(Bp., 1905. nov. 15. - Bp., 1973. jan. 2.): író, szerkesztő, pedagógus. ~ Erzsébet történész húga. Bp.-en érettségizett, utána gyógytornász oklevelet szerzett. Magánúton foglalkozott gyógyító tornára szoruló serdülőkkel és felnőttekkel. Néhány verse megjelent az Esti Kurírban, a Pesti Hírlap vasárnapi mellékletében és önálló kötetben is. 1924-ben bekapcsolódott a munkásmozgalomba. 1944-ben deportálták. 1949-ben lektor az Athenaeum kiadónál, 1950-51-ben az MDP Központi Vezetőségének politikai munkatársa. 1952-1963 között az Ifjúsági, ill. Móra Könyvkiadó ig.-ja. 1950-től jelentek meg részben önálló kötetekben, részben gyűjteményes kiadványokban óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló verses meséi, leporellókba, kifestőkönyvekbe írt versikéi. Öreg néne őzikéje c. meséjét lefordították német, cseh, orosz és kínai nyelvre is. Gyermekverseket fordított, ill. átdolgozott az Európa és a Zenemű kiadónak. Válogatást állított össze Fáy András meséiből. - F. m. Öreg néne őzikéje (Bp., 1952, 1977). - Irod. Kovács Miklós: Búcsú F. A.-tól (Élet és Irod., 1973. 2. sz.).
Gyermek verseivel többször találkoztam, de mint ember keveset tudok róla. Kutakodásaim alapján elmondhatom, a NET-en sincs sok inf. róla.
Ez a versike még ismeretlen volt számomra, no és a tücsök aki kora őszi időben kereste a védett helye ahol áttelelhet. Nálam sajnos nincs meleg kemence...
Fazekas Anna: Ősz
Elszállt a fecske, a gólya
távoli, kékszínű tóra,
hegy tetején ül a köd,
szélverte szilvafa nyög.
Fáznak az ágak, a lombok,
áznak a házak a dombok,
gyors paripán jön az ősz,
kunyhóba búvik a csősz.
Fát hasít, csattog a fejsze,
langyos a búbos kemence,
cirpel a házi tücsök,
könyvvel a sutba ülök.
Olvasok, álmodom ébren,
méz van a tündér-mesében,
rőzsefüst illata leng,
átkarol lágyan a csend.
