Csokonai Vitéz Mihály: November
Eljött már november didergő hónapja,
Hideg szele a fák ágait megcsapja.
Meghalva elhullnak a sárga levelek,
Játszadoznak vélek a kegyetlen szelek.
Az ajtónál álló télnek hideg zúzza
A zöld ligeteket s mezőket megnyúzza.
Hideg eső csorog, csepeg egész éjjel,
A fázékony Auster havat is hány széjjel.
A borongós égnek sűrű felhőzése
Házba zárt szívünknek kedvetlenedése..."
Hideg szele a fák ágait megcsapja.
Meghalva elhullnak a sárga levelek,
Játszadoznak vélek a kegyetlen szelek.
Az ajtónál álló télnek hideg zúzza
A zöld ligeteket s mezőket megnyúzza.
Hideg eső csorog, csepeg egész éjjel,
A fázékony Auster havat is hány széjjel.
A borongós égnek sűrű felhőzése
Házba zárt szívünknek kedvetlenedése..."
2 megjegyzés:
Ugye, milyen öröm, ha az ember ilyenkor ősszel mindig újra és újra rácsodálkozik a természet fantasztikus színkavalkádjára ? Aztán jön a tél, elfehérít mindent, a tavasz zöld, a nyár sárga-kék és már alig várja az ember ezt, amit az ősz tud produkálni.
Igen Aranyosfodorka, szeretem ezt az évszakot is. Még akkor is amikor a leveleket kell összeszedni.
Megjegyzés küldése