Savoyai Kastély

Régóta szerettem volna  kisvárosunk egyik ékességéről fotókat és hírt adni.  Szerencsésen eljutottam, de nem valami verőfényes napon, ezért a fotóim , szürkék, egyhangúak lettek.
A Kastély történetét innen:
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:XmQS51KADBoJ:kastely.blogter.hu/306151/rackeve_savoyai-kastely+&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-a
 Most jelenleg szálloda és étterem üzemel benne , Az állami tulajdonban lévő épületet évenkénti szerződés megújítással bérelhetik. helyet adnak a városi  rendezvényeknek is , mint pl.: Hangversenyek, díj kiosztok, karácsonyi-új évi bálok.
 A kert gondozása is az ő feladatuk.
Az osztrák belvederi palota, aminek építését megelőzte a  ráckevei kastély  .
http://www.hotel-rosner.at/hu/info/latvanyossaga/belvedere-palota/

Egykori kocsifelhajtó, Dunára néző bejárat

A bejárat melletti medalionjaiba Minerva mellszobra...

és Mars ( Szavoyai Eugén ) az építtető mellszobra.

A ku

 Jupiter a sasmadárral, Hercules a legyőzött oroszlán bőrével

pola előtti terasz díszítő szobrai:

Minerva a tudományok istennője tőle, a kézművesség és az ipar védnöke,

 jobbra Saturnus A gyermek Dionysossal a vállán

Aeneas amint kiviszi hátán Anchisest az égő Trójából

Kastély hátsó része

Kert felől

Papírmerítés

 A papírmerítés mesterségét mutatom be leegyszerűsített módon. A hozzávalók előkészítése után szebbnél szebb papírképek és nyári nyakláncok  készültek a nyáron a Péntek Esti Korzón, ahol este 6 órától 8 óráig kézműves foglalkozásokkal tettem színesebbé kicsik és nagyok  vakációját.

Fotó innen:http://www.praktika.hu/kezmuvesseg/papirmerites/5818/

A papírmassza alapja nem más, mint apróra tépkedett tojástartó doboz, amelyet néhány órás áztatás után botmixerrel kell pépesíteni, majd kevés tapétaragasztót keverni hozzá. Ettől masszívabbra szárad a papír, és biztosabban tartja majd a belenyomott díszeket. Az amúgy fakó papírpépet néhány csepp ételfestékkel színezhetjük a kívánt árnyalatúra.

A papírmerítéshez szükség van egy szitára, ami legegyszerűbben úgy készíthető el, ha egy léckeretre szúnyoghálót feszítünk, majd tüllt terítünk. Én az aluminium lisztszitát használtam. Erre merjük rá a papírmasszát, amibe díszeket is nyomkodhatunk: préselt virágokat, leveleket, színes magvakat (például vörös lencsét, hajdinát, lenmagot) vagy kisebb csigákat, kagylókat. Végül már csak a felesleges vizet kell egy szivaccsal óvatosan kinyomni a nedves papírból, és hagyni a levegőn kiszáradni.

A szitán keresztül lecsepegtettem a felesleges vizet

Asztalon szétterítve, kézzel ellapítva terítőn szárítottam

Különböző formára lehetett vágni és ablak festékkel díszíteni ecsettel vagy valamilyen pálcikával, szög fejével nyomot hagyni

A papír története innen:http://www.papirmanufaktura.hu/papirmerito/tortenet.php

Lyukanénye,Szentantal,Selmecbánya,Körmöcbánya ,felvidéki kirándulás

Lyukanénye
Ráckeve testvérvárosa
Patay László szülővárosa és díszpolgára a modern templom szekkójának (Egyfajta falfestési eljárás. A freskóval ellentétben itt a festő már a száraz vakolatra festi művét.) alkotója.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Lukan%C3%A9nye

Szentantal vadászkastély /Felvidék/
A barokk-klasszicisztikus kastély művészeti megoldásában kifejeződik a naptár szimbóluma. Négy bejárata, hét árkádja, 12 kéménye, 52 szobája és 365 ablaka van. Jelenleg az erdészeti, faipari és mezőgazdasági múzeum székhelye, sok fegyver- és trófeagyűjteménnyel.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szentantal

Selmecbánya
A középkorban évszázadokon át Magyarország legfontosabb ezüst- és aranybányái voltak itt. Szabad királyi város volt, ahol a bányászat a waldbürgereknek nevezett polgárság kezében volt és e jogokat a kincstár csak később szerezte meg.
Ma a világörökség része!

http://hu.wikipedia.org/wiki/Selmecb%C3%A1nya

A világ első Bányász Akadémiájának épülete

 Szent Katalin templom

A Városháza korábban egyemeletes épület volt, mai alakját 1787-88-ban nyerte, és tornyát is ekkor építették. A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat. Ennek oka a monda szerint az, hogy a városon rendszeresen átutazó kereskedők nem voltak hajlandóak hozzájárulni az óratorony építési költségéhez, így a selmeciek úgy döntöttek, hogy akkor ne is tudják leolvasni a pontos időt az óráról.

Belső udvar ahova jó volt betérni egy pohár sörre...

Ez a kép fogadott minket, mivel egyetlen autót sem láttunk a város főutcáján parkolni

Egész évben nyitva tartó kiállítás, ahol látható és megvásárolható a különböző fa és egyéb anyagból készült betlehemi szobrok

A szabadtűzi sütögetés őse, még ma is használják

belső udvar fakazettás folyosója

Híres bányászok és a bányacímereknek állítottak emléket

A városház oldalában pihenő párnák vannak elhelyezve, napernyővel és fedett dohány gyűjtővel

Óvár

Szentháromság tér
Az 1710. évi pestis járvány megszűnésének emlékére állították. A szoborcsoport legfelső szintjén a szentháromság látható, míg az emlékmű tartóoszlopai között nyert elhelyezést a Szűz Mária-szobor. Az emlékmű hat oldalán további hat szent szobra található, köztük Szt. Borbáláé a bányászok védőszentjéé.

A turisták becsalogatására tükörszobát rendeztek be, ahol némi belépővel mulatságos pózban láthatjuk magunkat

Kálvária domb a kápolnával

Körmöcbánya
Pénzveréséről és aranybányászatáról hajdan híres felvidéki város – a leírások tanúsága szerint itt működik Európa legrégebb óta folyamatosan működő pénzverdéje. Az egykori polgári jólét ma is lerí az óváros szépen rendben tartott házairól. Az összes látnivaló a várfalon belüli, nem túl kiterjedt területű óvárosban található.  http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6rm%C3%B6cb%C3%A1nya

Barokk-stílusú Szentháromság-szobor

Vásári forgatagba sültek a finom pecsenyék

Szt.Katalin vártemplom

Szt.Katalin vártemplomba vezető hosszú-lépcsősor

A belső ó város lakóházai

Belsőudvari látványosság: régi kaleidoszkópos vizuális élmény varázslás egy matuzselem kori szerkentyűvel

Ez meg egy modern kori folyadékos lessentyű...

Messze az atomerőmű és a lemenő nap

Krasznahorka vára ...2. rész

Rákóczi-szárnyba, a középső várba érkezünk. Itt a 17-18. századból származó bútorok értékes gyűjteményét láthajuk.




A gyűjteményből kitűnik a 18. század elejéről származó korabarokk szekrény, amely a hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc Serédy Zsófiának adott nászajándéka.







Vízelvezetés a várfalon kívűlre...








Koprabeli illemhely...










A hosszú tárgyaló faragott fémdíszekkel díszített asztal, bőrszékekkel Spanyol címer rajta.

A 17. században a várat további építményekkel, a késő reneszánsz nemesi székhelyek szellemében épült "palotákkal" bővítették. A stukkós díszítésű boltozattal rendelkező ún. alsó várról és a valószínűleg főképpen reprezentációs célokat szolgáló középső várról van szó. A 17. századi építkezések a Gömör megyei ispán és királyi tanácsos I. Miklós alakjához kötődnek, akit I. Lipót császár a törökellenes harcokban szerzett érdemeiért 1676-ban bárói rangra emelt. Az ő ideje alatt a vár a megye székhelye lett, ezzel is magyarázható az új reprezentációs és lakórészek építése. Erre az időszakra a vármúzeum több kiállítási tárgya is utal: a 16-17. századból származó bútordarab, a legterjedelmesebb csoportot pedig természetesen a különböző fegyverek és a várőrség felszerelése alkotják.














A mai lábasok elődjei... lábakon álltak






















A várlátogatás az alsó várban kezdődik, ahol a leginkább figyelemreméltó az eredeti várkonyha az isteni szem képével, amely "az Isten szeme mindent lát" szellemében a lopások ellen.











Utunk a régi Bebek-időkből származó épületekben és a gótikus toronyban folytatódik, ahol elsősorban a 16-17. századból származó fegyverek kaptak helyet. A gótikus palota termei a 16-17. századi török hódoltság éveit mutatják be.












Ezzel a marhabőr tömlővel húzták fel a kútból a vizet














Itt a kovácsok remekeit láthattam, olló, ajtózár, korabeli büntető eszközök, mint a kaloda



























































































































Czauzik József olajfestménye , nem is művészi színvonala, hanem inkább a rajta megörökített téma miatt. "A hosszú élet titka" című festményen Rovin Jánost és feleségét, Sárát láthatjuk. A képen olvasható magyar nyelvű szövegből megtudjuk, hogy János 172 évig, Sára 164 évig élt, boldog házasságuk pedig 147 évig tartott.


A következő termek Franciska grófnő életét mutatják be. A Franciska-ereklyemúzeumot férje, Dénes hozta létre 1903-ban, felesége halála után. Itt gyűjtött össze minden olyan tárgyat, amelyeket felesége keze érintett, amelyeken a szeme pihent. Megtalálhatók itt a 18., 19. és 20 századból származó értékes használati tárgyak, a grófnő ruhái, divatcikkei és az ágya is, amelyben 1902. október 26-án Münchenben elhunyt.
























































Andrássy Dénesné Franciska grófnő halotti hintaja. Az 1904-ben készült szecessziós hintó a müncheni Karl Weinberger mester műve.

Andrássyék gyászlobogója