A Varázsfuvola

Régi vágyam teljesült az új év 3. napján. Végre láthattam és hallhattam Wolfgang Amadeus Mozart romantikus felnőtt meséjét a Varázsfuvolát.

Az Erkel színház előadását Szinetár Miklós rendezte.
 Alkotótársaival Velich Rita jelmeztervezővel, és Horgas Péter díszlettervezővel látványos előadást terveztek. A színpadképet a technika segítségével ( fények és vetítéstechnika )tették látványossá,  megteremtve a darab egzotikus és titokzatos miliőjét.

Kazettáról sokszor hallgattam az ismert áriákat. 

Most végre élőben hallhattam Kolonits Anna előadásában

az éj királynő esdeklő, lányáért aggódó, könyörgő, majd 

látván lánya hajthatatlanságát,  haraggal, bosszúval 

átkozódó alakítását.

Még nem leltem meg a fenti énekes Kolonits Anna videóját, de egy hasonló  előadás módot igen:
Mozart A Varázsfuvola az Éj királynőjének bosszúáriája előadja Diana Damrau "magyar felirat"



  A sötétség és a fény, az értelem és az érzelmek, az emelkedett eszmék és a természeti ösztönök, Sarastro és az Éj királynője ellentétpárjait összhangba rendezni a zene .
Az emelkedett eszmék és az értelem megszemélyesítője Sarastro, akit   Palerdi András alakítása tett emlékezetessé.

Itt két videó Sarastro  F-dúr  áriája  Gregór József előadásában

 és Székely Mihály előadásában

A Taminót Klein Ottokár alakította, hűséges kísérőjét Papagénot az erdei madár befogót Rezsnyák  Róbert. Régen vágyott párját Papagénát Gál Gabi alakította bravúros duettel.

Papagéna és Papagéno duett: Ötvös Csilla és Gáti István előadásában

Pamina áriáját előadja Pitti Katalin

Pamina szerepét Sáfár Orsolya gyönyörű szoprán hangját érdemes kiemelni, majd a három hölgyet :Bakonyi Anikót, Balga Gabriellát és Bakos Kornéliát. 

Továbbá: Öreg papot Kováts Kolos és a három gyermek akiknek fiatal csengő, tiszta hangzása szimbolikus tartalmat üzent. ( Csörgeő Kata, Takács Botond és Bangó Ernest )

A gyermekkar vezetője: Gupcsó Gyöngyvér 

Végül a karmester Kovács János

Az opera részletei innen:http://operakalauz.wrm.hu/index.php?handler=own&page=work&id=12

"adjunk magunknak egy próbaévet"

Mondja , Zsótér Sándor  aki az Erkel színházban rendezte a  Carl Maria von Weber operáját, A bűvös vadászt, véleménye  szerint a darab arra sarkallhat, hogy , amikor megvizsgáljuk a bennünk élő árnyoldalt, a bennünk működő irgalmat és kárhozatot és azt, mit nevezhetünk jónak és rossznak.

2014.12.16-án volt szerencsém megtekinteni az esti előadást ezt az évek óta mellőzött romantikus operát három felvonásban, két részletben, német nyelven, magyar felirattal.

Karmester Halász Péter

Ottokar, herceg  Haja Zsolt
Kuno, hercegi örökös jogú erdész Gábor Géza
Ágota, a lánya  Szabóki Tünde
Anci, fiatal rokon Wierdl Eszter
Kaspar, első vadászlegény Palerdi András
Max, második vadászlegény Kovácsházi István
Remete Berczelly István / Kováts Kolos
Kilian, gazdag paraszt Beöthy-Kiss László
Samiel, a fekete vadász Ladányi Andrea

Zeneszerző Carl Maria von Weber
Szövegíró Johann Friedrich Kind
Rendező Zsótér Sándor
Koreográfus Ladányi Andrea
Díszlettervező Ambrus Mária
Jelmeztervező Benedek Mari
Dramaturg Ungár Júlia
Karigazgató Strausz Kálmán
Közreműködik Honvéd Férfikar

Rendkívüli élményként kiemelném: a díszlet egyszerű megjelenését,a szín efektusok használatát.  Aminek segítségével vált a zene és a történet  harmonikus időnként vibráló sejtelmes misztikummá.
Feledhetetlenné vált számomra a Honvéd Férfi kórus  

 Samiel, a fekete vadász Ladányi Andrea alakítása és Ágota szerepében Szabóki Tünde.

Fotó: Csibi Andrea

Itt egy kis betekintés:

Theodor W. Adorno: Amiről a Bűvös vadász valójában szól

"Hogy miről szól A bűvös vadász valójában, arról kevés dolog árulkodik olyan pontosan, mint Max mondata: „Esténként gazdag zsákmányt hoztam.” A sorsdráma alatt valódi cselekményként egy archaikus rejtőzik. A sorskényszer, amely azt parancsolja Maxnak, hogy Kasparral bűvös golyót öntsön a menyasszony elnyerése érdekében, abból az időből ered, amikor a férfinak vadászként élelmet kellett a szeretett nőnek szereznie, sőt az élelemmel megszerezni/megváltani. Ami azonban meggátolja a vadászt a zsákmány megszerzésében, nem az ördög, ahogy a szereplők vélik, és ahogy talán a szerzők érthették. Hanem a nagyon titkos keresztényi tiltakozás a pogány zsákmányjoggal szemben, amely bűnbe keveredett életet csak másik élővel cserél ki. Max nem véletlenül énekel arról, ahogy szerelmese néven nevezi: „Bár megfenyegetve, örült a gyilkosnak Agathe szerelmes pillantása.” De ahhoz, hogy Agathe öröme beteljesüljön, a fenyegetésének is be kell teljesülnie. Ez a dialektika értelmében ugyanazon erők által történik, amelyeknek régi jogát meg kell törni. A hajdani természetistenek, kiűzetve egy olyan világból, ahol a vadászok erdésszé háziasítva élnek, gonosz szellemekként térnek vissza, és az ember elpusztítására törnek azzal, hogy visszahívják a zsákmányjog már elmúlt hatalmába. Ezért az, hogy Maxnak egész a végéig egyetlen döntő lövése sem sikerül, nem rossz, hanem jó előjel, és vadászhivatala betöltésének elnapolása semmi más, mint hogy az ő sorsa által a természet démonai megbékíttetnek, és egyben hatalmuktól megfosztatnak. A bűvös vadász az utolsó vadász; az eltévedt golyóval igazából szabaddá „lövi” magát a menyasszonyvásártól és a vér törvényétől."

http://www.szinhaz.hu/opera/58710-a-buvos-vadasz-zsoter-az-erkelben-rendezett

Carmen az Erkel Színházban

Felejthetetlen élmény volt számomra a november 16 vasárnap délelőtti előadás . Nyilván én nem zeneértőként,          hanem zene élvezőként éltem át számomra kedves ismerős dallamokat.   A teljesség igényével legyen itt egy szakértő kritikája is. http://operavilag.net/kiemelt/nemrac/

Zeneszerző: Georges Bizet Karmester: Dénes István Koreográfus: Venekei Marianna Rendező: Oberfrank Pál Ének:  Morales - Káldi Kiss András Micaela - Létay Kiss Gabriella Don José - Nyári Zoltán Zuniga - Gábor Géza Carmen - Gál Erika Escamillo - Kálmándi Mihály Frasquita - Cecília Lloyd Mercedes - Várhelyi Éva Remendado - Megyesi Zoltán Dancairo - Bátki Fazekas Zoltán Díszlettervező: Székely László Jelmeztervező: Pilinyi Márta Játékmester: Aczél András Karigazgató: Strausz Kálmán

Ismertető:A dohánygyári munkáslány, a Sevillát megszálló spanyol hadsereg katonája és a nép körében közkedvelt bikaviadalok ünnepelt hőse, a torreádor szerelmi háromszögéről szóló tragikus történetet Bizet érzelem gazdag, lüktetően dallamos zenéje teszi felejthetetlenné. Egy odadobott virág ( November 16-i előadáson virág helyett narancsot adtak )nyomán fellobbanó vad szenvedélyek, féltékenység, hatalmi játszmák, női praktikák, végzet és halálos szerelem keveredik a karneváli hangulatú, egyszerre forró és zűrzavaros történetben. A Carmen legszebb áriáit, a Habanérát, a Virágáriát, a Torreádor-dalt azok is ismerik, akik színpadon még nem látták az operát. A tükrös díszlet Impozáns gyermekkórus

A beteljesült végzet

Végül legyen itt a felejthetetlen Maria Callas előadásában Carmen áriája

Ó év búcsúztató...

Családom meglepetéseként részt vehettem Budapest, Katona József Színház  Pelsőczy Réka rendezésében a Musik Musikk Musique című előadáson... 
Bevallom, régen jártam a fővárosba, főleg színházba, így én különleges élményként éltem meg az év utolsó napját... Már az utazásnál szembesültem a belváros átalakulásán. A gyermetegséget segítő, örülten hangos  játék eszközök tömkelege árasztotta el  az utcákat. Az árusítók  végeláthatatlan  bazárrá  varázsolták a járdát, a  közlekedők, buliba igyekvők vásárolni akarók elcsábítására.
Igazi meglepetést maga a színház belső látványa, átalakítása okozott. Az utca felé a látvány: hatalmas kirakat mögött asztalok, sütis pultok...Nagy plakát hirdeti -"fizetni, csak bankkártyával lehet!" ( A színházat bankkártya kibocsájtó cég szponzorálja ezért a felirat ) Belső térbe érve hatalmas  tér, amiről az összes "malőrt", rejtett burkolatot leszedték  a betonelemek téglák fehérre meszelt látványa gondolkodtatja el az ide érkezőt... Vajon direkt, legyen retró romkocsmás vagy talán elfogyott a pénz? Mivel a ruhatár lebontását használták a nagyobb tér- nyerésre, így lekerült az alagsorba. Kulcsra zárható szekrénybe mindenki saját maga helyezhette el kabátját holmiját. ( jó megoldásnak gondolom) Az előadás kezdése előtt finom pezsgővel, üdítővel és apró sós és édes süteménnyel kínáltak.
Az előadásról nehezen tudnék bármit is leírni, annyit:

 ezt látni, hallani, érezni kell!

Mosolyra, á  dehogy, hangos kacagásra bírva, öröm könnyeket ejtve éltem át a  6 színész + az élő zenekar játékát.
Ajánlani tudom!

Így sikerült az Én Ó év búcsúztatásom, amit szeretett családom körében tölthettem el! Köszönöm nekik...

Ez pedig egy kis ismertető a színházi előadásról :

"Az élet kabaré", mondja a századelőt idéző sikerdal, és nem véletlenül. A kabaré lényege a színház, a show-varieté és a közélet iránti mohó szenvedély. Éltető közege a modern nagyváros. Azok a nagyvárosok, amelyek a huszadik század elején váltak világvárosokká, s kezdték egyre inkább megismerni, magukévá tenni egymás kultúráját, szórakozási formáit, zenéjét. Skandináviától Németországon át egészen a Balkánig ugyanazokra a dalokra táncoltak a lokálokban, ugyanazokat a dalokat fütyülték a suszterinasok - persze megőrizve saját egyedi hangzásukat, és saját hagyományaikat. Megjelent a film, sohasem látott népszerűségével beköltözött a szalonokba a cirkusz, és mulatott a nép, mindenáron... 
Koncert-színház költözik a Katona színpadára, különleges orfeumi látványvilággal, jelmezekkel, élő zenekarral, a színészek pedig nem csak táncolnak és énekelnek tíz nyelven, hanem a korabeli varieté-előadókhoz méltóan további meglepetésekkel is szolgálnak.

Információ innen:http://katonajozsefszinhaz.hu/company/39616-muzik-muzik-muzik

„ Trója egyidős a Szentírással."

„ Az emberiség egyik legrégebbi és legismertebb története, ahol az álom és valóság valamint a tudomány és a jövőkép keveredett. A fontos és valóságos helyszínen lezajlott legendás történt, Homérosz műve nyomán titokzatos kalanddá változott, kíváncsivá téve a történészeket is, majd természetesen napjaink alkotóművészeit is. A trójai romok közül szűrődő hangok, a saját történelmünk hangjai. Tisztelgünk a művészettörténet e halhatatlan műve előtt háromezer évvel később is."

Olvasom a fenti sorokat, a Fire Of Anatolia Dance Group a TRÓJA - Tánc show , produkciójával a fantasztikus török társulat eleveníti fel a híres történetet.
2011. 03. 08. 20:00
Papp László Budapest Sportaréna
További információ :innen

A Trója rochoperát 2010 -ben Szigetszentmiklóson, nyári szabadtéri előadáson volt szerencsém látni a Sziget színház előadásában. Az előadás ősbemutatója igen érdekes díszlet megoldásokkal, fény effektusok használatával, segítette a sok amatőr szereplők közreműködését, mint Pl.:a szigetszentmiklósi Kung Fu klub tagjait vagy az amatőr tánc művészeket. Kiemelkedő volt a 13 éves Mohácsi Márk gyermek szereplő. Gyönyörű, tiszta hangjával hihetővé, hitelessé tette a szöveg üzenetét, amit a Kormorán együttes kitűnő tagjai, mint a Szüts István és Koltay Gergely alkotott.



Rendező, szereplők, amatörök

Sirály...

Anton Pavlovics Csehov azonos című drámájából írta három felvonásos operáját,Thomas Pasatieri, melynek európai bemutatóját Szegeden az operaverseny Armel-fesztivál keretében volt módom megnézni.
Szombat esti előadást jó társaságban, rég nem látott barátaimmal néztem meg. A házigazda meghívása igen jóra sikeredett, mivel a betervezett előadás címe is titok maradt előttem, így teljesebb volt a várakozás utáni öröm, mikor kiderült,hogy az Európai bemutató a Dicapo Opera Theatre (USA) produkciójaként és az angol nyelvű előadás magyar és angol felirattal került bemutatásra.

A verseny állandó közreműködője, a New York-i Dicapo Opera produkciójában a Dicapo az Egyesült Államok talán egyetlen állandó társulattal működő operaháza tudtam meg.
A színpadra állított műben három benevezett versenyző énekelt:
Irina Arkagyinát a szintén egyesült államokbeli Beverly O’Regan Thiele,
Nyinát az amerikai szoprán, Molly Mustonen,
Kosztantyin szerepét pedig a magyar bariton, Haja Zsolt alakította.


A fotón Nyina és Kosztantyin

A produkció érdekessége, hogy Mása szerepét az operaverseny 2009-es női győztese, Kristin Sampson játsszotta.

Remek énekesek és nagyszerű zenekar tolmácsolásában amit Pacien Mazzagetti vezényelt: a szemnek és fülnek is kedves operát láthattunk a szegedi Nagyszínházban Az előadást Harangi Mária rendezte aki a rendezés során törekedett arra, hogy a karakterek megformálása minél többet visszaadjon az eredeti drámából.
Egyszerű színpadi díszlettel, letisztult színekkel, emelte ki az előadók játékát.


Thomas Pasatieri kortárs amerikai komponista neve elsősorban az általa hangszerelt filmzenék miatt vált ismertté, hiszen olyan mozi-sikerek fűződnek a nevéhez, mint az Amerikai Szépség, A kis hableány, az Egy asszony illata és az Angyalok Amerikában.


Több információ:innen

A szereplőkről: innen

" Színház az egész világ....

És színész benne minden férfi és nő: Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár Életében... (Ahogy tetszik II. felvonás 7. szín; fordította Szabó Lőrinc)
Shakespeare az emberi lét drámáját sűríti e monológba.

itt
A Színházi Világnap alkalmából, nehéz lenne bármely nagy sikerű színdarabot vagy színészóriásainkat kiemelni.


Még is megemlíteném a napokban láttam Töröcsik Mari, Kállai Ferenc, Garas Dezső főszereplésével a Noé bárkája c.Sándor Pál filmet. A filmbeli történetben megvalósult egy csoda, azok az emberek akik utálták egymást, kiszakadnak a gyűlöletből, és emberi közösségé formálódnak.


Végül is ezzel a Gyurkovics Tibor: A színész – meztelen (részlet)gondolataival emlékeznék meg ezen évfordulóról.
A színészt felöltöztetik.

Megszületik, mint egy ember. Botorkál, megy, mendegél, elbukik az óvodában, az udvaron, fölkel, továbbmegy, dúdol, reszket, alábbhagy, aztán kivirul, beleszeret kisgyerekekbe kisgyerekként, felnő, nagyosodik, kamaszhatárra érkezik, visszafelesel, legyint, belebolondul, józanodik – aztán megszületik. Akkor már színész.

Persze, járhat főiskolára, idomíthatják, kibújik az idomítás alól – azt hiszem, az a jó, ha kibújik az idomítás alól. Legtöbbször az a jó színész, aki a főiskola alatt használhatatlan. Vagy nagyon használható?

Mindenesetre meztelenül születik, mint szokott az ember. Jaj a felöltözötteknek! Vannak, akik az anyaméhből cilinderrel vagy parasztszoknyában buknak elő – sosem lesz belőlük színész. Kész kis cilinderesek, kész kis parasztszoknyások. Figurák. Látunk ilyet rengeteget. Jókat, rosszakat – figurák.

A színész meztelenül születik, mint a poronty. Kiteszik a küszöbre. (Régi hasonlatom, hogy költő és színész egy tőről fakad – ki befelé, ki kifelé. De biztos, hogy poronty. Biztos, hogy kiteszik a küszöbre. E nélkül a meztelenség nélkül nincs színészet – anyaszült meztelenség nélkül –, ahogy költészet sincs. Aki nem meztelenül születik a világra, abból se színész, se költő nem lesz. Gyakorolja bár a hivatását.)

Aztán felöltözik.

Saját, ideges belső lénye szerint hártyavékony én-ruhát vesz, önmaga páncélvékony lényegét magára dermeszti, magára olvasztja. És aztán erre veszi föl a ruháit. Ebben a meztelen páncélban benne van a szelleme, csontjai, alkata, hangja, ráforradt énje. A civil ember is felnőttnek akar öltözni – a színész önmagával öltözködik fel: hogy sok ruhát kibírjon a vállain.

@x által ajánlott oldalon találkoztam ezen szívmelengető sorokkal:
Születésnapi köszöntő

Egy szoknya. egy nadrág...

gondolhatnánk a régi szegénységünkre, mint amikor valóban az ínséges időket éltük. Amikor valóban egy szoknyánk volt és a fiúknak egy nadrágja, az pedig nem volt egy vígjáték.Az említett cím hallatán jutott eszébe egy kedves ismerősömnek majd mélyültünk el a múlt felidézésében. Később jutottunk el a fent említett filmhez ahol ugyan is a nemek szerepcseréjéről van szó!

Színházba voltam az este, Barabás Pál „Egy szoknya, egy nadrág” című zenés vígjátékot néztem meg január 15-én Szigetszentmiklóson, a Sziget Színház előadásában.

Fényes Szabolcs legismertebb slágereit – Van-e szerelmesebb vallomás?, Fogj egy sétapálcát!, Mindig az a perc a legszebb perc... – hallhattuk egy vígjátékban. Az ismert színész féltékeny lesz, amikor az általa kiszemelt kóristalánnyal egy tékozló gróf, pusztán szórakozásból, ki akar kezdeni. Sóvári Péter – képességeit latba vetve – a hozományvadász, nincstelen grófot özvegy milliomosnak beöltözve leckézteti meg. Közben azonban megjelenik az igazi argentin özvegy, Dulcinea Juarez is...

Sajnos, nem tudtam hozzájutni egy rendes műsorfüzethez, így ismeretlen előttem a rendező személye és a dalbetétek stílustalanságáért felelős egyén: pl.: Rejtély... c dal ami ismereteim szerint Kovács Erzsi sláger vagy a Budapest, Budapest te csodás c...dalok a Rigó Jancsi operettből( ami szintén Fényes Szabolcs szerzemény, ezt az inf. x@-nak köszönhetően pótlom ) időbeli aplikálása miatt bosszankodtam, továbbá nem ismerem a színészeket, kivéve Beleznay Endrét aki a darabban a rendezőt alakította. Spontán elhatározás tette lehetővé a programot, tudomásomra jutott, hogy van lehetőség színházlátogatásra hozzánk a legközelebbi településen, autóbuszos megoldással ( Apám mondása szerint "ezzel 48-ban Franciákat lőttek" olyan régi kiszuperált, gázolajos, "rohadthideg" traktor hangú, de nagyon olcsó) a Sziget Színházba. Örömmel adtam választ és jelentkeztem a jegy+szállítás_ 2200.-Ft.
A jegyünk az első sorba szólt amit a helyszínen kaptunk meg.
Láss, csodát a kis kamara színház nézőtere megtelve, a ruhatár ingyenes, a büfé kosaras ( ebből árulták a "rántotthúsos" ( mint a restibe) zsemlét) a zacskós cipszet. Tudjátok azt a jó ropogós fajtát, hogy az előadás közben is hallható legyen, hogy az ételt legalább 38-szor jól megrágd tanultaknak is megfeleljen.
No, de az ember azért a kis pénzért mit akar?
Végül is a képernyőhöz szoktatott szemem és lelkem azért mégis csak friss élő embereket látott színészkedni. Több- kevesebb sikerrel.No, néha még nevetni is tudtam, pedig rám a hangos kacagás jellemző...vagy talán már ez is az öregség jele?

Az örök Latabár feledhetetlen alakítása... nincs hozzá hasonló.


Az Egy szoknya, egy nadrág egy 1943-ban bemutatott magyar filmvígjáték Hamza D. Ákos rendezésében Latabár Kálmán főszereplésével.
Szereplők:

* Sóvári Péter - Latabár Kálmán
* Ubul - Mihályi Ernő
* Ibolya - Csikós Rózsi
* Kamilla öltöztetőnő - Turay Ida
* Zsiga öltözető - Mály Gerő
* Kálmán rendező - Csortos Gyula
* Dulcinea, dúsgazd. özv. - Dorita Boneva
* Piácsek, detektív - Wessely Pál
* Carmencita komorna - Somogyi Nusi

Nemzeti Színház...fogvacogtató hidegben...

ott jártam. Dideregve-ácsorogva, de kis idő múlva, már mindenről megfeledkezve hatalmába kerített a látvány, elkezdtem fotózni.
Különös érzés volt, egyedül a hatalmas térben, de furcsa mód még sem , megelevenedtek a színész óriások emlékével, akiket fiatal éveim során felejthetetlen színházi élményként ismerhettem.
Vissza nem térő élményként gondolok erre a napra. Kommentár nélkül, beszéljenek helyettem a képek .

" van aki hátulról jön előre..." én most így kezdtem


Az épület a különleges kert harmoniában...





Tükröződés rendkívüli esztétikai élményt nyújt...


Művészetek égisze alatt...



Básti Lajos és Kiss Manyi














Félig víz alatti teátrum...



Sinkovics Imre és Gobbi Hilda





Ruttkai Éva és Major Tamás






Sós Imre és Latabár Kálmán





Bessenyei Ferenc és .....?







A Nemzeti Színház elhelyezkedése és terei
A Nagykörút déli végétől a Lágymányosi híd felé gyalog tíz percre, vagy egy HÉV megállóra található színház építése Siklós Mária tervei alapján 2000. szeptember 14-én kezdődött és rekord idő – alig 15 hónap alatt – készült el. Az épület területe szabadtéri színpaddal együtt 20 844 négyzetméter és funkcionálisan három részre tagozódik. Az épület központi része a majdnem kör alaprajzú nézőteret és stúdiószínpadot magába foglaló épületrész, ezt veszik körbe a közönségforgalom helyiségei, valamint a nagyszínpadot „U” alakban szegélyező üzemi szárny. A harmadik rész az egészet körülölelő és a magyar színház- illetve filmvilághoz szorosan kapcsolódó park.
Inf: wikipédia

A kőben faragott főbejárat...

Holdbeli csónakos...

Weöres Sándor mese bábokkal két részben a Nemzeti színház előadásán már öt éve. Amióta a Duna menti kisvárosban élem (5 éve) nyugalmas, csendes napjaim, elszakadva a nagyváros nyüzsgésétől, ritkán jut el hozzám egy-egy színházi újdonság,élmény.
Amiért a Holdbeli csónakos ismertetésére esett a választásom annak oka a következő:
-találkoztam egy kedves családdal, beszélgetéseinkből kiderült, hogy gyermekeink Pestszentlőrincen a KISZ-lakótelepen nevelkedtek. Ismerni nem ismertük egymást, a gyermekeink egy iskolában tanultak ( nekik két fiúk és nekem a két fiam ). Tehát a gyerekek majdnem egykorúak. Az említett családban az egyik fiú színészetet tanult. Az említett mesét, az unokával átélt élménybeszámoló által ismertem meg. No meg az sem mellékes, hogy fia Mészáros Tamás játszotta a gyermekek kedvelt,minden nehézségen átsegítő Paprika Jancsit.
Egy pár fotó az előadásról innen:

Weöres Sándor: Holdbeli csónakos










A történet röviden...

"A Holdbeli csónakos három síkon játszódó történet. Remélem, képesek leszünk mindhárom történet elmesélésére.

Az első egy szerelmi történet: Jégapó, magyar fejedelem, gyönyörű leányával, Pávaszem királykisasszonnyal él Ukkonvárban. Medvefia királyfi, a lapp trónörökös, a várban apródkodik. A két fiatal olyan közel van egymáshoz, hogy a közelségtől nem látják, mennyire illenek egymáshoz. Ezzel gyakorta vagyunk így. Valami távoli, elérhetetlen dologra vágyunk (Pávaszem például a Holdba szeret bele), és ami ott van az orrunk előtt, észre se vesszük...

A második történetet lényegére Weöres Sándor azzal mutatott rá, hogy valamiféle különös, sajátos kicsinyítő képzővel láttatta művének magyar hőseit, Pávaszemet, Medvefiát, Jégapót, Vitéz Lászlót, Paprika Jancsit, Bolond Istókot. Ők ugyanis, még egy csetlő-botló, identitását kereső, szuverenitását őrizni próbáló fiatal kultúra gyermekei. Szemben az "egész ember" uralkodókkal, a kínaival, sumnéral, akik nagy múlttal rendelkező, "kész" civilizációk fiai. Sajnálatos, mondta egyszer Weöres, hogy a darabnak ezt a kulturális önazonosságról szóló vonulatáról meg szoktak feledkezni.

És végül, egy különös, transzcendens történetet is szeretnék megmutatni. Pávaszem királykisasszony lelki átváltozását. Őt fiatal, tanulatlan, elkényeztetett lányként ismerjük meg, aki a kalandok során felnőtt, önálló döntésekre, felelősség vállalásra képes nővé érik. Gondoltam, ezeket egyszer el kell mondani, hiszen a Holdbeli csónakos remek játék, amin remélem, mindenki nagyon sokat fog nevetni."

Valló Péter, rendező

A színházajánló oldalról, kritika Éles Gergelytől:

Az alakítások alapvetően igényesek, aranyosak, értékükből csak a rendezés hibái vonnak le. Kiemelkedő Stohl András jószívű, tökkelütött Vitéz Lászlója, Vida Péter félős Bolond Istókja, no és persze a csekély értelmű Paprika Jancsi Mészáros Tamás megformálásában. Alapvetően az ő hármasuk viszi a hátán az előadást a gyerekek nagy örömére.

Az angol humor...

szakértői a L'art Pour L'art társulat kellemes , mosolyt fakasztó, sőt röhögtető estét szereztek '4-én este a szabadtéri színpadon. A társulat 1986-ban alakult, jelenlegi tagjai Dolák-Saly Róbert, Laár András, pethő Zsolt és Szászi Móni- nemcsak előadók, hanem mindannyian írók is.
Dolák-Saly Róbert tudományszerető, szkeptikus világszemlélete, Laár András idealista, biddhista alapokon nyugvó életfelfogása, Pethő Zsolt pacifizmusa ( szelid bája ), és Szászi Móni humanista, kiváló közösségi szelleme különleges egységgé formálódik munkáik során. Derűs, vidám estét töltöttem el velük, felidézve a Tv szerepükről híressé vált Boborjánt, Margitot, Evetkét, "-ez nooormálist -"
A teljesen ismeretlen új jelenetek és dalok a "szájfeltő" Roch zenészről vagy az "izomember" Bunkó vagyok című dalra gondolva, még mindig elfog a nevetés!
Jó volt!
Egy pár fotót készítettem, de rám szóltak nem lehet vakut használni...így hát abbahagytam...