknek mélységeit járja,
Megörüle ennek a kéjelgő szárcsa:
Szólt megelőzőleg: "legyen kívánságod,
Ami tőlem telik, teljesülve látod!

Engedd hát szép virág! megcsókolni képed,
S én egy nagy titokba avatlak be téged...!"
S elmondja a madár a szép kolokánnak,
A két szerelmes közt a dolgok hogy állnak.

...."Akkor lassan feljő a habok királya
S a tündérasszony már a víz felett várja:
Felébredvén pedig a nádas tündére,
Akad szép nejének csak hűlt helyére..."

Szép kolokán-virág, a felelet helyett
Megadta a csókot, s jóízűn nevetett, -
És mond, hogy elbukott a szárcsa a mélybe:
"No ez szép kis kaland, s még szebb lesz a vége!

Hogy a vízkirállyal megszökik asszonyom,
A férjének talán meg kéne mondanom...
Nem szenvedne annyit, bár nem lenne boldog,
De...szép mulatság lesz...így hát mégse szólok!"

Mit a szárcsa mondott, megtörtént csakugyan.
A szép tündérasszony örökre odavan!
Fájdalma iszonyú a nádas urának,
Kit a rét virági csüggedt fővel szánnak.

Hanem volt olyan is, ki rajta nevetett,
És mulatságosnak tartá az esetet:
Mivel most járt már el a kolokán nyelve,
S a dologgal a tó, a rét el volt telve.

S mit a nádas ura tarta mély titokban,
- Hogy szívét gúny, szégyen ne vérezze jobban, -
A rút csacska virág mindazt elbeszéli:
S ez egy hölgy-rablás titka, körülményi.

Csak nagy későn jutott a tündér fülébe,
Hogy széltiben tudja titkát a tó népe:
És nem bírt nyomára jönni, hogy ki által
Mulatja magát a közhír fájdalmával?

De a hűtlen hölgyet kétsége, bánata
Vízi liliommá midőn változtatta:
Melyek a csalásban részt vettek egyképen:
Szárcsa és kolokán bünhődtek keményen.

Amannak, ki volt a bűnösök postája,
Sütteték nagy szégyen-bélyeg homlokára,
S mely nem akkor beszélt, mikor kellett volna,
Meglakolt érte a kolokán-rózsa.

Elveszett illata, elveszett virága,
Szine vagy setét-zöld, vagy halavány-sárga:
Mint a fűrész éle, olyan lett levele,
S nem szólhat, - mert magát hasgatja meg vele.

Szégyenében lakik a vizek fenekén,
Csak néha bukkan fel: virítás idején:
Megutált, megvetett. Fűrész-nyelve pedig
Akképen élesül, amikép vénhedik.



Stratiotes aloides - kolokán

2010. április 27., kedd

Horgonyt fel....

-mondta vasárnap délelőtt egy kis csapat, akik a Ráckeve fórum tagjai közül úgy döntött, közösen felmérik milyen lehetőség van a helyi látványosságok megtekintésére,a vízi járművek segítségével.
Az elképzelés egy olyan lehetőség ami még eddig nem működött mint pl. a vízi úton való közlekedés szolgáltatása ( vízi taxi ).Főleg piaci napokon és hétvégén. Csatlakoztam hozzájuk és az alábbi élmény képeket készítettem. ( a minőség néhol nem a legjobb, mert elfelejtettem beállítani a gépet a mozgó állásra.)






















2010. április 26., hétfő

Heuréka...

kiáltanám, ha nem lenne az örömbe üröm. Elkészült az első panoráma képem, amit Exit@ segítségével " szájbarágós leírása" szerint készítettem. Ezúton is köszönöm Neki !!!!
A hiba az én készülékemben volt, a képnek a felét láthatjuk, mert olyan béna voltam, hogy egyszerre nem tudtam bemásolni a 28 db-ból álló sorozatot csak 20-at. Mikor az egérrel rákattintottam akkor a sorok elhelyezkedése miatt ennyi sikeredett. Bénáskodtam vele, de nem adom fel. Megpróbálom megint. A lényeg ,az Autostitch működik.

Ime a félig sikeredett táj fotó...


2010. április 25., vasárnap

Tűzokádó helyett vízköpő lett...

a Szent Györgyi sárkányból. Bizonyára a történet motiválta a bádogos mestert amikor ezt az igen szépen megmunkált csatorna véget elkészítette. Méghozzá a családi házhoz tartozó nyitott fás fészerre.



ÁPRILIS 24. SZENT GYÖRGY NAPJA

Ugyancsak a magyar nyelvterületen általánosan elterjedt hiedelem él a Szent György-nap előtti mennydörgéssel kapcsolatosan. Turán azt tartották, hogy ha Szent György-nap előtt megdördül az ég, bő áldás lesz. Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső. Jászdózsán a mennydörgés, akárcsak az aznapi eső, bő termést jelent.

Időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak a Szent György napja körüli időszakhoz. Úgy vélik például a bukovinai magyarok, az Ipoly menti falvak lakói is, hogy ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. A Szent György-nap előtt megszólaló béka a medvesalji falvakban esőtlen nyarat jelez. A békát gyógyításra is használták ezen a vidéken. Kiszárított békával és ráolvasással szemölcsöt gyógyítottak.
A Gyimes-völgyi magyarok szerint, aki Szent György-nap előtt megfürdik a szabadban, az egész évben nem lesz rühes.
Az ágynemű szellőztetését tiltották ezen a napon különböző okokra hivatkozva, például a Gyimes-völgyi magyarok szerint sok égzengés lenne, a berettyóújfalusiak a jószág pusztulásától féltek.

Szent György napját általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak. Jó előjelnek tartották a termésre, ha a varjú nem látszott ki a búzából.

Az egész magyar nyelvterületen ismert az e naphoz fűződő naphívogató gyermekdal, melynek csallóközi változata az alábbi:
Süss föl nap, Szent György nap,
Kert alatt a kislibáim
megfagynak.
Teritsd le a köpönyeged
Adjon isten jó meleget!
(Marczell 1985: 40)

A húsvéti szokásokkal mutat rokonságot, hogy ilyenkor is sor kerülhetett határjárásra, a kutak megtisztítására, a határjelek felújítására (Bálint S. 1977: I. 312–314).

A Szent György-naphoz kapcsolódó szokások, hiedelmek elsősorban a tavasz kezdetével kapcsolatosak. Sárkányölő Szent György a lovagok, lovasok, később pedig a cserkészek, felszerelése miatt a fegyverkovácsok és szijjártó céhek patrónusa volt.
ÁPRILIS 25. MÁRK NAPJA


E nap jellegzetes szokása a búzaszentelés. Az egyházi külsőségek között, körmenet formájában megtartott szertartáshoz számos népi hiedelem kapcsolódott. A szentelt búzát – mint általában a többi szentelményt – nagy becsben tartották, és mágikus hatást tulajdonítottak neki. Tápén a szentelés alatt koszorúkat készítettek a búzából, melyeket a templomi zászlóra, keresztekre helyeztek, majd nyolc nap után levették, és a szántóföld négy sarkába helyezték jégverés ellen. Koszorút a beteg feje alá is helyeztek, gyógyító erőt tulajdonítva a szentelt búzának (Bálint S. 1980b: 271). Medvesalján, Almágy községben a gazdasszony a szentelt búzából a tyúkok, kacsák elé szórt, hogy ne érje őket kár. Ugyanitt, amikor a karácsonyi morzsával füstöltek, szentelt búzát is szórtak közé, hogy a hatást fokozzák. Az imakönyvbe tett búzaszálnak gonoszűző erőt tulajdonítottak a magyar nyelvterület számos vidékén. A bukovinai székelyek a megszentelt búza főzetét {7-148.} lábfájás ellen tartották foganatosnak. A szegedi kenyérsütögető asszonyok Szent György-napi harmatot és szentelt búzaszálat tettek a kovászba, hogy a kenyér szépen keljen.

Szórványos adataink vannak az időjárás- és termésjóslásról is Márk napjával kapcsolatosan. Például Csépán a mák, a Mura-vidéken az indás növények vetésére tartották alkalmas időpontnak. A Mura-vidékiek szerint: „Ha megszólal a pacsirta, a béka, jó termést várhatsz, ellenben, ha hallgat a fülemüle, akkor változékony lesz a tavasz” (Penavin 1988: 89).

2010. április 23., péntek

Ami a könyv megjelenése előtt volt...


Agyagtábla - Papirusz - Pergamen

Az agyagtáblák az emberi kultúra bölcsõjénél, a Tigris és Eufrátesz folyó környékén ötezer évvel ezelõtt jelentek meg. Egyszerû készítésük és kezelhetõségük miatt igen elterjedtek. Az általános napi használatra szánt agyaglapokat a beírás után csak szárították, míg a jelentõsebb írásmûveket; rendeleteket, gyõzelmi híradásokat a száradás után kiégették, így az élettartamuk szinte korlátlanná vált. Használatuk jelentõs elõnye volt, hogy negatív mintába, lágy agyag benyomásával könnyen volt sokszorosítható. Ennek különösen a rendeletek elterjesztésénél volt jelentõsége.
Az. agyagtáblák használatának véget vetettek a nagy mennyiségû és nehéz táblák megõrzési, tárolási és szállítási nehézségei, de ebben a papirusz elterjedése is közrejátszott.
A papiruszt Egyiptomban a Nílus deltájánál és a lassúbb folyású szakaszán termõ papiruszsás felhasználásával készítették. A sást sokoldalúan hasznosították. A fiatal hajtásokat étkezési célra, az érettebb szárak háncsrészeibõl pedig zsineget (halászhálókhoz), köteleket, tutajokat készítettek, míg a levelekbõl papucsot, takarókat szõttek, a szívós belsõ bélrészébõl pedig a papiruszíró lapokat állították elõ. A háncstól megszabadított rostos bélrudakat hosszában vékony szalagokká hasították, sima kõre egymás mellé fektették, kb. 20-40 cm-nyi terület befedése után, keresztbe fektetett hasonló sorral a rakatot egybe fonták. Ezután fakalapáccsal ütögették, ekkor a ragadós növényi nedv kipréselõdve egy önálló lappá kötötte össze a két sor szalagot. Sima kövek között szárították, majd sima kõvel simították. A nagyobb iratokhoz több lapot ragasztottak össze (a régészek többméteres iratokat is találtak) és tekercs alakban tárolták. A jelentõsebb iratokat, rendeleteket fatokba zárva õrizték.
A pergament az egyre nehezebben beszerezhetõ és csak az egyes helyeken termõ papirusz helyett használták. Állatbõrök megfelelõ kikészítésével állították elõ. Idõtálló, hajtogatható, szépen írható és rajzolható volt. A kisázsiai "Pergamon" város lakói állították elõ a legjobb írólapokat, amelyeket a várósról neveztek el pergamennek. A vékonyabb bõrû háziállatok bõrét (birka, kecske, kutya), szõrtelenítették, vegyileg kezelték, kifeszítve szárították és csiszolták. A különleges jelentõségû, vagy reprezentatív írásokhoz, oklevelekhez ma is használják (népies elnevezése a kutyabõr).

A papír készítésről még további inf:
itt

magyar kincseink

PLAKÁT ÉS KISNYOMTATVÁNY TÁR
Az allegóriákban bővelkedő litográfiát az első magyar grafikai plakátként tartjuk számon. - Benczúr Gyula: Országos Általános Kiállítás (Budapest, 1885.)

2010. április 22., csütörtök

A FÖLD NAPJA



1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. A FÖLD NAPJA célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Magyarországon 1990 óta rendezik meg.


Faludi György: A távolabbi jövő
Nem kell kétségbe esni. A messze jövő szép lesz.
A szélvert pusztaságon ledőlnek a falak,
és sírok, műemlékek, acélhidak meg gépek
mind elporladnak néhány százezer év alatt.
Pár millió esztendő múlva, új csillagképek
alatt szelíd fejével kibujik a moszat,
ismeretlen virágok nyílnak, mert a természet
variál, mikor játszik, nemvárt fenevadak
születnek s egy merőben különböző embernem.
Vagy a miénk jön ismét? és imádja a szépet,
gondolkozik, fúr, farag, szeret, sír, örül, élvez,
ír, épít, fest, kutatja: mi a mindenség titka,
s nagyon fél a haláltól, de mégis elpusztítja
önmagát és a Földet? Merem remélni, hogy nem.

2010. április 18., vasárnap

Ovikostoló...2.

a nyelv marketingizálódásának a nyelvfejlődési eredménye.
Az előző blog beírásom témájához kapcsolódva a családom egyik jeles tagja az alábbi érveket sorakoztatta fel.

A nyelvek szinte mindegyikében létezik az un. gyermeknyelv, amely a
szavak, kifejezések egyszerűsítéséből, rövidítéséből alakul ki. Az
angolban, németben gyakori a jelenség.
Az így létrejött rétegnyelvi
(ilyen a gyermeknyelv) szavak lassan átmennek a köznyelvbe. Pl:
chocolate -choco, (ennek a megfelelője a magyar csoki, sugar= cukor, az
angolban sug, azaz a magyar cuki, fruit=gyümölcs, gyereknyelvben fru,
magyarban gyümi (néha még a ka-, ke- kicsinyítő képző is hozzátársul.
Így jött létre az ovi, suli is. Az értelmező szótárban már ahol a szónak
van ilyen gyermeknyelvi alakja, odaírják a rövidített, gyermeknyelvi
eredetű, de a köznyelv által már széles körben használt formát.
Különösen a marketing, reklám jellegű szövegek használják fel a
nyelvekben a gyermeknyelvi formákat, ezért lehetett például az Ovis-suli
Hivatalos néven is Ovi-Suli a név.
De extrém példa a Magyar Lóversenysport Rt. hivatalos fogadó újságja a
LOVI-news, ilyen szóalkotási folyamat eredménye a magyar mozi szó,
amely eredetét tekintve a következő: Volt az angol "movies picture
theater" azaz mozgókép színház, ebből lett az ango-amerikai movies, majd
a movie.
A századfordulón az egykori Vöröscsillag Filmszínházat (Budapesten a Royal
szállónál) Royal Képjátszó Színháznak írták ki, aztán lett belőle Royal
Mozgó, majd egyszerűsödve Royal Mozi. (Heltai Jenő alkotta meg a szót.)
Tehát az ovi, suli típusú gyermenyelvi köznyelvben teljesen
meghonosodott, világos jelentéstartalmú szavak használata nyelvhelyességi
szempontból nem kifogásolható. Mint ahogyan az ebből létrejött
ovikóstoló sem. Ez jellegzetesen a nyelv marketingizálódásának a
nyelvfejlődési eredménye. (A marketing szférában alkalmazott
szóösszetételek átmennek a nyelv általánosabb szféráiba, használati
rétegeibe.) Ugyanilyen a mozikóstoló is, ez a Film+ csatornán van.
Eredete: muvimuster (angolul filmmustra, a muster szóeredeti jeletése,
mustrál, válogat, később a kóstol, kóstolás jelentés is hozzátapadt.
Angol üzletekben ha valami finom delicátes kaját veszel, az eladó
megkérdezi Do you vant a litle muster (Kér egy kis mustrát, kóstolót?, s
ha igent mondasz, ad egy papírvékony szelet sajtot..ezt a világ
legelőkelőbb csemege üzletében a Harrods-ban tapasztaltam.)
Találtam az interneten jónéhány olyan oldalt, ami un iskolakóstolóra
hív, ad róla információt:
egy példa
Egy másik német értelmező szótár
oldal:itt
Tehát nem nyelvi rendellenesség ez az ovi, suli, szuri jellegű nyelvi
képződmény.
Úgy gondolom, elfogadható példákat sorakoztatott fel ahhoz, hogy az általam helytelennek tartott szavak használatáról megváltozzon a véleményem.
Mellékesen megjegyzem, én már lemaradok az úgy nevezett cukiságról...!?

Kóstolgatás öröme...avagy






olvasom a következő információt "Óvi-kóstoló," Sulikostoló"
Tehát a kérdésem az Ovikóstoló, Sulikóstoló szavak értelmezése, jelentése szerint megállja a helyét?
Pl. Ovikóstoló= Ovi = óvoda , kóstoló = ízlel, ízt tapasztal
Találkoztunk már olyan mondással, "Belekóstol a nagybetűs életbe.." mondjuk ezt akkor amikor nagykorú lett gyermekünk v. érettségi után el kezd dolgozni. Gondoljunk bele ezt a gondolat sort érti a magyarul tudókon kívül bárki?

A felhívás vagy meghívás a kóstolgatós érzékszervünkre apellálva, jelen esetben az óvodai életbe való betekintésre invitál.
Szerintem a szó nem állja meg a helyét, mert mit is takar ez az esemény tartalmilag? Várják a szülők látogatását, hogy gyermeküknek megfelelő óvodát válasszanak. Mire is kíváncsi a szülő ?

Betekinteni egy második otthont ígérő életbe,
megfigyelni az óvónő pedagógiai munkáját,
hallani akarja a halk v. hangos kellemes v. kellemetlen hang orgánumát,
tudni szeretné: elég empátiával rendelkezik a felnőtt aki majd a gyermekével kapcsolatba kerül.
Látni szeretné a megfelelően ellátott, felszerelt csoport szobát az esztétikus gyermekbarát környezetet.
Összegzésként egy komplett érzékelés a jó döntés meghozatalához az óvoda választáshoz, a felsorolt érzékszervek segítségével: látás, hallás, érzés és még csak véletlenül sem az ízlelés, kóstolás -ha csak meg nem ebédeltetik a szülőket.

Már eleve ez az ovi szóhasználat sem a legszerencsésebb, mert akkor ezzel az erővel mondhatjuk azt is suli ( ami német eredetű ) v. isikóstoló, mert így is mondják a gyerekek megyek az isibe.
Gondolatébresztőként ennyit!
A szavak értelmezéséből kiindulva: óv, óvod, óvoda, de mi az az óvi?,ari?, szuri?,stb...

2010. április 14., szerda

Virtuális komatálküldés...

egy kicsit megkésve. Küldöm az egyik belevalóját, már mint a mákos-almás lepényt. hiányzik a tál ( képzelőerőtökre bízom ), belőle egy kis itóka, tojás és mellé a fiatal lányka aki adja!



A húsvétra következő fehérvasárnapon volt szokásos a komatálküldés. Ezt a szokást főként fiatal lányok gyakorolták, de előfordult az is, hogy leány fiúnak, vagy fiúk egymásnak küldték. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek, s ezután magázták és komának, a lányok pedig mátkának nevezték egymást.
A komatál tartalma tájanként változott, de nem hiányzott belőle a húsvéti tojás, kalács, kis üveg ital. Az ajándékot kapó kivett a tálból egy húsvéti tojást, s helyette két másikat rakott a tálba cserébe; más helyeken az egész tálat elvette, s helyébe egy másik tálat küldött. A komatál átadása énekelt, mondott köszöntő kíséretében történt.
Fogadjátok szerettetel:
Komatálat hoztam,
Meg is aranyoztam.
Koma küdte komának,
Ha nem veszi magának,
Küldje vissza komának!

Amin elcsodálkoztam, úgy tudtam, mátkának a jegyben járók hívták egymást. Megint tanultam...
Ezt a közösség teremtő népszokást még a fiatal gyermekágyas asszonyok látogatásánál is alkalmazták.

inf:
itt

2010. április 13., kedd

Császárkorona mint vakondűző, és egérriasztó



Jártamban-keltemben akadtam rá erre az érdekes növényre.


alapban téglavörös, harang alakú virágaival tündököl.

A görög mitológiában Hyakynthoszt, Apollón (fiúszerelmét) barátját egy véletlen baleset során Apollón egy diszkosszal halálra sebezte. Hyakynthosz véréből virág fakadt, amit később róla Hyakynthosznak, magyarul jácintnak neveztek el. A virágszirmokon az igazi jácinton ma is nagy H betű van A jácint ma már nem honos Görögországban, ezért a növényekkel foglalkozó történészek a császárkoronát vélik felfedezni a történetben szereplő ókori jácintban, bár a logika nem tudom hol maradt, mert a császárkorona virágjában a leggondosabb szemmel, a legdúsabb fantáziával se fedezhető fel a névadás alapját képező nagy H betű..Szerintem a görögök kiírtották.

A császárkorona (Fritillaria imperialis) a liliomfélék családjába tartozik. Perzsiából (Irán) sétált át Isztambulba, ahonnan Bécs császári kertjeibe utazott a követek tarsolyában. Ahogy az akkoriban dívott, a császároktól szerény egyszerűséggel magukról europaizálták, a nevét. Később főleg a szerzetesek érdemeként emigrált szét Európa kolostorkertjeibe, ahol is nem utolsósorban a megfigyelt mellékhatásként - hogy tulajdonképpen az egyik leghatásosabb vakondűző, és egérriasztó - kedvelt dísznövény lett. Erre vezethető vissza az is, hogy tulajdonképpen minden nyelvben császárkoronaként tisztelik.

A virágzati szára kimagaslóan hosszú a hagymás növények között, akár a másfél méteres magasságot is elérheti. A száron keskeny-lándzsás levelek sorakoznak. A szár végén örvökben álló, narancssárga leplű, bókoló virágok pompáznak. A virágok felett kócos üstök található, amelyről nevét is kapta.

Kontinentális éghajlatunkon kiválóan érzi magát, ennek ellenére csak ritkán találkozunk vele kertjeinkben. Okát talán a hagymájának meglehetősen erős illatában kell keresnünk. Pedig ezen hátránya egyben előnye is e növénynek, hiszen kellemetlen illata a kert kártevőit is távol tartja. Érdemes kószapockok vagy vakondokok járta helyre ültetnünk.

Napos és félárnyékos helyeken is jól érzi magát, de az előbbi esetben mindenképp gondoskodnunk kell a rendszeres öntözésről, vagy inkább a zöldmulcsos talajtakarásról, amit teltebb színű, és hatalmasabb virágokkal hálál meg. Ne trágyázd! Komposztot adj neki, és időnként a zöldmulcs alá tégy kávézaccot, kiszáradt teafüvet, faszenet, vagy fahamut. A tápanyagban gazdag, üde talajokat kedveli, ezeken a helyeket hosszú éveken át virágzik. Hagymája télálló, általában elég 4-5 évente átültetni.

Ha át szeretnénk ültetni, akkor virágzat elnyílása után várjuk meg, amíg a levelei elsárgulnak és a tápanyagok visszahúzódnak a hagymába. Ez a folyamat rendszerint júliusra befejeződik. A szétültetés során az érzékeny bőrűeknek ajánlott a kesztyű viselése, mivel a hagyma mérgező, irritáló alkaloidokat tartalmaz, amik tulajdonképpen a vakondűzésért is felelősek. A hagymákat 20-25 cm mélységbe és 30-40 cm térállásba ültessük, ha dísznövényként akarjuk csak ültetni. Ha elűzőként. elég kétméterenként..

Különlegesen szép hatást érhetünk el, ha csoportosan más tavaszi virágokkal, gyöngyikével vagy árvácskával ültetjük össze.

A császárkorona magról és hagymáról is szaporítható. A magok lassú kelése és a virágzóképes hagyma több évig tartó fejlődése miatt érdemes az utóbbi szaporítási módot választanunk. A hagymákat októberben ültessük el, így következő év tavaszán már gyönyörködhetünk a virágzó császárkoronában.

2010. április 11., vasárnap

Tulipánfa vagy liliomfa...

Évek óta díszíti az utcánkban lévő család kertjét. Nehéz elmenni mellette rácsodálkozás nélkül, különlegessége szépsége miatt. Elsőként borítja a virágzat, majd kp 1/2 1 hét múlva elhullajtja és kezd fejlődni a levélzet.
Magyarországra a 18. század végén érkeztek be az első példányok – valószínűleg
Eszterházy Miklós herceg hozatta őket kismartoni parkjába, amit 1754-ben kezdtek el építeni – az első feljegyzések 1830-ban említik őket. Az 1800-as évek a Kámoni Arborétumban is sok magnóliát ültetett Saághy István.

Azok a fajok, amelyek a lombfakadás előtt adnak feltűnő virágdíszt, szintén igényesek ugyan, de jobban elviselik Magyarország éghajlatát. A talajra és a nedvességre érzékenyek ugyan, de a szennyezett, városi levegőt jól viselik.

A liliomfákat rendszeresen összetévesztik közeli rokonukkal, az ugyancsak a liliomfafélék családjába tartozó, de Észak-Amerikából származó tulipánfával (Liriodendron tulipifera).

liliomfa
tulipánfa

2010. április 9., péntek

egymásra találtak..., elkülönülve...

Tegnap a napsütés kicsalogatott a vízpartra, ahogy sétálgattam a part közelben egy igen gyorsan, izgatottan úszó szárcsára lettem figyelmes. Szorgalmasan keresgélt a télen levágott gyékény darabok között, míg alkalmas darabra talált csőrébe kapta és irány a közeli stég alá. Lencsevégre kaptam, közelebb merészkedtem. Látszólag annyira elfoglalta a szárcsapárt a fészek építés, hogy rólam tudomást sem vettek.
Érdekes volt felfedezni, ennyire közel kerülni az egyébként a költés ideje alatt igen rejtőzködő vízimadarakat. Hiába a fajfenntartás ösztöne még a kíváncsiskodó tekintetet a természet adta pőreséget is leküzdötte.



Ni-ni egy darab biztonság...


Ez itt a sziget...


Kettejük szigete...


A pókháló függöny mögött...


Az utódok, még a burokban...

szárcsa

2010. április 5., hétfő

Ha a föld csak egyetlen...

énekes előadót bírna el hátán, akkor az csakis Leonard Cohen lehetne! az idézet az
Élet és Irodalom újság, Végső Zoltántól.
2009. augusztus 31-én végre Magyarországra is ellátogatott. Világ körüli turnéja keretében három órás koncertet adott a zsúfolásig megtelt Papp László Budapest Sportarénában. Néhány idézet a koncertet méltató írásokból, amelyek egységesen az év koncertjének, sőt akadt, amely minden idők legjobb budapesti hangversenyeként minősítette.
A napokban hallottam a hírt, hogy megint tervezi a koncert fellépést Magyarországon.


további inf:
itt

U2 & Leonard Cohen Tower of Song


Leonard Cohen - Dance Me to the End Of Love

2010. április 4., vasárnap

Köszön-t-Ő...és köszönet...

minden csodálatom a természetnek, hogy ilyen színpompával örvendeztet minket.
Gyönyörködjetek benne Ti is!









Ez a fotó tavaly készült még a fotózás legelején.


Kellemes Húsvéti ünnepeket !
Kyba