Krasznahorka vára ...2. rész

Rákóczi-szárnyba, a középső várba érkezünk. Itt a 17-18. századból származó bútorok értékes gyűjteményét láthajuk.




A gyűjteményből kitűnik a 18. század elejéről származó korabarokk szekrény, amely a hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc Serédy Zsófiának adott nászajándéka.







Vízelvezetés a várfalon kívűlre...








Koprabeli illemhely...










A hosszú tárgyaló faragott fémdíszekkel díszített asztal, bőrszékekkel Spanyol címer rajta.

A 17. században a várat további építményekkel, a késő reneszánsz nemesi székhelyek szellemében épült "palotákkal" bővítették. A stukkós díszítésű boltozattal rendelkező ún. alsó várról és a valószínűleg főképpen reprezentációs célokat szolgáló középső várról van szó. A 17. századi építkezések a Gömör megyei ispán és királyi tanácsos I. Miklós alakjához kötődnek, akit I. Lipót császár a törökellenes harcokban szerzett érdemeiért 1676-ban bárói rangra emelt. Az ő ideje alatt a vár a megye székhelye lett, ezzel is magyarázható az új reprezentációs és lakórészek építése. Erre az időszakra a vármúzeum több kiállítási tárgya is utal: a 16-17. századból származó bútordarab, a legterjedelmesebb csoportot pedig természetesen a különböző fegyverek és a várőrség felszerelése alkotják.














A mai lábasok elődjei... lábakon álltak






















A várlátogatás az alsó várban kezdődik, ahol a leginkább figyelemreméltó az eredeti várkonyha az isteni szem képével, amely "az Isten szeme mindent lát" szellemében a lopások ellen.











Utunk a régi Bebek-időkből származó épületekben és a gótikus toronyban folytatódik, ahol elsősorban a 16-17. századból származó fegyverek kaptak helyet. A gótikus palota termei a 16-17. századi török hódoltság éveit mutatják be.












Ezzel a marhabőr tömlővel húzták fel a kútból a vizet














Itt a kovácsok remekeit láthattam, olló, ajtózár, korabeli büntető eszközök, mint a kaloda



























































































































Czauzik József olajfestménye , nem is művészi színvonala, hanem inkább a rajta megörökített téma miatt. "A hosszú élet titka" című festményen Rovin Jánost és feleségét, Sárát láthatjuk. A képen olvasható magyar nyelvű szövegből megtudjuk, hogy János 172 évig, Sára 164 évig élt, boldog házasságuk pedig 147 évig tartott.


A következő termek Franciska grófnő életét mutatják be. A Franciska-ereklyemúzeumot férje, Dénes hozta létre 1903-ban, felesége halála után. Itt gyűjtött össze minden olyan tárgyat, amelyeket felesége keze érintett, amelyeken a szeme pihent. Megtalálhatók itt a 18., 19. és 20 századból származó értékes használati tárgyak, a grófnő ruhái, divatcikkei és az ágya is, amelyben 1902. október 26-án Münchenben elhunyt.
























































Andrássy Dénesné Franciska grófnő halotti hintaja. Az 1904-ben készült szecessziós hintó a müncheni Karl Weinberger mester műve.

Andrássyék gyászlobogója

Krasznahorka büszke vára...1 rész

...így kezdődik a nóta amelynek a teljes szövegét most találtam meg, eddig nem ismertem. Érdeklődésemet a múlt hét szombaton tett egész napos buszkirándulás élménye keltette fel.
Krasznahorka büszke vára, ráborult az éj homálya.
Tornyok ormán az őszi szél, rég múlt dicsőségről mesél.
Rákóczinak dicső kora, nem jön vissza többé soha.

Harcosai mind pihennek bujdosó fejedelemnek.
A toronyból késő este tárogató nem szól messze.
/:Olyan kihalt, olyan árva, Krasznahorka büszke vára.:/
Dalszöveget írta: Andrássy Gyuláné

Megérkeztünk..., irány fel a hegyre...

Közeledünk...

...csak fiatalosan...


Jó meredek, de már nem sok van hátra...

Várkapu feletti kőcímer
Egy kis pihenő, a réges-régen nem használt nem éppen nyugalmat keltő ágyú mellett
Információ gyűjtés Pista bácsitól ( Nyugdíjas Tanár és polihisztor ) a vár történetről várfalakon kívűl, mert bent már csak is a Szlovák tárlatvezető mondhatja.
Miksa császár gyönyörű ágyúja...és míves részletei.
infó:http://www.hradkrasnahorka.sk/index.php?page=hrad&lng=hu
Bebek Ferenc és testvére, a gömöri ispán, Imre kegyetlenségéről és kétszínű politikájáról szóló legendák. Az irodalomban "rablólovagok"-ként említik őket, akik a templomtornyok harangjaiból ágyúkat öntöttek. Krasznahorka (illetve a Betléri Múzeum, amely gondoksága alatt a vár áll) büszkélkedhet Szlovákia területén a legnagyobb eredeti bronzágyú-gyűjteménnyel. A látogatók nemcsak az 1547-ből származó Bebek-féle agyúkat tekinthetik meg (két ilyen agyút a 19. században a betléri Andrássy-kastély parkjába szállítottak át, ahol a mai napig állnak), hanem a törököktől zsákmányolt ágyúkat és Miksa császár gyönyörű hatalmas ágyúját is a várkapu előtt. Az abban az időben a reformáció mozgalmával fenyegetett katolikus egyház az effajta garázdálkodást, tehát a harangok ágyúkká történő öntését megbotránkozva fogadta. Bebek azonban megtalálta a módját, hogyan állítsa az egyházat ismét a maga oldalára. 1540 körül (1539-ben vagy 1542-ben) a közeli Rozsnyón megjelent egy protestáns prédikátor, Fischer András, aki korábban Lőcsén, Morvaországban és Szomolnokon is prédikált. Bebek Ferenc elfogatta és megölette őt - ledobatta várának legmagasabb bástyájából.

A vár jobb oldalán található egy kis szabadtéri kápolna...


Várakozás közben előkerült az otthonról hozott nagy szelet kenyér


Gyönyörű várbelsők, udvar és átjárok következnek
A régi Bebek-féle és az új reneszánsz palota által körülfogott területen kis bensőséges hangulatú várudvar alakult ki, ahol a középső váron a mai napig fennmaradtak a kovácsolt rácsos erkélyt tartó konzolok.


Ez a bejárat ahol az Andrássy fémöntödéjében készűlt Bp-i Lánchíd egyik meghibásodott elemét tárolják. Az újra öntött került az eredeti helyére.

Nyári babrikálás...

kézműveskedés, tárgy készítés, manuális tevékenység, sok féleképen lehet kifejezni, hála a magyar nyelv sokszínűségének. Az idei nyár sem telt el ezek nélkül. Nálunk Ráckevén bizony májustól- augusztus utolsó hetéig minden pénteken du. 6 órától megkezdődik a Duna parti sétányon a Péntek Esti Korzó. A helyi Művelődési Ház felkérésére rendszeresen többed magammal mulattjuk az időt hasznos foglalatosággal. Ezekből próbáltam a teljesség igénye nélkül összeállítani egy csokorra valót...


A nyár legnépszerűbb tevékenysége a nemezelés és a gyöngyfűzés volt. Gyerekek, felnőttek ismerkedtek meg a tárgy készítés módjával és örömmel készítettek saját részükre gyöngysort, karkötőt, nemez kitűzőt, kis szütyőt, tarsolyt... stb, sajnos fotót nem tudtam készíteni mindenről)






Filc eszköz tartók ( olló tartó ) a nagyobb gyermekek körében volt népszerű. Mivel egyéni tervezést igényelt ezért nagyon sok lehetőséget kínáltam a díszítésükre, mint pl.: gomb, flitter, gyöngy, filc rátét... A baloldalon lévő halas-meduzzást egy felnőtt férfi készítette aki ötleteivel segítette a kisebb gyerekeket akik a varrás nehézségét bevállalták.







Hulladék színes anyagból kis kalap formájú tűpárnáknak is nagy sikerük volt, elkészítéséhez három kör lap szükséges az egyik kemény papírból. A két textil kör lapot nagy öltésekkel kell körbe varrni, majd összehúzni. Az egyik belsejébe a papírt a másikba gyapjút teszünk, majd összevarrjuk, díszítjük




A madarak és a " nyuszó-muszók" nagy sikert arattak mivel az összeállítást kötözéssel végeztük és csak a csőrét varrtuk








Buli szívó szálak készítése kedvelt a gyerekek körében. Nem kell hozzá más mint sok színű papír és olló .

A babrikálás szó értelmezése:

A magyar szinonimaszótár (O. Nagy G. – Ruzsiczky 1978) is csak Phaseolus, illetve – ennek némileg ellentmondóan – [kerek] petty, valamint babkávé (! Coffea) értelemben említi a babot, viszont a babos szónak a „kendermagos” (tyúk) értelmét is ismeri. A babonával ez a szótár sem foglalkozik sokat, viszont a (valamit) babrál szónak a (könnyedén) birizgá[é]l, bosszantva babrikál, bizgat, bizget, bizerget, piszkál, fogdos, játszik (ujjaival), pepecsel rokon értelmű szavait is felsorolja. Ezek közül a szavak közül a magyar történeti szótárirodalomban a bab – a nevéről írott részekben bemutatott kivételektől eltekintve – csak Vicia faba jelentésben értelmezhetők. Ezek az adatok a magyar írásbeliség kezdetekor már élesen elválnak a báb, bába, baba, babona jelentésű szavaktól, bár ez utóbbi az átadó ősnyelvben, de a korai magyarban is alighanem szoros kapcsolatban lehetett a babbal (Berrár – Károly 1984).

Információ innen:http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2010&honap=1&cikk=11495

Vásári portékák...

a bösztörpusztáról. A bemutatásukkal még adós maradtam. Íme a legújabb csemege a Zanna-Manna Marcipánvarázs. Aminek összetevői természetes anyagok mint pl.: dió, mazsola,szilva,mogyoró,áfony, eper,olaj,mandula... megkóstoltam, valóban mennyei finomság...

















Ez a hatalmas kvarc kristály állítólag ritkaságnak számít. Erdélyből származik.

Ezek a kis remekművek strucc- tojásból készűltek

Békás madáritató amihez fadarab van rákötve, hogy a madárkák rátudjana szállni.




Pelyvával tömött párnák amin az álom oly ringató..




Gyermejátékok fából...


Nemezvirágok kitűzők, labdák...



Csipke készítő remekművek, nagyanyáink kedvenc időtöltését jutatta az eszembe...





A hímzett háziálldás és favédő Kalotaszegi hímzéssel, színes gyékény szőnyegek.
Termények, gyümölcsök sokaságából lehetett választani.

Öltözékek , subák ...., kiegészítők. tarsoly, bőrékszer, karkötök fémből...

Találkoztam igazi labas cserépedénnyel, innen ered a vaslábas neve...