A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ünnepkör. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ünnepkör. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. február 3., vasárnap

Vízkereszt után...

  ...pár gondolatra és ismeretnyújtásra vetemedtem a teljesség igénye nélkül.
 (A templom ajtaját zárva tartják, így az előtér ablakán keresztül fotóztam.)





 A templom története innen:
 http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,29,0,0,1,0




A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templom copfstílusban épült 1791-99. között. Azóta átalakították.
A Szent Antal-oltár 1800 körül; a Nepomuki Szent János-oltár a XIX. század elején készült.A templombelső falainak 1994-es festése Patay László Munkácsy-díjas festőművész nevéhez fűződik. A teljes felületet mitologikus jelenetek borítják. A szintén copf berendezés emiatt kevésbé érvényesül. Padjait a festéssel egy időben kicserélték. Ritkán előfordul egy-egy hangverseny megrendezése.

A templom belsejéről panoráma innen:
http://www.melon.hu/panorama/rackeve_katolikus/center.swf

A szemet gyönyörködtetés után:

A díszbe öltöztetés ...a testi-lelki fénygyújtás után ( ezek is mi vagyunk )

2011. június 15., szerda

Pünkösdölés...

a hosszú hétvégén. Hétfőn gyönyörű időben megtartották Nálunk Ráckevén a Ránki György Művészeti iskola záró és egyben bizonyítványosztó hagyományőrző, -néptánc vizsga előadását.
Szabadtéri előadás nyitott, belépődíj nélküli esemény volt.
Az izgalommal teli fellépésről és a háttérben zajló készülődésből válogattam össze egy pár ellesett pillanatot.


A régi népszokás az alábbiak szerit zajlott,
információ :innen

A házról házra járó legismertebb pünkösdi szokás az Alföldön és Észak-Magyarországon. Más néven mimimamázásnak, mavagyon-járásnak is nevezik. Szereplői általában csak lányok voltak, de voltak olyan helyek is, ahol legények is részt vettek a játékban. A házról-házra járó csoportok bekéredzkedés után szavaltak, énekeltek táncoltak. Ha a lányok mellett legények is szerepeltek a játékban, akkor közös táncmulatsággal zárták a napot.
A szereplők elnevezése és a játék menete alapján a pünkösdölésnek jellegzetes típusa alakult ki:

1. A játéknak nem voltak megkülönböztetett szereplői. A falu lányai a fonóházak előtt gyülekeztek ünnepi, viseletben. Négyes sorokban, kezükben pünkösdi rózsával járták végig a települést, és közben énekeltek.

2. A pünkösdi királynő a játék főszereplője, aki ruhájával, díszeivel is kitűnik a többiek közül. A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt. Öten mentek együtt, a királynő fején megkülönböztetésül rózsakoszorú volt. A másik négy lány virágos kendőt tartott a királynő feje fölé.

Egy kis igazítás fellépés előtt...



















Családi körben...





















Három a kislány,ők már bátrabbak, barátnők...

















Anyához bújva...

















Igen a csízmának ragyognia kell...

















Várakozás...






















Kezdődik!



















Ő a kiválasztott



















Körbe-lánykoszorú....



















A kiskirályné feje felett kendőt tartanak, úgy vonulnak körbe...


















A nagylány akitől a lépéseket tanulják...



















Ni-ni milyen érdekes, kitekintés a zenekarra...



















Pördülős szoknya, amit már kilánykoruk óta szeretnek a lányok a fiúk örömére...


















Pihenő...




















Két fellépés előtt egy kis itóka...,Román népviseletben




















A kis kiváncsi...

2010. augusztus 15., vasárnap

... a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnöke...

Jeles napok
AUGUSZTUS 15. : Nagyboldogasszony napja



Mária-ünnepnek is nevezik. Ez az egyik legrégebbi egyházi ünnep. Ekkor ünneplik Jézus édesanyjának, Máriának a mennybemenetelét. E napon kezdődnek a búcsúnapok, melyeket országszerte más-más időpontban tartanak. Ezeknek két jellegzetes formája van. Az egyik valamilyen búcsújáróhely (pl. Máriabesnyő, Máriapócs) látogatása. A másik az adott település életéhez kapcsolódó esemény (vásárosok, mutatványosok, körhintások részvételével). A hagyományok közül említésre méltó a gyógynövények szentelése (ezekkel füstölték a betegeket), a tojások összegyűjtése, stb. Mivel ebben az időszakban még jó idő van, Nagyboldogasszonyt tartották a jó gyümölcs- és szőlőtermés előhírnökének. A két Boldogasszony közét (a másik szeptember 8. – Kisasszony napja) szerencsés időszaknak tartották.

keresztény itt
V Molnár József: Boldogasszony







Nagyboldogasszony Szerb Ortodox Templom (Ráckeve)

2010. március 29., hétfő

Kice-vice, víllő…

Kice-vice, víllő,
Gyűjjön rád a himlő!
Behoztuk a zöld ágat,
Kivisszük a kice-vicét.
Kice-vice, víllő,
Gyűjjön rád a himlő!
Határinkat a jégeső
El ne verje!
Kice-vice, villő,
Gyűjjön rád a himlő!
Énekelve hordoztuk végig a kis óvodásokkal a felöltöztetett kiszebábut, majd a folyóba eresztettük.Bízva a víz tisztitó erejében búcsúztattuk a telet és szalaggal díszített zöldággal köszöntve a várva-várt tavaszt.


A húsvét nem egy napból áll, hanem egy ünnepkörnek tekinthető. Húsvétvasárnap időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg, eszerint húsvét időpontja március 22. és éprilis 25. közötti időre tehető. Húsvétnak fontos része a nagyböjt, ami hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart. A hamvazószerda utal a hamvazkodásra, másrészt a böjtölésre.

A negyven napos nagyböjt utolsó hete a virághét, mely virágvasárnappal zárul. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe. Már a hetedik században pálmát szenteltek ezen a napon, hazánkban ezt barka helyettesíti. A barkaszentelés egyházi eredetű népszokás, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, villámlás elhárítására.


A kisze menyecskének öltöztetett szalmabáb, amit a leányok énekszóval vittek végig a falun, főként Nyitra, Nógrád, Pest és Heves megyében, majd a falu végén, ahol vízbe vetették, vagy elégették. A bábu különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett. A kisze szó korpából készült savanyú levest, jellegzetes böjti ételt is jelent. Visszatérve a kisze bábuhoz, ahol vízbe vetették, minden lány egy-egy szalmacsomót dobott vízbe. Úgy hitték, akinek a szalmacsomója elúszik, még abban az évben férjhez megy.
kiszehajtás

Néhány Nyitra megyei faluban a kiszejárást villőzés, téltemetés követte. A leányok feldíszített fűzfaágakkal jártak házról házra, abban a hitben, hogy a villő a tavasz hírnöke, a zöldellő ágban megmutatkozik a tavasz közelsége. A villőágakat felszalagozták, esetleg kifújt tojásokkal díszítették. Egyre több helyen látni tojásfák állítását, a bimbózó fákra hímes tojásokat aggatnak. Érdekes, kedves szokás, mellyel ma már egyre több helyen találkozhatunk.
Nagyböjt után végre elérkezünk húsvét vasárnapjához.
Amely a kereszténység legnagyobb ünnepe, e napon ünneplik Krisztus feltámadását. Véget ér a nagyböjt, a hústól való tartózkodás, innen a magyar elnevezés. A jellegzetes húsvéti ételek a sonka, a tojás, a kalács ma sem hiányzanak az ünnepi asztalról. Ezen a napon is fontos szerepet tulajdonítottak a víznek. Piros tojást helyeztek a mosdóvízbe, és a család abból mosakodott, hogy egészségesek legyenek egész esztendőben.
A húsvétvasárnaphoz kapcsolódnak-e szokások? Hiszen a locsolkodás napja a hétfő...
Nem csak a húsvéti, hanem általában a tavaszi vasárnapokhoz kapcsolódik a zöldágjárás, a tavaszt, a természet megújulását jelképező énekes játék. Ki ne emlékezne a "bújj, bújj, zöldág" dalocskára? Ez a játék a fiatal lányok és legények tavaszköszöntő rituális hagyománya volt. Mára a kisgyermekek játékává vált. Brassó megyében húsvétkor szokásos a kakaslövés. 13-14 éves fiúgyermekek egy héttel kakaslövés előtt végigjárják a falut, hogy három-négy kakast a közösen adott pénzből megvegyenek. Húsvét vasárnapján délben gyülekeznek, és drámai formában előadott tréfás veszekedéssel búcsúztatják a kakast. Ezután táblára rajzolt életnagyságú kakas ábrájára nyíllal lőnek. Aki a tábla közepére festett fekete pontot eltalálja, az a győztes. Este a kakaslövők ismét összegyűlnek, annak az embernek a házában, ahol a szerepet betanulták. Itt a háziasszony a megvásárolt kakasok és tyúkok húsából főzött levessel várja őket. Az asztalnál a győztest a főhelyre ültetik, ő kapja a kakas combját, máját, szívét.
A hétfői locsolkodás?
A locsolás eredete részint a keresztelésre, másrészt arra a legendára utal, mely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat vízzel akarták elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A két világháború között vált általánossá a szagos vízzel, rózsavízzel való öntözés. A locsolás jutalma a hímes tojás, bár ma ezt egyértelműen felváltotta a zsebbe csúsztatott pénz. A húsvét is elüzletiesedik, többi kedves ünnepeinkhez hasonlóan. Nagy áruházláncokban tapasztalható, éppen csak leszedték a karácsony jelképeit, máris nyulakkal találkozunk.

A nyúl és a tojás, miért ezek a húsvét jelképei?
Az életre, a megújulásra utalnak. A tojás az élet csíráját hordozza magában, a nyúl pedig köztudomásúan szapora. Az ünnep egyértelműen a tavaszvárásról, az új életről szól.
Forrás: MTI

2009. december 28., hétfő

Betlehemes játék...

kedvelt a dalszövege és kisgyermekek hangterjedelmére megfelelő a dallam. Szívesen játszottuk el nagyobb óvodásokkal a kisebbeknek: beöltözve báránybőrős-pásztorbotos pásztornak, cifra ruhás királynak, "kékfátylas" Máriának, Józsefnek. Ez most egy kis nosztalgiázás...a Gymes együttes előadásában.

2009. december 27., vasárnap

Karácsony napjai...győz a külsőség...

vagy győz a megszokás hatalma felettünk, vagy ahogy szüleinktől láttuk, tehát otthonról hoztuk. Lehet, hogy a szomszédnál láttuk! Leutánozva lépést kell tartani!? Ez a világ erről szól, nem szabad lemaradni.. lépést kell tartani ész nélkül!
Egy kis visszatekintés, amiről nem beszélünk de szükségét érezzük és fontos , hogy az ünnepi hangulat kellékei legyenek. Szokásainkra itt a mélyebb magyarázat....







A karácsony szláv eredetű szó, legősibb alakjában "lépő", "átlépő", "fordulónap", "napfordulat" lehetett a jelentése. Orosz nyelvjárásokban "pusztulást", "halált", "végórát" is jelentett. E baljós fogalmak a téli hidegre, hosszan tartó sötétségre, az óév szellemére vonatkoznak. Karácsonyi szokásaink között sok a halállal, szellemjárással kapcsolatos hiedelem.
December 24-e, Ádám-Éva napja a karácsonyi ünnepkör legjelesebb napja karácsony "vigiliája", az adventi időszak utolsó napja. Számos szokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz: tilos volt kölcsönadni és kérni, mert az elvitte a gazda hasznát. Mindenki a ház körül dolgozott, tilos volt erdőn, mezőn tevékenykedni. Nem volt tanácsos varrni, fonni, foltozni, mosogatni. E napon a kiterített mosott ruha is bajt, betegséget hozhatott a családra.
Az eladó lányok ha az esti harangszókor a kútba tekintettek, megláthatták vőlegényüket. A legényeknek nem volt szabad zsírosat enni, nehogy csúnya menyasszonyt kapjanak.
E napon állítunk karácsonyfát, melynek előzménye egyrészt a termékenységet, életet jelentő életfa, termőág. Másrészt középkori egyházi eredetű szokás, miszerint Ádám-Éva napján előadták a teremtés törtenetét. A paradicsomi életfát örökzölddel, fenyőfával helyettesítették.
A karácsonyi ajándékozás a karácsonyfa-állításánál is újabb szokás. Ajándékot régen a kántálók, betlehemezők kaptak, ételfélet, esetleg egy kevés pénzt. Sok helyen a karácsonyfa és a rajta lévő nyalánkságok jelentették az ajándékot.
December 25. - karácsony napja, a téli napforduló ősi ünnepe, a kerszténységben Jézus Krisztus földi születésének emléknapja, az életet adó fény megszületésének napja. A hagyományos magyar paraszti életben a család ünnepe. Ez a nap munkatilalommal járt, csak a legszükségesebb munkákat végezték el.
Ez a nap a betlehemezés ideje. Ekkor mutatta meg eredményét advent, Márton, Katalin, András, Borbála, Miklós, Luca napja andrásoló vagy más jósló cselekménye. Az éjféli "misevégző" harangozással fejeződött be a napfordulás, a születés szent időszaka.
Az ekkor megterített karácsonyi asztal, a házi oltár a hálaadás és a könyörgés eszköze volt.
December 26. - karácsony másodnapja István napján zabot és sót szenteltetett a régi falu népe, regősök járták a házakat. Istentisztelet után "istvánoltak": zeneszóval, rigmusokkal köszöntötték fel az Istvánokat.

A karácsonyfa története

Ma már el sem tudnánk képzelni a karácsonyestét karácsonyfa nélkül. Talán ez a legszebb és leglátványosabb ünnepi szokás. A karácsonyfa állítása nem számít régi szokásnak.
A különböző ünnepek során a fák, örökzöld növények szerepe minden népnél nagy volt. A magyar népi hagyományokban a karácsonyi életfa vagy termőág tekinthető a karácsonyfa elődjének. A karácsonyfa bibliai eredetű magyarázat szerint ősi, családfa jelentéssel bír; eszerint ez a fa Jézus családfáját is jelenti. Valamint kapcsolatba hozzák a bibliai tudás fájával is, hiszen karácsony napja az első emberpár: Ádám és Éva napjára esik.
A karácsonyfa-állítás német eredetű szokás, a 17. században terjedt el. A németek abban a hitben éltek, hogy a téli napforduló idején a gonosz szellemek, a halottak szellemei kiszabadulnak és szabadon csatangolnak a világban. A kísértetektől az emberek csak úgy menekülhetnek meg, ha az élet örökzöldje, a fa alá húzódnak. A hagyomány szerint Luthet Márton állított először karácsonyfát gyermekeinek. Ő azonban már Jézus születésének tiszteletére állította a fát és számtalan kis gyertyát gyújtott rajta.
Az első, történelmileg is megalapozott adat 1605-ből származik. Egy strasbourg-i polgár jegyzetei arról árulkodnak, hogy városában akkoriban elterjedt, hogy fenyőfákat állítanak. A fákat gyümölcsökkel, papírkivágásokkal, aranyláncokkal és édességekkel díszítették.



Magyarországon csak a múlt század második felében kezdett elterjedni ez a szokás a bécsi udvar ösztönzésére. Először csak a nemesi családoknál - előszőr Brunswick Teréz, martonvásári grófnő állított karácsonyfát 1824-ben -, kesőbb a módosabb polgároknál is elterjedt. A parasztok körében csak ebben a században, sokaknál csak 1945 után honosodott meg a fenyőfa-állítás.

Angliában ma sem szokás fenyőfát állítani, helyette fagyöngyből készült koszorút függesztenek a mennyezetre. Van ahol az a hiedelem él, hogy a karácsonyfát is az ajándékozó földöntúli lény hozza.
A karácsonyfadísz korábban alma, dió, házilag készített sütemények, mézeskalács volt. Az 1880-as években jelent meg az üvegdísz. Ma már egyre nagyobb fákat állítanak, üvegdíszekkel, szaloncukorral, színes égőkkel.

Jelképek

Angyalok

Az angyalok a Bibliában az Úr küldötteiként keresik fel az embereket, vagy dicsőítve állják körül az Úr trónját. Az angyalok kilenc hierarchiája a késő antik teológiában az embertől az Istenhez való felemelkedés fokozatait szimbolizálja. A kersztény művészet az angyalokat kezdettől fogva ember (férfi) alakban jeleníti meg, antik római viseletben. Eleinte szárnyak nélkül, a 4. századtól jelennek meg a szárnyas angyalok, majd a késő reneszánsztól a szárny ismét eltűnik a vállukról. Az angyalok fejedelmei a hét arkangyal, a három legnépszerűbb: Mihály, Gábor, Rafael. Mikhhaél az ítélkező, a gonosz legyőzője, a mennyei seregek vezére, a középkor harcias szentje. Névnapja szeptember 29-én van, az őszpontot vigyázza. Gábriel a hírhozó. Attribútuma a liliom vagy a jogar. Névnapja március 24-én van, a tavaszpontot vigyázza. Ráfáel a gyógyító és az őrangyalok elseje.

Gyertya


A Biblia alapján a Logosznak, a Világ Fényének szimbóluma, a keresztény szimbolikában Krisztus jelképe. A gyertya is megsemmisül, miközben fényt ad, miként az Üdvözítőnek is meg kellett halnia, hogy az embereket megvátsa. A gyertya a szentháromságot testesíti meg a láng, a kanóc és a viasz egysége folytán. A magyar néphit úgy mondja, hogy a mennyországban mindenkinek van egy égő gyertyája, ameddig az lángol, addig él az ember. A gyertya végigkíséri az embert az életen, a keresztelő alkalmával éppoly jelentősszimbolikus szerepet játszik, akárcsak a születésnapi tortán, a haldokló mellett vagy a ravatalnál.

Háromkirályok
A 9. századtól Gáspárnak, Menyhértnek és Boldizsárnak nevezték, s a három életkor, ill. a három, akkor ismert földrész - Európa, Ázsia, Afrika - szimbólumává lettek. (Boldizsárt sokszor mórnak vagy szerecsennek ábrázolták.) A napkeleti bölcseket, akiket a messiás csillaga vezetett a gyermek Jézushoz, Máté evangéliuma említi. Ajándékaiknak jelképes értelme van: az aranyat mint földi királynak, a tömjént mint istennek és a halott bebalzsamozására szolgáló mirhát mint a keresztfán szenvedő embernek adták át Jézusnak. Ezekből az ajándékokból és a csillag követéséből hamar kialakult az a vélemény, hogy a látogatók mágusok voltak.

Jézus születése

A születés körülményeit Lukács evangéliuma beszéli el. A legáltalánosabb ábrázolásmód szerint a helyszín egy istállóként használt omladozó barlang Betlehem városának falain kívül. A Kisded jászolban vagy a földön fekszik. Ökör és szamár hódol neki, felette Mária imádkozik térdepelve, s látjuk elébe jönni a köszöntésére érkező pásztorokat. József rendszerint félrehúzódva, mogorván ül magában. A jelenetet a betlehemi csillag világítja meg.
Az ökör és a szamár, akárcsak a barlang, jelképek. Forrásuk egy mózesi törvény, mely szerint tilos ökörrel és szamárral együtt szántani; a szamár tisztátalan állatként megfertőzné a tiszta ökröt. Az istállóban egymás mellé kötött két állat jelzi, hogy a keresztény vallás az ilyen jellegű tilalmakat eltörölte, valamint a Messiást nem csak a zsidók, hanem az egész emberiség szabadítójaként jelenik meg.
A karácsonyi betlehemi jászol állításának szokása Assisi Szent Ferenc leleménye. Az Assisivel szomszédos Greccióban Ferenc felépítette karácsonykor a betlehemi istállót: eleven ökröt és szamarat állított bele, pásztorokat és zenészeket hozatott.
Az összes információt erről az oldalról kaptam:http://yvalzs.multiply.com/journal/item/43/43.
Nem tudtam volna jobban összeállítani

2009. május 31., vasárnap

Pünkösdi királyné választás

A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra: a floráliák olyantavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flóra istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlóris, azaz Zöldellő, Viruló.



Pünkösdi királynéjárás


Eredetileg 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.
Érdekes és általam nem ismert népszokás az alábbi:

Törökbasázás, borzakirály, rabjárás
Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek pünkösdkor. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.

A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.
A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.

Hiedelmek
Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen.

Étkezési szokások
Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.

sk.fotó
Kelt kalács helyett kelt aranygaluskát készítettem, vanilia sodóval...
sk.fotó