2009. április 30., csütörtök

Erdélyi szokásból merítve...

Már abban a korban vagyok, hogy nékem már igencsak nem állít senki májfát. Így tehát hagyatkozom a régi hagyományok felidézésére és egy pár sk.(saját-készítésű) fotó kiegészítésével.
Májusfa-állítás – Bulbuk Jóska bácsi mesél

Legénykoromban, de valószínűleg már a régebbi időkben is a fiatalok a május kezdetét egy nagyon szép szokással ünnepelték meg.

Április utolsó éjjelén a fiatalemberek éjjelizene kíséretében májusfát helyeztek el a kedvesük kapujában. Ez úgy történt, hogy néhány fiú, vagy egy baráti társaság összeállt, megfogadtak egy zenészt, és az előzőleg beszerzett virágzó, zöldellő faágakkal (ez lehetett a májusfának nevezett fa ága, vagy bármilyen szép faág), vagy egész fákkal éjfél után sorra járták mindenik fiú kedvesének házát. A kapura vagy az udvaron egy alkalmas helyre odarögzítették a szerelmes fiatalember által hozott faágat, szalagokkal feldíszített fát, majd a zenész elkezdte húzni. Az egyik legkedveltebb nóta ez alkalomra az volt, hogy „Szeretnék május éjszakán letépni minden orgonát…".

A legények addig vártak, míg a lányos házban a behúzott függöny mögött meg nem gyúlt egy szál gyufa. A lány természetesen már várta az éjjelizenét, s az előzetesen kikészített gyufával nagy köröket leírva a levegőben jelezte, hogy tudomásul veszi és köszöni a figyelmességet. Ha a fiatalok között már komolyabb volt a kapcsolat, a szülők behívták pár percre a szerenádot adókat és itallal, süteménnyel kínálták őket.

Vankóné Dudás Juli néni képe



Persze egyfajta versengés is volt a fiatalok között e szokással kapcsolatban. Az a fiatalember volt a legkiemelkedőbb, aki a legnagyobb májusfát állította, s akinek leghosszabb ideig húzta a cigány. A lányok is szívesen dicsekedtek a néha bizony nehezen eltakarítható óriási májusfával. Ha a lányok közül valakit meg akartak büntetni valamilyen rajtuk esett sérelem miatt, kivágott tüskés vadrózsabokrot tűztek a kapujára.

Nős férfiak köreiben is szokás volt éjjelizene adásával kifejezni párjuk iránti ragaszkodásukat ezen az éjszakán, de náluk a májusfa-állítás elmaradt.

Nagyon szép és gyengéd hagyomány volt ez, mely által a fiúk újra és újra szerelmet vallottak kedvesüknek. Akkoriban mások voltak a fiatalok, a lányok nőkhöz méltóan tudtak viselkedni, a fiatalemberek pedig sokkal jobban tisztelték a lányokat, mint manapság, és május éjszakáján elegánsan, úriember módjára mutatták ki érzelmeiket. Aki nem akart kihívóan viselkedni, kedvesének egy cserép illatos fehér violát tett az ablakába.

Ez a különleges virágzó fa a szomszéddal közös kerítés vonalában nevelkedik. Most hogy virágzik és az illata elárassza a környékünket, kíváncsi lettem nevére, származására, ime ezt kutakodtam ki:
Májusfa (Padus avium)

Kelet-Ázsiában honos fa. Ártéri erdőkben vadon is megtalálható. Fő dísze április-májusban fehér fürtökben nyíló virágai, melyek az egész fát beborítják. Zöld levelei fényesek. Nedves élőhelyet kedvel, napos, félárnyékos fekvésbe ültessük.

Lyka Károly a szerkesztő...


Lyka Károly, a szerkesztõ (1869-1965)
„Budapesten született 1869. január 4-én. Apja Lyka János építész, Nyitráról származott el Pestre és itt virágzó irodája volt. Az 1871-iki bécsi gazdasági összeomlás azonban tönkretette, s ekkor családjával együtt Nyitrára költözött vissza. Iskoláit Nyitrán végezte, itt lett jelesen érett 1887-ben. Apja érettségi után Münchenbe küldte.

Négy évet töltött Münchenben. Festõi tanulmányain kívül mûvészettörténetet és esztétikát is hallgatott. Érdeklõdése felölelte a képzõmûvészeten kívül a szépirodalmat, filozófiát, a társadalmi tudományokat, a zenét, s a szellemi élet több más ágazatát. Írói munkássága már a müncheni években indult meg. 1890-91-ben tárcákat, cikkeket írogatott a Fõvárosi Lapokba, aztán a Magyar Hírlapba. 1892 tavaszán – huszonhárom éves korában, csordultig a tudás vágyával és az olasz szépség szerelmével – Itáliába ment, és ott maradt 1896 márciusáig. Róma elhagyásával Lyka Károly tanuló- és vándorévei véget értek. Hazatért és Budapesten telepedett le, mint újságíró, abban a magasrendû értelemben, ahogy azt a hivatás legjobbjai testesítették meg. Leggyakrabban a Pesti napló, a Budapesti Napló és az Új Idõk c. lapokba írta népszerûsítõ cikkeit. 1902-0918 között szerkesztette a Mûvészet c. folyóiratot.” (Petrovics Elek)

Irodalom és művészet - Lyka Károly
A képírás újabb irányai. A modern festőművészetet és a nagyközönséget még mindig meglehetősen széles űr választja el egymástól. Még míveltebb és előkelő emberek is értetlenül állanak meg egy-egy modern kép előtt, nem bírják felfogni szépségeit, még kevésbé észrevenni a természettel való szoros kapcsolatát.

Ennek az űrnek a betöltésén a sajtóban már régóta s nagy hatással dolgozik Lyka Károly. Most új könyvében arra vállalkozik, hogy történetileg magyarázza meg a laikus érdeklődőknek, micsoda kezdetekből fejlődött ki s milyen uton jutott a közelmult festészete odáig, a hol most van, mik azok a jellemző tulajdonságok, melyek a XIX. század festészetét a multétól elválasztják s mennyiben jelent ez az uj művészet a fejlődésben haladást.



Ilyen könyvre szükségünk volt, az bizonyos s igen hasznos dolgot cselekedett a Kisfaludy- Társaság, mikor egy pályázatával alkalmat adott Lykának munkája megírására s törekvését pályadíjával és elismerésével támogatta.


2009. április 29., szerda

A táncművészet világnapja


A táncművészet világnapja




1727-ben ezen a napon született Jean G. Noverre francia balett-táncos, az egyetemes táncművészet megújítója. Ebből az alkalomból a Nemzetközi Színházi Intézet 1981. évi madridi közgyűlése kezdeményezte A TÁNCMŰVÉSZET VILÁGNAPJÁnak megtartását. 1982-ben ünnepelték először.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség


Bogdán István: Régi magyar mulatságok
(részlet)
Most kezdődik a,
Most kezdődik a,
Most kezdődik a tánc.

Így állítja, de rosszul mondja a nóta: nem most, az ősidőkben kezdődött a tánc, és nem mulatságként járták akkoriban. A primitív kultúrákban a tánc kultikus rendeltetésű. Mágikus szimbólum-cselekedetek sorozata alakította sokféle típusát a varázsló tánctól kezdve az avató, termékenység, harci táncon át a temetési és asztrális táncig.

Dobi Ákos festménye
Cím/title: Sámán-tánc III. / Shaman-dance III.
Technika/medium:pasztell, paper
Méret/size: 50x70 cm


Belőlük fakadt aztán a fejlődés során a népies és a társasági, illetve a színpadi, művészi tánc.

A magyarságnál is ez volt a folyamata alakulásának. Sámánjaink voltak az első táncosok. A Hunor-Magyar monda az ősanyai tánc emlékét őrzi. A szentgalleni kalandról szóló feljegyzés pedig azt sejteti, hogy a honfoglalás korában a tánc már nemcsak kultikus jellegű volt. Az Érdy-kódex adatából meg, mely szerint Szent István halálakor 3 évre az egész ország területén megtiltották a táncot, arra következtethetünk, hogy abban az időben általánosan dívott már a népi tánc. Viszont a kultikus jellegű tánc is hosszú életű maradhatott a városokban is, mert az 1279. évi budai zsinat többek között meghagyta a plébánosoknak, hogy apolgárokat ne engedjék a templomokban és a temetőkben táncolni. Arra pedig, hogy egyesek igencsak értettek a tánchoz, utal az, hogy a táncos jelzőből személynév lett. Az elsőt, Táncos Lászlót 1350-ből ismerjük.

A tánc szavunk egyébként a középfelnémet Tanz szó közvetlen átvétele. Magyar származású megfelelője a tombolás szó volt, a tomb ige származéka, mely továbbél a tobzódik, toporzékol igéinkben.
Balettcipők üveggel.... mazsu blogjából





Józsa Judit: Aranyváry Emília (1830 körül - 1868 után) az első magyar prímabalerina (kerámiaszobor)

Weöres Sándor: A tánc
(részlet)
Puszta fal, nyolc sarok:
kristály belseje imbolyog,
szétvagdalt tér tetemére
forr lány-testek dús füzére.
Testből font jelbeszéd
tölti a csarnok holt terét,
éled a föld nehéz pora,
fölveri lábak halk dobaja.
Táncot lejt Mária:
mozgásból szőtt ária
inak és forgók közt születve
száll a csillag-végtelenbe.

2009. április 28., kedd

Teázás közben...


Az úgy volt...., hogy citromos teát készítettem egy tavaszias reggelen a munkahelyemen, kortyolgatás közben nézegettem a bögrén lévő romantikus jelenetet.

Kíváncsivá tett, vajon lehet-e többet megtudni erről a 80-as évekből itt maradt porcelánról. Megfordítottam, Włocławek porcelana a felirat. Vajon az 5 db-os készletből mindnek ugyan az a jelenet díszíti az oldalát?



Találtam egy másik jelenetet, erre később az unokám azt mondta, amikor meglátta a fotót:-" Nézd ez a Csipkerózsika a meséből!"






A Google keresőben és képek nézegetése közben találtam az alábbi hasonló porcelánokra és a készítési helyére:

Włocławek lengyel város a kujáviai-pomerániai vajdaságban, a Visztula partján a Zgłowiączka folyó torkolatánál, járási székhely. Kujávia egyik legnagyobb és legfontosabb városa, Kujávia fővárosa, püspöki székhely.
Történelem
A 11. században már említik a várost. 1123-ban Gniezdói érsekség birtoka lesz. 1261-ben városi jogot kap.
1657-ben a svédek lerombolják a várost.
1793-ban Poroszország része lett, majd 1831-ben Oroszország megszállta.
Az első világháborút követően Lengyelországé, majd a második világháborúban Németországé lett. 1945 óta ismét Lengyelországhoz tartozik.





2009. április 25., szombat

Lássunk, ne csak nézzünk...

SZIMMETRIA ÉS KONCENTRIKUS SOKSZÖGEK
Népművészet

Mind a tengelyes, mind a középpontos szimmetria gyakran megfigyelhető a
népművészetben, akár szőnyegeken, hímzéseken, terítőkön, akár tányérokon, cserépedényeken például. A lenti példákon koncentrikus köröket és négyszögeket is felfedezhetünk.
Rátétes hímzés


Középpontosan szimmetrikus tányérminta






Anyagminták
Anyagminta - koncentrikus körök




A mellékelt csomózott szőnyegen koncentrikus négyzeteket helyeztek el.





Épületek, építmények

Egyesült Államokbeli Pentagon épülete, mely koncentrikus ötszögekből áll Pentagon épülete, Washington


Koncentrikus alakzatban lerakott térkövek
Érdekességek között láthattunk már sokszög alakú térköveket. Ezeket a köveket lerakhatják koncentrikus kör alakban is.



Kupolákra feltekintve koncentrikus mintákat fedezhetünk fel. Ez a kép az Egyesült Államokbeli Austin városának kupoláját örökíti meg.

Kupola koncentrikus mintákkal



Képzőművészet, festészet
Wassily Kandinsky

Wassily Kandinsky (1866-1944) orosz festő, a 20. századi festők egyik leghíresebbike.
Kandinsky jellegzetes stílusa lassan, fokozatosan, hosszú évek alatt alakult ki. Korai festői korszakaiban élethűen ábrázolta, amit látott, például tájképeket festett. Később azonban egyre inkább az absztrakció felé fordult, vagyis nem azt festette le élethűen, amit látott, hanem inkább amit gondolt, amit ki szeretett volna fejezni. Moszkvába való visszatérésekor pontosan az absztrakció volt az, amit Moszkvában teljes mértékig elutasítottak, sőt, minden formájában be is tiltották, ezért ment vissza Kandinszky később Németországba. Itt a Bauhaus nevű, absztrakt építészeti és képzőművészeti iskolában tanított. Stílusa ebben az iskolában forrott ki igazán. Festményeiben egyre nagyobb szerepet kaptak a tiszta geometriai alakzatok, például egyenes vonalak, körök, háromszögek. Franciaországi korszakában azután vonalai finomodtak, bár megmaradt a geometriai alakzatok fontossága, már kevés szigorú egyenes vonal szerepelt képein.

Korai korszakából két festménye is származik, melyen koncentrikus alakzatok láthatók. az egyik koncentrikus köröket ábrázol, másik pedig csúcsára állított, koncentrikus négyzeteket. A festő a színek használatát gyakorolta ezekkel a képekkel.
Wassily Kandinsky festménye
(Koncentrikus körök)


Wassily Kandinsky festménye
Color Studies
(Színtanulmány)








Victor Vasarely

Victor Vasarely (1908-1997) a leghíresebb XX. századi magyar festők egyike. 1908-ban Pécsett született, Vásárhelyi Győző néven. Gyermek- és ifjúkorát Pécsett töltötte.

Festészetének leghíresebb korszakai a Fekete-fehér, Kristály-, a Vonal- és Egyetemes struktúrák korszak. Mindben nagy szerepe van a szigorú, szabályos geometriai alakzatoknak, valamint ezek szinte optikai csalódást okozó, mozgást sugalló elrendezésének. Egyetemes struktúrák korszakában, melyben összes eddigi törekvése összeforr, négyszögekből, majd hatszögekből, végül nyolcszögekből megalkotott képei köröket, sőt gömböket formálva 3 dimenziós térbeli ábráknak tűnnek. Nem hiába mondják Vasarely-t az optikai művészet, az op-art (az 1960-as években elterjedt művészeti irányzat, mely az 1920-as évek konstruktivista irányzataiból indult ki) legkiemelkedőbb alakjának.

A középpontos szimmetria megjelenése Vasarely képeiben:

Vasarely koncentrikus sokszögeket is szívesen választott festményei témájául.
Az alábbi képeken például koncentrikus köröket és négyzeteket láthatunk.


2009. április 23., csütörtök

"csak az a szép zöld gyep. csak az fog hiányozni."



Janikovszky Éva (Kucses Éva) (Szeged, 1926. április 23. – Budapest, 2003. július 14.) író, költő, szerkesztő
Valószínűleg minden gyermek és felnőtt egyaránt tudna idézni néhány felejthetetlen mondatot.
"Apukám sokszor mondja nekem, hogy vigyázz, mert kihozol a sodromból. De mindig későn szól, mert olyankor már kint van."
Ezt és számos hasonló mondatot köszönhetnek a magyar olvasók Janikovszky Évának, az összetéveszthetetlen humorú, sajátos látásmódú írónőnek, aki egyszer s mindenkorra leszámolt a "tekintélyelvű", felnőtt szemléletű írással. Janikovszky Éva 1926-ban született Szegeden, s érdekes fordulata az életnek, hogy bizonyos Bartos Lipót úr szegedi papírboltjában 1930-ban szerencséje volt találkozni Móra Ferenccel, aki meg is simogatta az akkor 4 esztendős szöszke kislány buksiját. Persze akkor még nem sejthette sem Éva, sem senki más, hogy egyszer majd ő lesz az íróról elnevezett kiadó lektora, főszerkesztője, később vezetője, ma pedig legendás írónője. Első kötete 1957-ben jelent meg, amelyet utána még 30 követett, köztük a híres lányregények: a Szalmaláng és az Aranyeső, illetve az örökzöld gyerekkönyvek: a Kire ütött ez a gyerek?, a Velem mindig történik valami, az Az úgy volt és még sok-sok felejthetetlen írás. Málnaszörp és szalmaszál címen, 1970-ben megjelent könyvéből Palásthy György filmrendező Égigérő fű címmel rendezett játékfilmet, amelyből azután több generáció által használt szállóige lett a "csak az a szép zöld gyep. csak az fog hiányozni." mondás, a nyugdíjba vonuló parkőr, Poldi bácsi sóhaja.


Rajz János színészt a gyermekek többsége, Janikovszky Éva, Égigérő fű című ifjúsági filmjének Poldi bácsijaként ismerhetik. Ő játszotta az 1979-ben forgatott filmben az idős parkőr szerepét.

Gryllus Dániel és a Kaláka együttes

Honnan származik a Gryllus név?

Gryllus Dániel: A család valamikor a reformáció ideje után vehette fel ezt a nevet. „Cipszerek”, azaz elmagyarosodott felvidéki németek szokása volt, hogy német nevüket latinosították, és áttértek a protestáns hitre.
Gryllus Vilmos: Egyébként a legváltozatosabb módon írják a Gryllus nevet: i-vel, sz-szel, egy vagy két l-lel, y-nal. Akik a magyarságukat akarták kihangsúlyozni, azok Grillusz-nak, akik a szlovákságukat, Grylusnak nevezték magukat.

A „gryllus” szó jelentése: „tücsök”. A tücsök zenélt már Aisopos meséjében is. Érdekes egybeesés.
Részlet, Halmi Ildikó- Veress Kata riporjából
Szabó Lőrinc: Hajnali rigók
video

Föld napja...nézz körül a természet sokszínű világában

Napi sétámon,vizuális élményként hatott rám a természet szín pompája.
Összegzésként a véleményem:aki nyitott szemmel és lélekkel éli meg az ilyen élményt akkor bátran elmondhatja, meg tesz mindent azért, hogy ne csak az a bizonyos egy nap szolgálja a EARTH DAY 2009 avagy a Föld napját.


Itt pedig azoknak akik érdeklődnek a színek fizikája és kémiája tudománya iránt.
hmika.freeweb.hu/Erdekes/


































2009. április 21., kedd

Szeretetpihe... Somogyi Rékától


Somogyi Réka selyemfestő munkáit fedeztem fel, bevallom elkápráztatott színes alkotó világa. Ugyan akkor hozzá szerény, egyszerű egyénisége, erre az alábbi hitvallásával, művészi alkotó kedvével hívta fel a figyelmem.
Címe: A szeretetpihe neszezése..


http://www.hqdesign.hu/partners/selyemfesto/html/galery4.html
Részlet a fenti oldal bemutatkozásából
"Van egy hely bennem, ahova semmilyen út nem vezet. Próbálom megérezni, tapasztalatot szerezni róla, megismerni, szaglászni utána vagy belekóstolni, de mindez hiábavaló.
Van egy hely bennem, amiről semmit sem tudok, mégis a legjobban érdekel, és odvágyom.
Amióta élek így van ez.
A festés is amolyan lépéspróba felé, tudom, el nem vihet, csak talán enyhíti egy picit a szomjat, ami bennem él.
Festeni jó. Festeni nagy kihívás. Festeni izgalmas, de ugyanakkor nyugtató is.
A festés az élet, a jövő-menő világ, s minden képpel, miként minden nappal abban lehet bízni, hogy hátha most sikerül, hátha most közelebb jutok, végre rájövök, hogy meg sem kell mozdulnom, mert már Benne vagyok, mert már Bennem van és így volt ez időtlen idők óta, csak nem hittem el, hogy ilyen egyszerű."

Somogyi Réka 1974-ben született Budapesten, az ELTE német-svéd szakán 1998-ban diplomázott. A selyemfestészetet Németországban tanulta, mestere Ingrid Zeelau volt. Tíz éve fest, közel nyolc esztendeje állít ki rendszeresen, önálló tárlata volt többek között Kölnben (Mauritius Galerie), Bergheimben (Rathaus Galerie), a budapesti Volksbank és a Duna p'Art Galériában. Itt megjelent képeinek egy részét a budapesti Képíró Galériában láthatta a közönség.

Síkból kiemelkedve avagy a természet csodás formái...

Spirálok a természetben



Ha mondanunk kellene egy példát, hol fordul elő a természetben spirális alakzat, biztosan mindenkinek a csigaház lenne az első, ami az eszébe jutna. De nézzük, mennyi érdekes példát találunk még a csigaházon kívül!
Csiga ábrázolása a gyermekrajzokon:

Spirálisan növő kaktusz

Olyan növények is találhatóak szép számmal a természetben, melyek levelei spirális alakban nőnek. Akárcsak ez az agave nevű kaktuszfajta.

Forrás:
http://www.seriocomic.com/image/42/

Ez itt egy spirál alakú korall a tenger mélyéről, a neve Iridogorgia. Ezt látva talán eszünkbe jutnak a fényes tűzijátékok, ahol egyes rakéták spirális utat járnak be fellövésük után.

Forrás:
http://oceanexplorer.noaa.gov/explorations/03mountains/
logs/jul13/media/iridogorgia.html Spirál-alakú korall
Salt Lake - Spiral Jetty

Az Egyesült Államok Utah államában található a Salt Lake nevű sós tó, melynek partjánál a hullámok egészen szabályos spirális alakzatot hoztak létre a kikristályosodott sóból, kövekből és egyéb törmelékekből. A hely neve Spiral Jetty.

Forrás:
http://www.robertsmithson.com/earthworks/spiral_jetty.htm

A szerpentinutakat is ismeri mindenki, melyek spirálalakban kanyarognak felfelé a hegyre. Létezik azonban olyan szerpentinút is, melyet maga a természet alakított ki, bármilyen hihetetlennek is tűnik. Ez a spirális domb Hollandiában, Emmen-ben található.

Forrás:
http://www.robertsmithson.com/earthworks/spiral-hill_b.htm Természetes szerpentinút
Spirális galaxis - M81

Az eget kémlelő csillagászok is gyakran bukkannak rá spirális alakzatokra, sok csillagrendszer (vagy galaxis) spirális alakú, például a Tejút is az. A képen látható galaxis neve M81.

Forrás:
http://www.spacetoday.org/DeepSpace/Telescopes/
GreatObservatories/SIRTF/SIRTF.html