2009. szeptember 30., szerda

Gyönyörű mese az igazságról a tiszta erkölcsről...

A varázsfuvola című opera ősbemutatója 1791-ben.
Még nem volt szerencsém élő opera előadásként megtekinteni, de a híres Éjkirálynő áriáját, Sarastro magyar nyelvű tolmácsolását Gregor Józsefnek köszönhetően szívemhez szólóan ismerhettem meg, na ne felejtsem a bohókás Papagénát és Papagénot sem.
Infót a Wikipédiából innen:

tartalom



Az Éj Királynője megjelenik (festmény egy 1815-ös német előadásról)


Mozart - Varázsfuvola - Sarastro - Gregor
video

2009. szeptember 29., kedd

Szent Mihály főangyal



A legenda szerint miután Isten megteremtette az angyalokat, közölte velük igéjének személyes egyesülését az emberrel. Ezt a legfőbb angyal, a fény hordozója, Lucifer magának kívánta. Ezzel magyarázható Lucifer gyűlölete, aki fellázadt az Isten ellen, és olyan akart lenni, mint az Isten. Mivel több angyal is Lucifer pártjára állt, harc kezdődött az égben.

A hűséges angyalokat vezető főangyal letaszította az égből Lucifert a pokolba. Így lett Szent Mihály arkangyal az egyház védelmezője, a mennyei seregek fejedelme, a hit angyala. Őt tartják a hűség, az alázat, a halál, és más utolsó dolgok védőjének is. Ezért ő a hét utolsó napjának, a vasárnapnak is angyala, és a nap utolsó órájának, az éjfél előtti órának.

Szent Mihály egyike annak a hét főangyalnak, akik Isten trónja körül állnak. Közülük háromnak a nevét ismerjük: Mihály, Gábor, Rafael. Mihály lett a mennyei seregek vezére, ezért ábrázolják őt lovagnak, páncélos vitéznek, aki lándzsájával ledöfi a sátánt. Szent Mihály ott van a haldoklók mellett is, segíti őket, elkíséri a túlvilágra, innen a szókapcsolat: Szent Mihály lova. A tisztítótűzben vigasztalja a szenvedő lelkeket, és ő teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait.

Hol Krisztus társaságában, hol pedig önállóan, két kezében karddal, lába alatt a sátánnal, mérleggel jelenik meg a középkori templomok, kápolnák kapubejárata fölött, bent a diadalíveken, szentségtartókon, festményeken.

Ünnepnapja: szeptember 29.

2009. szeptember 28., hétfő

Caravaggio festő

(er.: Michelangelo Merisi vagy Amerighi; Lombardia, Caravaggio, 1573. szeptember 28. – Porto Ercole, 1610. július 18.) itáliai festő, aki korának művészeti elvárásai ellen lázadva vált a manierizmus, valamint a 17. század eleji naturalisztikus ábrázolás iskolateremtő képviselőjévé.

Gyümölcsös kosár (1596)

Művészete
Itáliában Caravaggio korában a festészet két nagy vonulata volt a jellemző: az egyik a tridenti zsinat szigorú előírásait ridegen követő művészet, a másik a könnyed felszínesség. Caravaggio nem hódolt be egyiknek sem, és makacsul járta a maga útját. Mivel modellre nem volt pénze, első képei önarcképek, vagy barátait kérte fel modellnek. Már első ismert művei is kitűntek témaválasztásukkal és a valóság visszaadásának különlegességével. A látvány egészét felölelő festmények újszerűségét az előkelő római körök nehezen fogadták el. De voltak festményei, amelyeken Caravaggio egyéni stílusa még nem jelentkezett a maga teljességében, így könnyebben talált utat a közönséghez.


Bűnbánó Magdolna (1593–1594)
Első egész alakos képe is feltűnést keltett, hiszen a Bűnbánó Magdolnát nem a megszokott pátosszal vagy érzékiséggel keltette életre. Caravaggio Magdolnája egy szomorú, magába roskadt parasztlány, aki sírva üldögél a nem rá illő cifra ruhában. A Jövendőmondó című képe szinte kettős portré, és itt jelenik meg először a Caravaggióra oly jellemző semleges, elmosódó háttér. Csendéletei is elütöttek az addig elfogadottól. A Gyümölcsös kosárban féregrágta, közönséges gyümölcsök vannak minden csillogás, előkelősködés nélkül.

Caravaggio

2009. szeptember 27., vasárnap

Csuhébaba...(minta )aminek mindenki saját karaktert adhat

a szombati játszóházban, ahol élő zenére táncoltak kicsik és nagyok. Mire jól elfáradtak következhetett a játék készítés. Aminek eredménye a természetes anyagok felhasználásával ez a " madáríjesztőnek " készülő, de még sem...mivel inkább egy asszonyságra hasonlító báb...lehet ajtóra " őszváró ajtókopogtató-nak vagy bábtáncoltatónak vagy madárijesztőnek használni". Minden esetre az anyukák végtelen türelemmel és kitartással szebbnél szebbeket készítettek, kár hogy a batyumból hiányzott a fényképezőgépem. No majd legközelebb!

sk.fotó

2009. szeptember 24., csütörtök

Eljött a betakarítás, begyűjtés ideje...


útra keltem, de a megszokott csipkebokorról egy maroknyi bogyót tudtam leszedni. A határban lévő kukorica tábláról már betakarították a termést, viszont a száron hagyott levelek aranysárgára száradtak. Hoztam haza belőlük, jó lesz csuhé babát vagy fonott tárgyakat készíteni belőle a játszóházban. A szerzett kincseimből és a piacon vásárolt terményekből ( szőlő, dísztök, sütőtök, pirospaprika )és a mini kertemből szedett színes napraforgó virágból készítettem az ősz hangulatát felidéző kosarat.
Legszebb a természetes környezetben gyönyörködni, de hiába az a bizonyos "birtoklási vágy"-ról nehéz lemondani, csak a mértékkel kell vigyázni.Tehát jó érzés a közelembe tudni az ősz adta terményeket.

sk fotó



Tarbay Ede MADÁRIJESZTŐ

Rossz karó a fickó teste
görcsös ág a karja.
Veres kendő csupasz bogát
testét betakarja

Nyűtt harisnya stoppolt, foltos
feje, kerek arca.
A kobakján zsíros ócska
csálé bojtos sapka.

Mégis mindig vidám kedvű
ha sétálni tudna,
elballagna néhanapján
a szomszédos útra.

Szóbaállna, beszélgetne
kocsissal, vándorral
elvárná, hogy néhanapján
megkínálják borral.

Így is jó, lám nincsen veréb
aki erre járna.
A szélben pördül, táncol
riadt csóka, kánya.

2009. szeptember 22., kedd

Tökös ősz...

a közelünkben lévő nagyközség ( Kiskunlacháza )egyik forgalmas utcáján. Játékos fantáziájú felnőttek igen csak sajátos módon köszöntik az őszt. Kétszer már láthattuk, idén is nagy várakozással várjuk az újabb kissé pajzán műalkotásokat. Sári István fotója megőrizte számunkra az sérülékeny
( ehető) műalkotásokat.


Sári fotó



2009. szeptember 21., hétfő

Nevesincs virág?

Akitől kaptam elfelejtette a nevét, de elmondta úgy kell gondozni, mint a leándert. Pincében 8 fokig áttelel, világossághoz közeli helyen. Szereti nagyon a vizet és a tápoldatot, de ezt csak tavasztól, ha kiültetem. méteresre felkúszik. Ha ismeritek akkor szívesen venném a tájékoztatást, a neten nem találtam infót!

2009. szeptember 20., vasárnap

Az Alföld és a paraszti sors festője...

Tornyai János (Hódmezővásárhely, 1869. január 18. – Hódmezővásárhely, 1936. szeptember 20.) magyar festő, az alföldi iskola kiemelkedő jelentőségű mestere.


Népoktatás a tanyán
1896
Olaj, vászon, 83,5 x 71 cm
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
















Virágkötő
-
Olaj, vászon, 80 x 68 cm
Ferenczy Múzeum, Szentendre


Csokorkötés
1933
Olaj, falemez, 125,5 x 100 cm
Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely


A Juss c. képe egész életében foglalkoztatta, eleinte lírai, majd egyre inkább drámai stílusban festette meg a témát. A szegényes hagyatékon osztozkodó szegényparaszti család tagjainak egymás elleni ádáz küzdelmét ábrázolja, élete során vagy 30 olajfestményt és 100-nál több rajzot készített ebben a témában.



Juss
1904
Olaj, vászon, 156 x 227 cm cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest



Juss
1920 körül
Olaj, vászon, 99,3 x 137,8 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

inf:Wikipedia
Tornyai János művei

2009. szeptember 19., szombat

Kaiserschmarren...császármorzsa...

sk.fotó
Kaiserschmarren
.. avagy smarni ;)
Avagy császármorzsa?
Ez jó kérdés, hiszen valaki darával, van aki liszttel ismeri.
Lehet, hogy nem is ugyanaz, csak a nevük? Szerintem még a nevük sem ugyanaz, mert a grízzel készült az GRÍZSMARNI!
Legalább is én így tanultam az anyukámtól...Ez volt az olcsóbb változata, mivel nem kellett bele tojás és tej...
Nem fejtegetem tovább, amit úgysem tudok eldönteni, jöjjön inkább a recept.
Az enyém a lisztes formája, így a grízt távol tudtam magamtól...
1) A 160 gramm lisztet, negyed liter tejet, 2 tojássárgáját és csipet sót, vaníliás cukrot és reszelt citrom héját ( alapos megmosás után ) összekeverjük.
2) 2 tojásfehérjét és a két evőkanál cukrot habosra verjük és hozzáadjuk a lisztes masszához.
3) Majd teszünk hozzá mazsolát, ha szeretnénk.
4) Egy teflon serpenyőben felolvasztunk 30 gramm vajat, beleöntjük a smarni masszáját és néhány kevergetés mellett, a folyékonyból, némileg szilárdabb massza majd addig kevergetjük amíg morzsálódni kezd.
Porcukorral és barack lekvárral vagy ha valaki fanyarabb ízekre vágyik meggy vagy áfonya dzsemmel is fogyaszthatja.
Az enyém így sikerült, finom lett!

Császármorzsa, azaz smarni receptek

2009. szeptember 17., csütörtök

Pátzay Pál aki formaemlékeiből építette fel szobrait

Pátzay Pál (Kapuvár, 1896. szeptember 17. – Budapest, 1979. szeptember 14.) magyar szobrászművész, éremművész, kétszeres Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze (1952), az MTA levelező tagja.



Pécsett, az úgynevezett Sétatér délnyugati részében állították fel Pátzay Pál Nővérek című szobrát, 1946-ban. Az alkotó először kis méretben mintázta meg a kétalakos kompozíciót, a pécsi változat később 1942-ben készült. Alacsony, fehér színű kőtalapzaton áll, a rusztikus felületű, sárgás színhatású mészkőszobor. A szorosan egymáshoz simuló két nőalak szinte eggyé forr. A fiatalabb nővér kissé a háttérbe húzódik, jobb karjával átöleli testvérét, fejét vállára hajtja. Az idősebb álmodozó tekintettel néz, arca nővére hajához simul. Mindkettejük ruházata hosszú, derékban övvel összefogott, enyhén redőzött. A Nővérek a művész legjelentősebb alkotása.
KERESTEM az alábbi Bűntudat c. alkotását nem találtam róla semmi információt...

Bűntudat - Madách-emlékmű terve (1938)
Művészetéről így vallott Kassák Lajosnak: "Az a vágy él bennem, hogy a mű olyan erőegység legyen, amely hatalmába keríti az embert. ...én, aki emberi figurákat mintázok, évtizedek óta nem állítottam magam elé modellt. Formaemlékeim vannak és azokból építem össze szobraimat, úgy, hogy kielégüljek és kifejeződjem általuk. Többet nem akarok, de nem is akarhatok, mert hiszen ez már majdnem minden."
inf: wikipedia

Válogatás Pátzay Pál munkáiból

2009. szeptember 15., kedd

Saját készítésű kerti tó...

ott ahol természetes vízi életettel, csak hosszú kilométerek megtételével találkozhatunk. Ez a kert is valaha szőlő termesztés, gazdálkodás, földművelés színtere volt. A fiatalok beköltözése után sok-sok munkával alakították saját igényük szerint. A talajra jellemző homokos részt a por felhők megkötésére no meg a három gyerek játszóhely kialakítására maradt a füvesítés. Ahogy nőttek a gyerekek egyre többet jártak vízpart mellé horgászni, így alakult ki a kis tó iránti igény...
Nekifogtak és megvalósították a "mini" vízi világot...( sokszor kerül nagy hal is, no persze csak átmenetileg ) az aranyhalak közé.

sk.fotó

sk.fotó

sk.fotó

sk.fotó

2009. szeptember 14., hétfő

Szerb ortodox templom ...

Ráckevén. Az előző blogomba elhelyezett fotó sárguló vadgesztenye fája is a templomkertbe készült. Most egy kis ismertető Magyarország egyik legszebb és egyedülálló templomáról...

A Boldogasszony tiszteletére szentelt templom 1487-ben épült gótikus stílusban. A két oldalkápolna a XVI. század elejéről való, amint a felül barokk (1758-ra befejezett), különálló harangtorony alsó része is. A falakat mindenütt freskók borítják.

sk.fotó

A templombelsőt gótikus hálóboltozat fedi. Korábbi festése felett a ma látható réteg 1765 és 1771-ből való. A bizánci hatású festés pontos ikonográfiai programot követett. A déli hajófalon Jézus születése, az északin Krisztus szenvedése kísérhető nyomon. A szentélyt a feltámadó és mennybeszálló Krisztus díszíti. Nyugati falán a világ feletti ítélkezés jeleneteit láthatjuk.

A Szent Kozma és Damján kápolnában a freskók Mária megkoronázását és a gyermek Krisztust ábrázolják. A Keresztelő Szent János kápolna falát Krisztus életének jelenetei és szentek alakja díszítik. A szentélyt a hívektől elválasztó ikonosztáz rokokó fafaragásával és ikonjaival a XVIII. században készült. A Mária trónus, az úrkoporsó illetve a többi berendezés is 1770 körül készült.

sk.fotó

sk.fotó

sk.fotó

sk.fotó

sk.fotó

Ráckeve, Nagyboldogasszony-(szerb ortodox) templom

2009. szeptember 13., vasárnap

Csorba Győző

sk.fotó

Őszi kérdés
Megtágul ismét a tömött
világ. Ágbogaik között

egyre nagyobb darabokban

őrzik a fák az eget.
A végtelenből jő a szél,
szárnyán madár és holt levél,

messze röpülnek a széllel –

lankad a nyári verő.
Az ablakodnál ülsz, s figyelsz,
vagy tán csak ülsz, nem is figyelsz –

szürke ború a szivedben,

hallgatod énekeit.
Volt egyszer pártod és hadad,
most itt tűnődöl egymagad –

ó, nem elég, ha szeretnek,

hogy te szeress, az a fő
Sötét-hajú, mi lesz veled,
ha majd az ősz benned temet,

benned alél el az élet,

száll a levél, a madár?

csorbagyozo.hu

2009. szeptember 12., szombat

Szokásmondások a konyháról...


Itt van a hétvége, ezen a szombaton egy kicsit több időt töltök a tűzhely előtt, úgy gondoltam egy kis szólás-mondás-ok felidézésével színesítem a napot. No, meg a régebben készült sütik fotójával... hajrá, kedves főzni-sütni kedvelők tábora, irány a konyha!

sk.fotó


Régtől fogva nagy híre van a magyar konyhának. A régi magyar konyha nyugati befolyás alatt, meg a fejlődő életkörülmények következtében meglehetős változáson ment át, s ha régi szakácskönyveinket forgatjuk, olyan eledelekkel találkozunk, melyeket ma már hírből sem ismerünk.

Ahol vígan pattog a konyha tüze, ott van is mit aprítani a tejbe, a konyha ellátottsága a jómód biztos jele, s ezért a magyar szólásként a munka haszontalan vagy hasznos volta attól függ, hogy mit hoz a konyhára.
A lázadást, elégedetlenséget szít kifejezés nyilván a tűznek nyitott tűzhelyen való szításáról, élesztéséről vett kép, (valakihez húz, ragaszkodik) szólás is: Nem szít ez is hozzád. Kiki maga fazeka mellé szítja a tüzet.

A nagy fazék olyan háznál használatos, ahol van is belevaló, mivel ez a nagy fazékkal való jómód a büszkeség forrása. De nagy fazékkal vagy!
A felforr, felfortyan igéknek "felindul, megmérged" jelentése a csupor, fazék forrásáról vett kép.
Legrégibb szakácskönyvünk ezt az utasítást adja a szakácsnak. Az uradnak az szája ézihez szabjad az szádnak ézit, hogy kedvét találjad, de ma már szólni is lehet a magyarnak más szája íze szerint: Szájok ízént szólnak.
Hasonlóképpen nemcsak az eledel lehet ínyünkre való, hanem a mások szava, beszéde, tette vagy életünk valamely eseménye is: Fogára, s ínyére való.
Ma csak ebben a tagadó formában használatos: nincs ínyemre.
A szó is, mint az étel, akkor válik egészségünkre, ha jól megrágjuk: Legény meg-rágd a mit szóllasz. Meg-rágd a szót, míg ki mondod.

A kis gyerek azonban nem tudja megrágni az eledelt, az anyja rágja meg, s úgy adja neki. Innen lett a szájába rág szólás az "alapos megmagyarázás" kifejezése: Szájába rágta. A régiek nemcsak a szájába, hanem a fülébe is rágják a szót a nehézfejűnek.
Só nélkül az étel élvezhetetlen, a sótalan beszéd is az. De a són kívül még egyéb fűszerszám is elengedhetetlen, bors volt a régiek legkedvesebb fűszere, könyvünkben számos ilyen szakácsnak szóló utasítást olvashatni: Megborsold és savát is megadjad. Meg kell hinteni gyengén, sóval, borssal. Sót, borsot csinálj össze és hintsd meg vele, megadja a beszédnek, savát borsát, "jóízűen beszél" a régi magyar konyha életéből sarjadt ki.
A bors, torma orringerlő illata miatt mondjuk régtől fogva: Fel-borsol valakit,
Avagy borsot, tormát tör az orra alá, azaz valakit bosszant, fel-bújt, felgyújt, haragra indít. Borsot törnek ám ezek orrod alá. Ma szokottabb formája: "tormát reszel az orra alá".

A régi magyar konyha másik említett sajátsága a mártások, levek nagy változatossága, e változatosság szemléltetésére íme szakácskönyvünk néhány adata: fokhagymás kaszás lével tehénhús, hagyma lével tehénhús, borjúhús éles lével, disznó álla, sódara gyümölcsös lével, disznónak édes húsa, fekete lével, malosa lével kappan, madár lével tyúk. Magyar Balás lével tyúk.
A szakácsnak szóló utasítások is gyakran emlékeznek léről: Az húsát mosd tiszta fazékban, az levét össd rá. Hogy az húsát feladod, úgy össed az levét az tálban.

Látnivaló, hogy a régiek szinte minden húsételt lével tálaltak, s a húsa-leve kapcsolat a konyha nyelvében állandó volt: bár a leve sem kivetni való, de az igazi érték mégiscsak a húsa: ez magyarázza e régi, fenyegetésképpen használt szólásunkat: Megetted az húsát, de bizony az levét is meg kell innod, ebből rövidült a szólás mai formája: majd megiszod a levét!
A híg levet az ország sok vidékén hosszú lének, a sűrűt meg kurta vagy rövid lének nevezik, hosszú lére főzte a levest: gyenge levest főzött, sok vízzel főzte a húst. A hosszú lé java része csak víz, azért nem szívesen hallgatjuk azt, aki hosszú lére ereszti a beszédet.

sk.fotó

Akire a megfőtt lé kihűtését bízzák, annak ugyancsak kevés dolga van, illik is az ácsorgó, tétlen emberre a léhűtő elnevezés.
Nagy hévvel-lével jön - mondják az izgatott sietséggel, lelkendezve járóra.
Nem szorul magyarázatra a magát mindenbe beleártó embernek ez a megjelölése: Minden lévbenn kalány.

sk.fotó

A kenyérsütésnek különösen két szólása nagyon elterjedt: Ez is abbú a sütetbű való - mondják az egyfajtájú, hasonszőrű dolgokra, emberekre: egyformák, mint az egysütésből való kenyér. A másik szólás országos használatú: elment a sütnivalója, nincsen sütnivalója: nincsen esze, elment az esze.
sulinet.hu

2009. szeptember 10., csütörtök

“A tejbe hullott manna”...

Egy kis kefirtörténet



A kultúr-termékek (mint például a kefir) kutatása során az 1980-as évek elején a kutatók egy különleges kivonatra akadtak. Ez megmagyarázta a microbiológusok sikertelen próbálkozásait, amikor kefir magokat próbáltak előállítani „nem létező magokból”.
A sikertelenségek után a mikrobiológusok a Kaukázusiakhoz fordultak, megkérdezve tőlük, hogyan készítették az eredeti kefirmagokat. Erre ők azt felelték, hogy „Isten adományozta nekik, több mint 1000 évvel ezelőtt”, ami tőlük eléggé helyénvaló válasz volt.

Lehetséges, hogy a kefir mag nem más, mint a “tejbe hullott manna”?

Nos, mi volt tulajdonképpen az a bizonyos manna? Amit a Tóra egyszer olyan ízűnek titulál, mint a mézeslepény, másszor, meg mint az olajos pogácsa.

Az igazság az, hogy nem tudjuk. Itt a legracionalistább exegéta is felemeli a kezét, “megadja magát” és azt mondja, hogy ez egy isteni csoda volt, amit nem értünk a mai napig. Minden természetes magyarázat sántít.

Mivel nincs racionális magyarázat - jönnek a Midrások. Nemcsak maga a manna jövetele 40 éven keresztül volt a csoda - hanem rengeteg csoda történt a mannával és körülötte, használat közben is. Elsősorban az, hogy mindenki azt az ízt érezte benne, amit akart, vagyis ha valaki a manna evése közben töltött káposztára gondolt - akkor azt érezte, érzékszervei által, hogy töltött káposztát eszik. Csecsemők az anyatejjel mintha mézet szívtak magukba, a fiataloknak olyan volt, mint a kenyér és az öregeknek, mint az olajos pogácsa. Azonkívül a manna légies volt, nem tartalmazott salakot és ennélfogva, aki csak azt ette - nem kellett ürítenie. Később a panaszkodó héberek ezt is nehezményezték.

“A próféta itala”

Úgy tartják, hogy Kaukázusi- hegység közelében élő ortodox törzsek Mohamed prófétától kapták a kefir magokat, amikor a próféta kb. 1400 évvel ezelőtt a térségen keresztül haladt át. Azt mondják, hogy ezek a népek a kefir magokat “Mohamed próféta magjainak”, magát a kefirt, pedig „A próféta italának” nevezik. Így egy egyszerű és logikus kérdés vetődik fel. Hogyan és honnan szerezte Mohamed próféta az eredeti kefir magokat?
kefirlap.hu

2009. szeptember 8., kedd

Egyszerűen-nagyszerű...vagy mégsem...

már mint az elveszett blogbejegyzés pótlása! Sajnos nem vettem észre az időm rövidsége miatt, hogy nem menthettem el a kép mellé a kommentet és így került a kép megjelenésre, no de most pótlom a szöveget mellé.
Egyszerűen- nagyszerű, hogy postán hosszú-hosszú utat megtéve, megérkezett Aranyos-tól a kefirgomba. Ami azért volt izgalmas, mert kis tejadalékkal kistartályban, hogy ne szomjazzon és éhezzen, kibélelt törés mentes levélben gondosan összecsomagolva engedte útjára. Szívből jövő jóságát ezúton is köszönöm és rögtön nagyon jó helyet találtam neki, azóta is jól érzi magát, meg én is az üdítő ital fogyasztása után. Sőt már sütésre is felhasználtam, íme az alábbi recept:

VANÍLIÁS SZILVÁS PITE
Kell hozzá:
2 kg szilva, 20 dkg margarin, 15 dkg cukor, 1 zacskó vaníliás cukor, 1 csipet só,, 4 db tojás, 30 dkg liszt, 1 zacskó vaníliás ( főzni való ) puding, 1 dl kefir, 3 teáskanál sütőpor, porcukor a szóráshoz.
Így készül:
A puha margarint a cukorral, sóval kikeverjük,( géppel ) majd beledolgozzuk a tojásokat, majd beleadagoljuk az vanília pudingporral, sütőporral elkevert lisztet és az 1 dl kefirt.
A tésztát kilisztezett vagy papírozott 32x38-as tepsibe simítjuk. Rárakosgatjuk héjával felfelé (előzőleg fahéjas cukorban megforgatott kimagozott) szilvát. Előmelegített sütőben kb. 175 fokon 45-50 percig sütjük. forrón meghintjük porcukorral.Aki nem szereti az édeset az kihagyhatja a fahéjjas forgatást és a süti tetejének porcukorral hintését!
Fincsi!

2009. szeptember 6., vasárnap

Hajnal Anna gyermekeknek írt verseit ismerem...

ebből a teljesség igénye nélkül egy.
Hajnal Anna A náthás medve



Őszi eső mikor esik,
sűrű erdő nedvesedik,
ki nem szeret náthát kapni,
erdőre ne menjen lakni!
Barna medve jól megjárta,
jött egy szél, a fát megrázta,
hogy megázott!
Hogy megfázott!
Zuhannyal zuhant nyakába,
leteperte őt a nátha.
Náthás lett a medve, mérges,
ki ne tudná, hogy mit érez!
Szegény feje,
gőzzel tele,
mint a léggömb ül a nyakán,
ha prüsszent, elszáll talán!
Pedig prüszköl egetverőt,
majdhogy szétviszi az erdőt.
Be is vonul barlangjába,
ezeréves fa odvába.
Barlangjában egymagában
dörmög, morog,
helyben forog,
amit érez, meg nem érti,
mi az, ami torkát sérti.
Szegény orrát
csavargatják,
akárhogy néz,
senkit sem lát!
Hátrál szegény, de hiába,
orrában csak úr a nátha!
Csavargatja,
viszketteti,
szurkálgatja,
prüsszögteti!
Szegény medve
így járt vele,
jajjal, bajjal van most tele!

Bizony összegömbölyödik,
bizony ki se gömbölyödik,
szipog, fel-fel fohászkodik,
álmában is panaszkodik,
kialussza nagy baját,
télig alszik, s télen át.

Hajnal Anna (Gyepűfüzes, (ma:Kohfidisch, Burgenland tartomány, Ausztria) 1907. február 1. – Budapest, 1977. szeptember 6.) József Attila-díjas költő, Hajnal Gábor költő nővére, Keszi Imre felesége. A Nyugat harmadik nemzedéhez sorolják.
wikipédia.hu

2009. szeptember 5., szombat

A megtalált köztéri szobor...Keresztelő Szent János


Valaha itt volt egyik talapzaton elhelyezve, a Városi Képtár szoborparkjában R Törley Mária alkotása.( 7db közül az egyik ). Sétálva, látván ezt a lehangoló parkot ami a kisváros egyik legszebb részén a központban található, az ember joggal teszi fel a költői kérdést, hogy micsoda barbár világ- hova tűntek a szobrok?-!

sk.fotó













sk.fotó















Érdeklődésemre, a Képtár vezetője elmondta, a 7db köztéri szoborból 5 db megtalálható a kiállítóteremben, mert amikor egymásután eltűntek az esti fényben megvilágított alkotások mint pl.:Lindner László Torzó Kő, Ifj. Pál Mihály Ábrahám áldozata Kő (terzith)és Várady Sándor Madárfészek Pirogránit, akkor úgy döntöttek megóvják a többit és elhelyezik biztonságosabb helyre.


Ime egy a 7 közül, megmentve!

Keresztelő Szent János
Városi Képtár, Ráckeve
szilikátbronz
120x30x30 cm
1993
R Törley Mária -Figurális szobrász vagyok.-részlet a http://www.torleymaria.com/oldalról

Mondják: erőm az expresszivitásomban rejlik. Elementáris erővel, indulattal, gyorsan dolgozom. Az élet teljessége, ezen belül az EMBER érdekel a legjobban. A nagy hős, a szent, az esendő, a bűnös, a hétköznapi, a szenvedő magányos és a boldog ember. Kutatom, mi benne a jó és a rossz. Miért lett olyan, amilyen?

„Sok minden van a világon, ami csodálatos, de az embernél nincs csodálatosabb.”

Szeretek portrét csinálni. Előbb alaposan meg kell ismernem a kiválasztott embert, rá kell éreznem személyiségének fontos összetevőire. Akár élő, akár holt emberről van szó, minden lehetségeset próbálok megtudni róla, hiszen csak akkor tudom belesűríteni a szoborba az egyéniségét, csak akkor születik meg a varázslat. Egy szép ifjú ember, egy érzékeny lelkű nagy művész portréja vagy nagy történelmi személyiség tiszteletére készülő emlékmű megfogalmazásakor mindig az ember egyéniségét kell kitapogatni, hogy a formák mögött megszólaljon az ember. Művésznél tanulmányozni kell alkotásait, történelmi személyiségnél pedig a kort, amiben élt. Amikor már eleget olvastam, hallottam, egyszer csak összeáll a kép. Meg kell várnom, hogy magamban, belül úgy érezzem, hogy az enyém, meg tudom csinálni. Utána már gyorsan megy a munka. Hangszerszobraimat is humanizálom, férfi és nő fejű hangszereim táncolnak, udvarolnak egymásnak. A zene birodalmában játszom. Élvezem a humort, a fricskát.

2009. szeptember 4., péntek

Fotó...esti fényben...és nappal

Túl a színek játékán nem sok minden látszik, úgy , hogy ezt még gyakorolni kell!!!
A kép egy vízparti sétány kivilágított része ami mögött Református templom található.
sk.fotó

sk.fotó

Nappali fényben...
sk.fotó

2009. szeptember 3., csütörtök

Cserepes mirtusz virág...

amit 3 éve ápolgatok. Most jött el az ideje, hogy megörvendeztetett porcelánhoz hasonlítható virágával.

sk.fotó


Mirtusz: Szerelem, a házasság héber jelképe. A mirtusz neve héberül „eszter”, azaz csillag, s mivel fehér és öt szirma van, Vénusz szimbóluma. Jelentése virágnyelven: „Örökké zöld marad, mert a hű szerelem fonta koszorúk nem hervadnak el soha.”, szüzesség. Az Úr adjon téged nekem.
Babilonban ez a virág volt az ünnepek dísze, a görögség Aphrodité virágának tartotta, a zsidóság kultikus virága volt. A tisztaság és a tiszta szerelem szimbólumaként lett belőle a menyasszonyi koszorút alkotó virág. Esküvői virágként, nem csak a csokrok, hanem a fejdíszek és más kiegészítő elemek elengedhetetlen kelléke. A menyasszony szüzességét, érintetlenségét jelképezi. A női ártatlanság virága. Olaja gyógyerejű, afrodiziákumként is ismert. Fürtjei – mint minden dolog, amiből sok van – a még szűz menyasszony termékenységét is jelképezi, így ez a virág, noha a szüzesség egyik legősibb jelképe, a termékenységet is magában hordja.

2009. szeptember 2., szerda

Bölcsőben ringó nap...

így láttam este a lenyugvó napot és a vízen tükröződő sugarait.

sk.fotó

Juhász Gyula - Enyém az alkony


Enyém az alkony. Kihunyó sugára,
Téveteg, halovány árnya enyém.
A rózsaszínű pirkadás világát
Szegény elfáradt, meg nem értem én.

Enyém az alkony. Reám veti leplét
S nagy bánatommal egymagamra hagy.
...Úgy bánt a hajnalhasadás az égen,
A bíboros, a királyi arany!

Enyém az alkony! Hadd vesse világát
A támadó nap arra, aki kél,
Én álmodozzam csak elaluvóban
A lehunyó nap gyér tüzeinél!

2009. szeptember 1., kedd

Hamza D. Ákos a filozófikus ihletésű festő...

Hamza D. Ákos (Hamza Dezső Ákos)
Hódmezővásárhely, 1903 - 1993, Jászberény

Ködös reggel - Sao Paulo, 1962.

Festő, szobrász, filmrendező. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán festészetet Csók
Istvántól, szobrászatot Kisfaludi Strobl Zsigmondtól tanult. 1926-ban állami ösztöndíjjal Párizsba utazott. Első önálló kiállítását 1929-ben rendezte Párizsban. Párizsban kezdett el foglalkozni a filmrendezéssel, René Clair munkatársa lett. 1939-ben hazatért, filmrendezéssel és festészettel foglalkozott. 1946-tól munkásságát ismét külföldön, Rómában, majd Brazíliában folytatta filmrendezőként és festőként. Elnyerte a Brazil Képzőművészek
Szövetségének aranyérmét is. Utolsó brazíliai kiállítását 1987-ben rendezte. 1972-től visszatért Európa kiállítótermeibe is, Bécsben, Párizsban, Münchenben, Torinóban volt kiállítása.
1989-ben telepedett le nejével, Lehel Mária iparművésszel Jászberényben. Közel
kétszáz alkotását Jászberény városának adományozta. A művek állandó kiállításon a
jászberényi Hamza-házban láthatók.

Hamza D. Ákos életútja és művészeti tevékenysége eltér a megszokottól. A 90 éves korában elhunyt művész hosszú élete során többször megélt történelmi sorsfordulókat, háborús eseményeket, ideológiák összecsapását.

Művészeti tevékenysége két nagy területen bontakozott ki, noha környezete szinte polihisztorként emlegette. A képzőművészet és a filmrendezés mellett újságíróként, politikusként, szakszervezeti alapítóként, filmvállalat tulajdonosként is dolgozott, de tevékenységeit mindvégig áthatotta mélyen humanista gondolkodásmódja.

A filmművészetet - mely átmenetileg elhódította a képzőművészettől - René Clair mellett, Párizsban tanulta. Igazi hasznosítására azonban Magyarországon került sor a magyar hangosfilmgyártás hőskorában. Kiváló színészekkel dolgozott, s nem csak itthon, de külföldön is nagy sikerrel rendezett. Brazíliába is emiatt települt ki, ám gazdasági okok miatt nem forgathatott filmeket.

Ekkor tért vissza eredeti "mesterségéhez", a festészethez. Bár a Képzőművészeti Főiskolán Csók István, Vaszary János és Kisfaludy-Stróbl Zsigmond keze alatt tanult, hatásuk csak igen áttételesen érezhető festményein és szobrain, melyek az Ecole de Paris avangard törekvéseivel mutatnak rokonságot. Képzőművészetének kiteljesedése során Hamza egy intellektuális, filozófikus ihletésű festészetet hozott létre, ugyanakkor művein tetten érhetjük érzelmeit, előadásmódjának líraiságát.