című Kodály opera ősbemutatója 1926-ban. Évfordulója tiszteletére emlékezem, s teszem privát megjegyzésemet: valahogy nincs reflektor fényben, szinte nem is hallani róla, nekem Kodály Zoltán munkássága jelen volt tanulmányaimban, minden napi dalos-énekes életemben. Nagyobb tisztelettel adóznak a Japánok, módszereit nem nélkülözik a zene tanulásnál.
Háry János c. opera szebbnél szebb népdalai Kodály gyűjtésének eredménye pl.: Sej Nagyabonyban..., Felszántom a császár udvarát...,v A Tiszán innen Dunántúl...
Háry János magyar mondabeli mesehős. Garay János 1843-ban írt róla elbeszélő költeményt Az obsitos címmel. Ebben a kiszolgált huszár, Háry János, mint a magyar nép vágyait valóra váltó császári katona jelenik meg, aki részt vesz az európai háborúkban és hőstetteket visz véghez. Kodály Zoltán 1926-ban zenésítette meg a költeményt. Négy kalandba sűrítette a cselekményt. Háry János, a magyar nép fia, vitéz katona, aki a jó sorsban is hű marad hazájához. Háry történeteivel elszórakoztatja hallgatóságát, lódításait azonban humorosan, a mesemondás nagyvonalúságával és szeretetével hallgatjuk. Mindkét alkotás a magyar nép 18. és 19. századi életét mutatja be. De Kodály csodálatos népdalföldolgozásai már nem a nagyot mondó mesehős világát, hanem a magyar zene évezredes hagyományait idézik föl és küldik üzenetként a kései korok hallgatóságának is.
Szegény vagyok, szegénynek születtem...
2007 Szeged Tokodi Ilona előadásában
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése