Luca annyi, mint ‚a fény útja’ (lucis via)...

olvasom a Legenda Aurea műben amit Jacobus de Voragine hagyományozott ránk.
A Luca (Lucia) név a ‚fény’ (lux) szóból ered. A fény ugyanis szép, ha rátekintünk, mert mint Ambrus mondja, a fénynek az a természete, hogy a tekintet számára mindent széppé tesz. Terjedése szennyeződés nélküli, mivel akkor sem szennyeződik be, ha valami tisztátalan dologban terjed tova; egyenesen halad, elhajlás nélkül; igen hosszú utat jár be, bajos késlekedés nélkül.


sk.fotó

A fény mérhető távolság és a földi mértékegység tudományos meghatározása:
A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz. Az idő mértékegységeinek analógiájaként beszélhetünk a fényév töredékeiről: fényóráról (amennyi utat a fény egy óra alatt megtesz), fénypercről, fénymásodpercről.

A fénysebesség mérését többen megkísérelték, egyik első közülük Galilei volt, aki két távoli hegycsúcson egy-egy lámpást helyezett el. A kísérletben először Galilei nyitotta ki lámpásának ablakát, és mikor a segítője a másik hegycsúcson megpillantotta a fényt, ő is kinyitotta a sajátját. Galilei a kísérletet különböző távolságokkal megismételte, de nem kapott eltérést, így rájött, hogy a mért idő jelentős részét az emberi reakcióidő teszi ki. Annyit megállapított, hogy a fény sebessége igen nagy. Mások úgy próbálták elvégezni a mérést, hogy egy éjszaka elsütött ágyú fényének egy távoli tükörről visszaverődését figyelték. A kísérlet szintén csak annyi eredményt hozott, hogy a fénysebesség igen nagy.

További információ : innen

Végül a közelgő ünnepváró hangulathoz ajánlom ezt a pár soros verset.

Kovács Ági:
Fényvers

a bor sokat dob az estéken: tény
tünékeny látszat fény

csalfa rubintos csillanás a kristályon
lélekpótló fény
életpótló vér
kedves ismerős démonok s lidércek
játszanak bújócskát velünk

meleg sárga ködbe füstbe burkolt
szív-ár lódít szót s tollat

így lesz igaz ragyogás