A baziliszkusz olyan mesebeli lény, amely a kakas, a sárkány és a gyík keveréke. Kinézetre a kígyóhoz hasonlít, fehér diadémjellegű folttal a fején, amelyet gyakran koronának ábrázolnak. Sokszor ábrázolják hatalmas sárkánygyíkként is. Nevének jelentése „kis király” görögül. A valóságban létező baziliszkusz egy nagyobb méretű gyík, ám mérete ritkán éri el az egy métert.
A mesékben és egyéb kultúrtörténeti forrásokban mint ártó teremtmény bukkan fel. Tekintete halálos, a lehelete mérgező. Elpusztítani a saját tükörképe által lehet. Első leírásával Pliniusnál találkozhatunk a Naturalis historia című természetrajzi enciklopédiájának VIII. könyvében, amely szerint Lybiából származik. A korabeli bestiáriumok szerint egy varangyosbéka által kiköltött idős kakas tojásából kel életre.
A Bibliában az ördög egyik megtestesítője, a bűn, főleg a luxuria szimbóluma. Azonosítják a halállal is, főleg az olyan veszélyekkel és betegségekkel, amelyet nem lehet rögtön észrevenni. Például a szifiliszt a baziliszkusz mérgének nevezték a középkorban. Kapcsolatba hozták a szemmelveréssel, amelyben közrejátszhatott a kígyókra jellemző bénító tekintet is; az alkímiában a tűzzel, amely az anyagok átalakulása előtt lép fel; a lutheránus irodalomban a pápasággal. A pszichológiában Carl Gustav Jung nyomán a baziliszkusz pusztító tekintete a tudattalan erejét szimbolizálja.
Inf.: wikipédia
Közép- és Dél-Amerika esőerdeiben honos, a gyíkokhoz tartozó baziliszkuszok meglehetősen furcsa lények. Tekintetük ugyan nem halálos és a leheletük sem mérgező, mint a legendák baziliszkuszainak, de több különleges tulajdonsággal is magukra vonják a figyelmet.
A gyíkok úgy teszik "üzemképessé" magukat minden nap, hogy a napon sütkérezve melegítik föl a testüket. Ilyenkor rendkívül könnyen áldozatul eshetnek a ragadozóknak, például ragadozó madaraknak, kígyóknak vagy az esőerdőben vadászó emlősöknek. Az evolúció folyamán azonban a baziliszkuszok egyedülálló menekülő mechanizmust fejlesztettek ki. Beugranak vagy belepottyannak a vízbe, majd átszaladnak azon. Innen kapták becenevüket:
Jézus-gyík vagy Jézus Krisztus-gyík.
A gyík hosszú, vékony lábujjait alulról különleges pikkelyek fedik, amelyek segítik a légbuborékok kialakulását. A kutatók korábban megállapították, hogy a baziliszkuszok jelentős oldalirányú erőket is létrehoznak, miközben öles léptekkel szaladnak. Ezek az erők segítenek abban, hogy fölegyenesedve maradjanak.
inf.:http://www.origo.hu/tudomany/elovilag/20091014-megfejtettek-hogyan-szalad-a-vizen-a-baziliszkusz.html
Ajánlat: tekintse meg a vízen szaladó baziliszkuszt a National Geographic egy korábbi videóján>/a>
1 megjegyzés:
Teljesen "rajt-feledkeztem" az ajánlott nat.geo videókon. Szenzációsak vannak ott ! Ha van valakinek ideje, nézegesse !
Megjegyzés küldése