sk.fotóJuhász Gyula - Enyém az alkony
Enyém az alkony. Kihunyó sugára,
Téveteg, halovány árnya enyém.
A rózsaszínű pirkadás világát
Szegény elfáradt, meg nem értem én.
Enyém az alkony. Reám veti leplét
S nagy bánatommal egymagamra hagy.
...Úgy bánt a hajnalhasadás az égen,
A bíboros, a királyi arany!
Enyém az alkony! Hadd vesse világát
A támadó nap arra, aki kél,
Én álmodozzam csak elaluvóban
A lehunyó nap gyér tüzeinél!
6 megjegyzés:
[ Bocs' - (gondolatom) : na, ez legalább ingyen van ! (?) - vagy ki tudja. ] - Esetleg,- ha nem sért személyiségi jogokat : pl. helyszín ?- időpont ?- és ilyesmik.
és a "bölcső"- az hogy' értendő ? -
Hű, de szép fotó!
X@-nak aki már nem először tisztelsz meg a kommenteddel: A helyszín a kis-Duna partja. Számtalanszor hivatkoztam már a kisvárosra ahol élek, úgy gondolom aki rendszeresen benéz hozzám ismeri a környezetem ahol élek.
A blog elhelyezésének időpontja szept. 2 ,így a kép készítésének is ez, hivatkoztam az esti időpontra.
A "bölcső " -t az én vizuális fantáziám adta, mivel a képen látható két fa között ringatózva merült alá a napkorong.
Jajj férfiak, csak mindig a realitás, semmi fantázia, érzelgősség, szomorkodás, örömködés?:-):-)
Gratulálok a fotóhoz! :-)
"Névtelen" helyett ezúton is bocsánatot kérek, valószínű két ballábbal kelt ma is...Csak azt nem tudom, hogy akkor miért másokat szurkál, ha neki fáj valami...
A fotó pedig gyönyörű - szerintem -
és nekem Juhász Gyula egyik kedvenc költőm.
Aranyos...köszönöm,de én "névtelennek" a kommentjét az Ő szemszögéből jogosnak találom. Mivel igen precíz,dokumentáló, sokszor igen hasznos infórmációkat felkutató.
A bejegyzését próbáltam olyan hangsúllyal, kíváncsiságát igen is meg nem is ( ahogy Ő szokta )kielégíteni. Szeretem a csipkelődő, mosolyt fakasztó hozzászólásait, próbáltam az utolsó mondataimmal Őt további kommentelésre bírni.
Megjegyzés küldése