2010. november 1., hétfő

"Szegény ember piskótája"volt ...

a sütemény helyettesítő tök, olvasom az alábbi
oldalon. Már- már a vízcsapból is ez a számomra oly idegen Haloweenes, tökös-szellemes, ijesztgetős, kéregetős, jelmezes őrület furakodik szokásainkba, telepedik ünnepeinkre.
A magyar népszokásnál is jelen van a töklámpa gyújtás, de a betakarítás idején, amikor a kukorica mellé ültetett tököket is behordták a földekről október közepétől.



Őseink is jól tudták, a sütőtök tápláló, egészséges és kiváló vitaminforrás. "Szegény ember piskótája" volt a süteményhelyettesítő a háború után, ami nem volt más, mint a kemencében fahéjjal meghintett és megsütött sütőtök. Hála, ma már ez a mostohán kezelt zöldségféle is újra a táplálkozás középpontjába került. Jelentős a karotin tartalma, ami az A-vitamin elővitaminja, szervezetünk a karotin segítségével épp annyi A-vitamint állít elő, amire szükségünk van, segít pótolni a napfény hiányát, rendszeres fogyasztása szép és egészséges bőrt eredményez. Jelentős a C-vitamin, antioxidáns és a magjaiban lévő E-vitamin tartalma is.

innen

Tökös emlékeim... Kalteneker.hu-ról

Gyermekkoromban, amikor még a nagyszüleim állattartással foglalkoztak, a kukorica mellett a tök volt a második legfontosabb takarmánynövény az állatok számára. Taligaszám tolták be a fészerbe a különböző formájú, színű és alakú tökféléket. Óriásra megnövő takarmány-, vagy ahogyan ők nevezték, "marhatököt", spárgatököt, szürkés-narancsos héjú sütőtököt. Volt még a konyhakertben dísztök, ezeket kosarakba téve dekorálták a szőlőskertet, de jól jött szüretkor és borkóstoláskor a lopótök is. Emlékszem, a frissen pörkölt tökmag ízére, amit a tökfőzeléknek valóból szedtek ki, és a sparhelt sütőjében pirítottak meg, de arra is, amikor a nagyfejű marhatökből faragott lámpással rémítgettek így az ősz derekán.

Továbbá itt találtam a tökös-narancs lekvárt amit elkészítek.

Most pedig az én ijesztgetős képeim következnek a töklámpásnak valókról:




Történt ugyanis, hogy beköltözött valami szőrös se eleje-se vége és jót lakmározik
belőle.

Mentovics Éva: Töklámpás


Szája sarkán kaján mosoly,
tűz lobog a szemében…
sárga tökből faragták ki -
vigyorog az egészen.

Galambos Bernadett: Töklámpás

Földön nőttem kúszva, mászva,
míg megnőtt a kobakom.
Sütőtökként illatoznék
esténként az asztalon.

Csíkos lettem, zöld és sárga,
illatozni nem fogok,
faragjál ki, véssél arcot!
Töklámpásod én vagyok!

2 megjegyzés:

aranyos fodorka írta...

Egyetértek Veled, nekem is tele a puttonyom ezzel a hallóvínnel...
A tök-étel-variációkból nekem - bár kipróbáltam néhány dolgot, - valahogy mégis csak a jó fajtájú, lisztes-édes megsütött tök ízlik a leginkább.

Névtelen írta...

Örültem, hogy elég hosszú "hallgatás" után (?)- újból "publikáltál!"
Nem ismételném meg más blogjába írtakat !- kb. azt, hogy nekem pl. semmi bajom a Hallowennel!" -ill. én azt tapasztaltam (elég sok tv.műsort nézve és újságokat olvasva)- egyáltalán nem tragikus az, amennyi szó esett róla ! - persze, ha valaki/bárki eleve úgy olvas/néz/hall... akkor könnyen "duzzoghat" ilyesmik miatt. Órákon keresztül volt Mindenszentekről / halottak napjáról tv. műsor - de ezzel az egésszel én úgy vagyok, mint minden mással ! Vannak "ilyen" emberek és vannak "olyanok" is !
Na, de ne bonyolítsam !
(Mellesleg pl. a (sütő) tököt és semmilyen tökféleséget soha meg nem ettem !-és bizonyára pl. ezért hagy hidegen még a receptjük is.)