Halloween örület ?...vagy a töklámpás...

lopta be magát hozzánk. Tette ezt, észrevétlen a maga esetlen vigyori képével. Miért, mert a tök és társai (természetben megtalálható termények ) alkalmas az együtt játszásra, a gyermekek alkotófantáziájuk, kézügyességük fejlesztésére. Minél többféle anyaggal találkoznak annál nagyobb lesz az ismeretük. Az sem felejthető szempont, a gyertyagyújtás aminek fénye varázslatossá teszi a töklámpást.
Elhatároztam kutakodok a töklámpa készítés múltjáról, a Magyar népszokások vonatkozásában, emlékezetem szerint, van Mo-on olyan település ahol a kerítésre helyezik a kivilágított tököt, hogy az éjjel járó, kísértő, ártó szellemeket elijesszék.
Az alábbi téma választást, nem a nyugati őrület népszerűsítésre szántam. Azt megteszi helyettem a média, a negédes amerikás film tucat, ami ránk ontja a Halloeen őrületet, szándékom a más kultúrkörökre jellemző népszokások megismerése.


Október 31-én este rengeteg kiskorú múmia, boszorkány, csontváz és miegymás kel útra, hogy degeszre ehesse magát édességgel. Útjukat világító töklámpások szegélyezik. De hogyan alakult ki ez a szokás, mely egyre ismertebb és kedveltebb Európában és az egész világon?

A halloween eredetét a keltáknál kell keresni. Ők november elsején ünnepelték az újévet; ekkor kezdődött náluk a tél. Úgy tartották, hogy a napot megelőző éjszakán vándorolnak az adott évben meghaltak szellemei a túlvilágra. Mivel féltek az ártó, rosszakaratú szellemektől, hatalmas máglyákat gyújtottak, hogy ezzel mutassanak irányt nekik, állatjelmezbe öltöztek, hogy távol tartsák maguktól őket, illetve állat- és termésáldozatot mutattak be. A tűz körül pedig táncra perdültek.

Másnap reggel a papok szétosztották a parazsat, melyet az emberek hazavittek, hogy beköltözzön otthonukba a fény, és elkerüljék a rossz démonok a házat. A Római Birodalom terjeszkedése következtében (a légiók meghódították a kelták területeit is) déli ünnepek vegyültek az újév ünnepével: Feralia, a holtak emléknapja, és Ponoma, a gyümölcs- és növénytermésért felelős isten ünnepe. A kereszténység térhódításával pedig a pogány ünnepnapokhoz igazították az új vallás ünnepeit, ezért került át idővel a római "szentek ünnepe" is november elsejére.

Ezzel ismét bővült és változott a hagyomány. A cukorkakéregetés szintén keresztény szokásból fejlődött ki: november 2-án a hívők járták a házakat és süteményért cserébe imádkoztak a lakókért. De a boszorkányokat sem lehet kihagyni ebből az egészből. A folklór szerint ők évente négyszer tartottak gyűlést, az egyiket épp halloween napján.

És miért éppen töklámpás világít ilyenkor minden ház ablakában? A monda szerint egy ír férfi, Jack egyszer jól kitolt az ördöggel, ugyanis felcsalta egy fára, melynek törzsére később keresztet vésett, így a sátán nem tudott lemászni onnan, kénytelen volt hát alkut kötni a férfivel. Megegyeztek, hogy Jack lelke nem fog sohasem a pokolra kerülni. Mikor meghalt azonban nem fogadták be a mennyországba sem. Az ördög ekkor egy égő széndarabot adott Jacknek, aki azt egy kivájt répába tette. "Követői" a répát idővel tökre cserélték. Innen ered a lámpások hagyományos elnevezése: Jack O’Lantern.

Az egész szokás és mondavilág az írek kivándorlásával került át az új kontinensre a 19. század folyamán. Onnan pedig visszatér Európába, igaz, kissé átalakulva. Magyarországon is ősz végén egymást érik a tökfesztiválok, mindenki töklámpást készít, a boltok pedig roskadásig tele vannak boszorkányokkal, kísértetekkel díszített zacskójú cukorkákkal. És multikulturális világunkban ezzel nincs is semmi baj, csak tudjuk helyén kezelni a dolgokat.

Mindenszentek, Halloween - vagy amit akartok