2010. január 31., vasárnap

Téli vizimadár lesen...

voltam ma délelőtt. Miután a nagy hólapátolást befejeztem, elindultam a havas úton nem szánkóval, mert az öltözékemhez az lett volna stílusos, ( anorák+hótaposó) de én a hűséges bicajomhoz ragaszkodva törtem először utat a havas úton, majd a tisztább sózott úton kerekezve. Rám fért egy kis kikapcsolódás, a tiszta levegő és az elém táruló látvány feledtette a hídon átkelve az arcomba süvítő hópihék kellemetlenségét. Azt tudtam ,hogy itt Ráckevén a híd alatt gyülekeznek a madarak és állandó úszkálásukkal nem engedik befagyni az élelmet adó vízterületet. Most még elég nagy vízfelületük van, tehát még nem jelent gondot az eleségszerzés. A parti sétányon ahol hetente kétszer piac van nagyon kedvelt számukra, mert mindig van aki eteti Őket.Amin elcsodálkoztam, hogy sok hattyút meggyűrűzve láttam. Egy pár fotót készítettem, Aranyosfodorka már jelezte az előbbi téli képeknél a madarak hiányát.Sajnos a fény hiányzik a képekről.












Rainer Maria Rilke versei
A hattyu

Félni egyre, élni vontatottan,
életünk, akár a hattyu útja,
mellyet még le sem írt a habokban.

És meghalni, titkosan elülni
mily elembe jártunk itt, ki tudja,
mint mikor hattyut látsz elmerülni: -

A vizen, mely nyájasan fogadja,
fodrozódik, elmulik alatta,
s boldogan gyűrűzik föl a hab,
míg a hattyu csöndesen kiválik,
mind nyugodtabb, tisztább és királyibb
méltósággal cél felé halad.

Megjegyzem: nincs furcsább dolog a világon mint hattyút látni a jégen botorkálva,nyoma sincs a versben említett " tisztább és királyibb méltóságnak..." oda a kecsessége.



2010. január 26., kedd

" Ügyes vagy !..."mondja az óvónéni...

akkor , ha a gyermek valamilyen tevékenységet elvégez pl.: elejtés nélkül az asztalra helyezi a tányérját- poharát, fogat mosott, helyre teszi a játékát, rajzolt,festett,elmondja a verset, elénekli a dalt, bukfencezett, jól megoldott egy feladatot. Ki tudja hányszor hangzik el nap mint nap ez az egy szó " Ügyes vagy !"vagy " Ügyesek vagytok !" SZÁMTALANSZOR !
Ugye nem csodálkozunk, ha jogosan érzi a kisgyermek, Ő a világon a legügyesebb. Nem vitatom , hogy kell némely tevékenységet bíztató szóval, mosollyal elismeréssel méltatni, főleg a bátortalannak, a mozgásában fejletlenebbnek, de csak is a tevékenységre jellemzők elismerésével. Mire gondolok? Jó, hogy sikerült a tányérodat az asztalhoz vinni, a cipőfűződet nem sokára egyedül kötöd be, a rajzodhoz jól választottál színeket, a festéseden látszik a derűs jó kedved...stb. A mozgásnál lehet ott valóban helye van, az összetett feladatok elvégzésénél az ügyes dicsérő szónak. Gondoljunk bele, az anyanyelvünk lesilányítása, ha nem élünk sokszínűségével, főleg a legtanulékonyabb időszakban lévő (3-tól 6 éves) gyermekek anyanyelvi nevelésénél.
Ehhez kerestem egy kis gondolatébresztőt, nem csak pedagógusoknak.


- Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is volt, mondta :
"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

- N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."

- George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) mondta:
Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér­zelmek titkos rezdüléseit."

- Grover S. Krantz amerikai kutató:
"A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv.
Megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."

- Ove Berglund svéd orvos és műfordító:
"Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

- Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson:
"...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.)

Gyimóthy Gábor : Nyelvlecke (Firenze 1984. X. 12. )

Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki 'slattyog', miért nem 'lófrál'?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?

Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,
Ki 'beslisszol' elinal,
Nem 'battyog' az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .!

2010. január 25., hétfő

Régi paraszti kultúra...



egyik kismesterségének felidézésével ismertettem meg a Magyar kultúra napja tiszteletére rendezett játszóházban a gyermekeket, szülőket.
Ez a mesterség a nemezelés: a mai gyermekek számára ismeretlen, ha csak nem valamely szülő nem foglalkozik ilyen mesterséggel. Ezzel a nagyon jó anyaggal való találkozás még a szülőknek is újdonságot jelentett.




A tárgykészítés menete: finom puha színezett gyapjút több rétegben, szappanos kézzel gömb formára alakítjuk és mikor megfelelő keménységű akkor kis ollóval négy felé vágjuk, kinyílik mint egy virág.



A karkötőre, gyűrűre azért esett a választás, mert hamar elkészíthető játék, tárgy alakítható belőle és sokan készíthetik egyszerre ( nem mellékes , hogy a gyermek érezheti azt ,hogy együtt tevékenykedik mellette az anya, apa. Lehet ülve, állva tetszés szerint. Elég ha bemutatom a készítés technikáját és a gyerköcök ráéreznek tenyerükkel gömbölyítik, sodorják. Az önálló munkával készített tárgy mindig nagyobb megbecsülést jelent számukra.
Öröm volt látni, az apukák aktívítását, őket érdekelte a nagyobb felületű nemez elkészítése is. Elmondtam várják meg a nyári meleget, hívják meg vendégségbe a barátaikat és a vizezés-szappanozás mellett gondoskodjanak a jó jégbehűtött italokról, ne hogy kiszáradjanak, mert bizony egy nagyobb tárgy elkészítése több órát is igénybe vesz.

2010. január 22., péntek

Téli fák



Zelk Zoltán: Téli fák

Nem fáztok, ti téli fák,
Mikor meztelen az ág?
Eldobtátok a nyári zöld
S az őszi aranyruhát.

Ejnye, ejnye, téli fák,
Ez aztán a furcsaság.
Hideg télben levetkőztök,
Nyáron viseltek ruhát.









A Mona Lisa orvosi szemmel ...

címmel olvastam a Napvilág Net oldalon ezt az érdekesnek tűnő témát.
Eltűnődtem, hogy az emberek mi mindenre képesek kíváncsiságuk kielégítésére. Itt van pl.: ez a festmény és a rengeteg magyarázat...Feltevésem nem lehet csupán a gyönyörködtetés volt a festő szándéka? Miért nem elég ennek az elfogadása!
Pl.:-írják "feltűnő Mona Lisa szeme fehérjének túlzott elsárgulása: ez rendkívül magas koleszterinszintre utal"....Hát kérem szépen nem lehet, hogy az elmúlt 500 év alatt a használt fehér festék elsárgult?




Rejtélyes mosolyával, szépségével Leonardo da Vinci Mona Lisa című festménye legendás alkotás. Egy szicíliai patológus anatómia professzor az olasz remekművel kapcsolatban meglepő felfedezésre jutott: Mona Lisának magas volt a koleszterin szintje, erre az arcából lehet következtetni.

Egy szicíliai professzor, Vito Franco orvosi ismereteit felhasználva tanulmányozott több, mint száz művészeti alkotást, leginkább a reneszánsz korából. Az első hivatalos észrevételei közé tartozik, hogy Mona Lisa egy xanthelasma nevű bőrbetegségben szenvedett, ami a sok koleszterin felhalmozódását jelenti a bőr alatt. Franco szerint ez egyértelműen látható a bal szem körül és a jobb kezén. Különös diagnózis arról a nőről, akit a művészettörténet a legelbűvölőbb szépségnek tart. Vito Franco felfedezései nem kímélnek más remekműveket sem, Botticelli Egy fiatal férfi portréja című képének szereplője egy genetikai rendellenességben szenved, amely a kötőszövetekben jelentkezik, míg Diego Velasquez Udvarhölgyek című festményén a spanyol kislány egy pubertáskor előtt jelentkező genetikai betegség áldozata, melynek neve McCune-Albright szindróma.

Franco professzor felfedezéseit ősszel tárta fel Firenzében egy konferencián, és mint mondta célja nem az, hogy a művészet értékét csökkentse, hanem az, hogy ezzel élőbbé, életszerűbbé tegye a szereplőket. Luisa Dolza tudománytörténész szerint, aki a reneszánsz szakértője, ezt azért fontos, mert érzékelteti az emberekkel, hogy mi volt jellemző a korra: "a festők tanulmányozták az anatómiát és a betegségeket is, az embert minden hibájával együtt ábrázolták."

Mona Liza titka

2010. január 20., szerda

A vonalas...Peter Klint



PETER Klint, született: 1971 az északi német Sylt szigetén, itt kezdődött érdeklődni a nyolcvanas évek végén a festészet iránt. A kilencvenes években utazott Németországba és Lengyelországba.

2000-ben részt vett egy évig a "BILDKUNST ACADEMY HAMBURG '.
2001 januárjában kezdte WEBSITE" PORTRAITFIRMA.
2002 és 2007 aktív tagja a nemzetközi ARTIST Mozgalom STUCKISM-nak..



Klint széles körben ismert egyedi stílusáról, ÁBRÁS festményeiről a és rajzos folyamatos vonalvezetéséről.



38 önálló kiállítása és 8 csoportos kiállítása volt Németországban, Lengyelországban, Belgiumban, Angliában és az Egyesült Államokban. Továbbá ő folytonos vonal húzásával készült alkotásaival sikert aratott különböző német városokban, Angliában és jelenik meg a weboldalakon Ausztráliában , az USA, Mexikó, Belgium, Hollandia, Franciaország és még sok más országban.


Sylt szigeten él - feleségével és fiával.

2010. január 17., vasárnap

Egy szoknya. egy nadrág...

gondolhatnánk a régi szegénységünkre, mint amikor valóban az ínséges időket éltük. Amikor valóban egy szoknyánk volt és a fiúknak egy nadrágja, az pedig nem volt egy vígjáték.Az említett cím hallatán jutott eszébe egy kedves ismerősömnek majd mélyültünk el a múlt felidézésében. Később jutottunk el a fent említett filmhez ahol ugyan is a nemek szerepcseréjéről van szó!

Színházba voltam az este, Barabás Pál „Egy szoknya, egy nadrág” című zenés vígjátékot néztem meg január 15-én Szigetszentmiklóson, a Sziget Színház előadásában.


Fényes Szabolcs legismertebb slágereit – Van-e szerelmesebb vallomás?, Fogj egy sétapálcát!, Mindig az a perc a legszebb perc... – hallhattuk egy vígjátékban. Az ismert színész féltékeny lesz, amikor az általa kiszemelt kóristalánnyal egy tékozló gróf, pusztán szórakozásból, ki akar kezdeni. Sóvári Péter – képességeit latba vetve – a hozományvadász, nincstelen grófot özvegy milliomosnak beöltözve leckézteti meg. Közben azonban megjelenik az igazi argentin özvegy, Dulcinea Juarez is...

Sajnos, nem tudtam hozzájutni egy rendes műsorfüzethez, így ismeretlen előttem a rendező személye és a dalbetétek stílustalanságáért felelős egyén: pl.: Rejtély... c dal ami ismereteim szerint Kovács Erzsi sláger vagy a Budapest, Budapest te csodás c...dalok a Rigó Jancsi operettből( ami szintén Fényes Szabolcs szerzemény, ezt az inf. x@-nak köszönhetően pótlom ) időbeli aplikálása miatt bosszankodtam, továbbá nem ismerem a színészeket, kivéve Beleznay Endrét aki a darabban a rendezőt alakította. Spontán elhatározás tette lehetővé a programot, tudomásomra jutott, hogy van lehetőség színházlátogatásra hozzánk a legközelebbi településen, autóbuszos megoldással ( Apám mondása szerint "ezzel 48-ban Franciákat lőttek" olyan régi kiszuperált, gázolajos, "rohadthideg" traktor hangú, de nagyon olcsó) a Sziget Színházba. Örömmel adtam választ és jelentkeztem a jegy+szállítás_ 2200.-Ft.
A jegyünk az első sorba szólt amit a helyszínen kaptunk meg.
Láss, csodát a kis kamara színház nézőtere megtelve, a ruhatár ingyenes, a büfé kosaras ( ebből árulták a "rántotthúsos" ( mint a restibe) zsemlét) a zacskós cipszet. Tudjátok azt a jó ropogós fajtát, hogy az előadás közben is hallható legyen, hogy az ételt legalább 38-szor jól megrágd tanultaknak is megfeleljen.
No, de az ember azért a kis pénzért mit akar?
Végül is a képernyőhöz szoktatott szemem és lelkem azért mégis csak friss élő embereket látott színészkedni. Több- kevesebb sikerrel.No, néha még nevetni is tudtam, pedig rám a hangos kacagás jellemző...vagy talán már ez is az öregség jele?


Az örök Latabár feledhetetlen alakítása... nincs hozzá hasonló.


Az Egy szoknya, egy nadrág egy 1943-ban bemutatott magyar filmvígjáték Hamza D. Ákos rendezésében Latabár Kálmán főszereplésével.
Szereplők:

* Sóvári Péter - Latabár Kálmán
* Ubul - Mihályi Ernő
* Ibolya - Csikós Rózsi
* Kamilla öltöztetőnő - Turay Ida
* Zsiga öltözető - Mály Gerő
* Kálmán rendező - Csortos Gyula
* Dulcinea, dúsgazd. özv. - Dorita Boneva
* Piácsek, detektív - Wessely Pál
* Carmencita komorna - Somogyi Nusi

2010. január 16., szombat

zúzmara...

Ez a szombat reggeli csípős hideg eredménye. A természet kihímezte önmagát. Ide tettem egy pár fotót, amilyenek a Duna partot láttam.
Információ a wikipédiából:

Zúzmara kialakulása: 0 oC alatti hőmérsékleten a túlhűlt köd vagy felhőcseppek a különféle tárgyakhoz ütődve azokra ráfagynak. Három fajtáját különböztethetjük meg.

Finom zúzmara: Viszonylag vékony, könnyen lekaparható, sőt lerázható kristályos réteg, amely szélcsendben vagy gyenge légáramlásban keletkezik és a tárgyak felszínét közel egyenletesen borítja. Általában –8 oC alatti hőmérsékleten jön létre.

Durva zúzmara: Legalább mérsékelt erősségű szélben, –2 és –10 oC közötti hőmérsékleten keletkezik. Ez a lerakódás a tárgyak szél felőli oldalán nagyon vastaggá nőhet és ilyenkor tollakhoz hasonló kinövések jellemzik, amelyek a széllel szembe néznek. A durva zúzmara erősebben tapad a tárgyak felszínéhez, de azért lekaparható.

Jeges zúzmara: Az általa bevont tárgyak felszínén tömören összefüggő, amorf szerkezetű, általában átlátszó réteget képez, amely igen erősen tapad és ezért igen nehezen eltávolítható. Kialakulása 0 és –3 oC között a legvalószínűbb, amikor a víz kifagyása lassabban megy végbe, így jobban be tud hatolni a résekbe, tömörebb réteget létrehozva.

(forrás: metnet.hu)
























A téli hangulathoz találtam egy verset is.
Zelk Zoltán: Zúzmara
Mikor az első zúzmara
megül a rózsafákon,
töpreng az ember, mit tegyen,
hogy ami fáj, oly nagyon mégse fájjon.

De tudja, fájni fog soká,
mert büntetlenül nem lehet szeretni,
az ész végül is megadja magát,
ha majd a szív nem s nem akar feledni,

Mert zúzmara a rózsafán,
mert varjúszárnyak árnya hull a hóra. -
A nyári tücsökciripelés
most ér a csillagokba.

2010. január 14., csütörtök

Grafikai megoldásokhoz ragaszkodva...


Barcsay Jenő (1900, Katona, - 1988, Budapest)

A Képzőművészeti Főiskola tanára volt a magyar konstruktivizmus iskolateremtő mestere. Vaszary János és Rudnay Gyula tanítványa volt, majd Itáliában és Párizsban járt tanulmányúton. Kezdetben az alföldi festők követője, majd Szentendrére költözve a konstruktív törekvések egyik legjobb magyar képviselője lett.


Pipányi táj
Keppel–gyűjtemény képzőművészeti anyagából

Kiindulópontja a természeti motívum, de a szerkezeti absztrakció képein egészen a nonfiguratív piktúrához jut el. Jelentőset alkotott monumentális műfajokban is, elsősorban a mozaikban.



Formák ritmusa.

Barcsay Jenő

2010. január 13., szerda

Rigó-sztár...,avagy hogyan kell a fotósnak pózolni...!

Tudom ez nem fotósblognak indult, de talán elfogadjátok , nem tudok betelni ennek a kismadárnak és társainak a mozdulataival, jelzéseivel, viselkedésével. Nagyszerű érzés ahogy elkapom azt a pillanatot amikor látszólag elmélyedve falatozik, de mégis nagyon éber.








2010. január 10., vasárnap

Festeni jó...,

még akkor is ha csupa festékes lesz minden. Nem az a fontos, jaj hova kenődik és vajon kilehet tisztítani? Az én és az unokám esetében az a fontos, az együtt alkotás,
minél több olyan örömteli játékos feladatok átélése, megvalósítása ami a mentális fejlődésében, mozgásában segíti.
A téli meleg szobában most a festészetet választottuk. Előre elkészített, előrajzolt vásznat vásároltam, ami mellé akríll festéket, ecsetet csomagoltak.
Elég elfogadható áron 650,-Ft.











Az elmélyült alkotó figyelme és a megvalósító akarata, bizonyosság a harcban álló balkezesség és a retardáció felett.












A múlt szombati festés eredménye ilyen lett...




A mostani szombat a kép befejezése volt a cél. Íme az eredmény. Itt, én is besegítettem a kontúrok és apróbb részletek kialakításával. (az alkotónak a finom motorikai kézmozgását alakítani, fejleszteni és gyakoroltatni kell. Ehhez nagyon jó megoldásnak bizonyult az ecsettel való simogatás, ill. festék felvitele a vászonra.)

2010. január 9., szombat

Vízkereszt és hamvazószerda között...

az élet így zajlott, jó ezekről a régi szokásokról olvasni. Lássunk egy kis értelmet a napjainkban félre sikeredett, értelmezett farsangra.( amit ma látunk az minden, csak nem hagyományőrzés. )Szülők versenyfutása, ki tudja gyermekét a legkényelmetlenebb jelmezbe bujtatni című verseny, vagy kinek jár a legdrágább "csupa csipke, csupa báj " címer.

Hamvazószerda a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző negyven
napos böjt kezdete.Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre. Az idők során ez a szokás átalakult, majd XII. századtól az egyházi szertartás része lett, amelyet még 1091-ben rendelt el II. Orbán pápa. Ilyenkor a katolikus templomokban a szentmise keretében minden keresztény
homlokát szentelt hamuval kenik meg, és közben az alábbi mondattal földi életünk kezdetére és végére figyelmeztetnek:
„Emlékezzél meg ember arról, hogy por vagy és porrá leszel, a porba visszatérsz!”

Vízkereszt napján, január 6-án biztosan elkezdõdik a farsang - hogy mikor ér véget, az attól függ, mikorra esik húsvét. Hiszen a farsang végét a húsvét elõtti nagyböjt negyven napja közül az elsõ, hamvazószerda jelzi. Nagy vigasság elõzi meg a visszafogottság, a lelki és testi megtisztulás idõszakát. És ez a nagy vigasság, ami az elmúlt évtizedekben gyermekek jelmezes felvonulásává, az utóbbi évtizedben pedig elegáns, hagyományõrzõ bálok sorává alakult, igen jelentõs volt eleink életében.

A bálok õsi szokások leképezései: a télûzõ, tavaszköszöntõ népi mulatságoké, alakoskodásoké, amelyek gyökere a pogány termékenységvarázsló szokásokból táplálkozik. És ahogy a népszokásoknak általában, mindennek jelentése van, még ha ma már nem is értjük. Jól tudjuk például, hogy elengedhetetlen kelléke az ünnepnek a farsangi fánk - arra azonban már nemigen gondolnánk, hogy a sütemény benyomott közepe valójában egyértelmû szexuális, termékenység-varázsló jelentéssel bírt. Az alakoskodásnak is hasonló célja volt: elûzni a telet, hogy jöhessen végre a termékeny tavasz, megtéveszteni a gonosz, ártó szellemeket, így biztosítani a kellõ szaporulatot embernek, állatnak, növénynek.
A fiatalok életében a farsang jelentős esemény volt. Az ilyentájt rendezett mulatságokra már napokon át készültek. Egyes vidékeken a lányok a farsang előtti héten kiszemeltek egy-egy legényt, akinek szép bokrétát küldtek. Ezt általában a lány keresztanyja vitte a legénynek. Ők aztán a bokrétát farsang vasárnapján a kalapjukhoz tűzték, úgy mentek a bálba.

Volt olyan legény, akinek több lány is küldött bokrétát. Az ilyen annak a lánynak a bokrétáját tűzte előre, aki neki legjobban tetszett. Máshol meg – ha több bokrétát kapott a legény –, azzal a lánnyal kellett a táncot kezdenie, akitől az első bokrétát kapta.

Egyes vidékeken a farsangi mulatság első napján “kendős tánccal kezdték a hosszan tartó vigadalmat. Egy gyertyát meggyújtottak, egy tányérban a földre állították, s egy legény, aki a cigányokat fogadta, elkezdte a táncot. Kétszer-háromszor körüljárta a gyertyát, nézegette a lányokat, egyet kiszemelt közülük, rádobta a zsebkendőt, s csalogatta őt a körbe. Ott a zsebkendőt addig-addig húzogatta a lány lába előtt, amíg az ügyesen rá nem lépett. Ezzel aztán véget ért a csalogatás, karra kapta a lányt, s kezdődött a páros tánc. “Egy szem búza, két szem rozs, most csókolj meg, most, most!” Mialatt a páros táncot járták, a legény addig-addig ügyeskedett, amíg el nem kapta a lány fejét. Ekkor arcon csókolta őt, átadta neki a zsebkendőt; pénzt dobott a tányérban elhelyezett égő gyertya mellé, s elhagyta a kört. Utána a lány kezdte elölről a játékot. Ő egy másik legényt hívott a körbe. A tánc addig tartott, amíg valamennyi legény és lány sorra nem került. Az összegyűjtött pénz a zenészeké lett, mert ez már előre szerepelt az egyezségben. Ha sok pénz gyűlt össze, az idősebb legények még hamvazószerdán is mulattak, de csak zeneszó nélkül.

Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartották a legtöbb esküvőt, lakodalmat.

Szégyen is volt annak a hajadonnak, aki a farsang múltával pártában maradt! Azt a vénlányt, aki húshagyókeddig nem ment férjhez, sok helyen a legények kicsúfolták, kikongózták. Csengőt, kolompot ráztak, fedőket vertek egymáshoz és azt kiabálták:” Húshagyó, húshagyó, itt maradt az eladó!” Egyes tájegységeken szokás volt a vénlány-és vénlegény csúfolás. Előfordult, hogy rossz, hamus fazekat dobáltak a lányok kertjébe, s bekiabálták: “Nem adta férjhez kend a lányát, szűrjék kentek együtt a ciberét.” Vagy: “Kinek van eladó lánya, hajtsa ki a szűzgulyába!”. A cserfesebb leány visszafelelt: ”Rönköt emelj, szakadj meg, miért nem házasodtál meg!”. A legényes ház előtt pedig, így kiáltoztak: ”Árpakenyér, zabkenyér, mért maradtál vénlegény?”. Szokás volt például a tuskóhúzás. A legények nagy zajjal végighúzták a tuskót az utcán, majd a vénlányok kapujához támasztották, s közben kisebb strófákat énekeltek. A fiatal házasemberek vénlegény társaikat olykor tuskó elé kötötték és ostorral hajtották végig a falu utcáin.

Egy éneket ismerek lány csúfolót, amit ugyan óvodásoknak énekeltem, de nagyon kedvelték. Kisgyermekkorban is érzékeltetni kell az élet árnyoldalát, bizony a mindennapokban benne van a különböző csúf és kemény bírálat ( gyermekeknél még igencsak felnagyítva, mert ők még nem tudnak érzelmeiken uralkodni ). Bizony egy-egy csúfolodó (játékos formában előadva )pl.: bárkire rálehet olvasni, mutatni az a játék közben átélheti feloldhatja azt a gyermeket is aki valami miatt szorong pl..nem barátkoznak vele, " nem leszek a barátod.." miatt búsong.
Elmúlott a rövid farsang búsulnak a jányok,
ettől a nagy búsulástól ráncos a pofájok,
nem tudsz férjhez menni,
völegényt szerezni,
vedd elő az olvasódat kezdj el imádkozni.


A középkorban a farsang: az alakoskodás és jelmezes beöltözés napokig tartó tivornyákban végződött. Ekkor követték el a legtöbb gyilkosságot, erőszakot. Ezért az egyház tiltotta.
Sok pap csúfolót is ismerek ezekből egy párat megosztok Veletek, hiszen Ők sem voltak szentek!
Száraz kórót égettem úgy leégett, hogy,
édes tejet forraltam úgy kifutott, hogy
Pap kérte kezemet úgy szégyeltem, hogy
legény mondta üljek mellé úgy örültem, hogy,hogy,hogy!

Ég a világ haja-happ,
Megházasodott a pap.
Elvette a piszkafát, utána ment a lapát
Én se szólj, te se szólj!
Téged nem illet a szó!

Pap Vendelnek nincsen orra,
leharapta a sógora.
Hej, tedd rá, most tedd rá.

Nesze kutya Vendel orra
soh se kaptál ilyen jóra
hej, tedd rá, most tedd rá.

2010. január 5., kedd

Vízkereszt...január 6-án.


Magyar neve a görög Hagiasmos nevet magyarítja, míg a katolikus népek általában a Epiphania vagy háromkirályok napja elnevezések nemzeti formáját használják. Egy XI. századi egyházi forrásból tudjuk, hogy a január 6-i vízszentelést nálunk „görög módra” hajtották végre.

A vízkereszti szokások közül külföldi látogatók már a XV. században jellegzetes magyarországi jelenségnek nevezték a papság vízkereszt-napi alamizsnagyűjtését. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra.

A vízkereszt vigíliáján megszentelt vizet a katolikus falvakban háromkirályok vizének nevezték, és sokféle hiedelem fűződött hozzá: meghintették a ház ajtaja előtt a földet, hogy a gonosz elkerülje a házat, gyógyítottak vele, s a kútba is öntöttek e vízből még az állatokat is megitatták.

A XVI. század óta dokumentált szokás a csillagozás és a csillagének éneklése. Egyes vidékeken a mai napig is járnak gyermekek a kirúgatható csillaggal háromkirályok képében köszönteni. A csillagéneket vagy a párbeszédes vízkereszti játékot néha leányok adják elő.*



A háromkirályok kirúgatható csillaga
inf.:Részlet a Dömötör Tekla Népszokások című gyűjteményes könyvéből
Babits Mihály: Csillag után című verse

Ülök életunt szobámban,
hideg teát kavarok…
Körülöttem fájás-félés
ködhálója kavarog.
Kikelek tikkadt helyemből,
kinyitom az ablakot
s megpillantok odakint egy
igéretes csillagot.
Ó ha most mindent itthagynék,
mennék a csillag után,
mint rég a három királyok
betlehemi éjszakán!
Gépkocsin, vagy teveháton –
olyan mindegy, hogy hogyan!
Aranyat, tömjént és mirrhát
vinnék, vinnék boldogan.
Mennék száz országon át, míg
utamat szelné a vám.
„Aranyad tilos kivinni!”
szólna ott a vámos rám.
„Tömjéned meg, ami csak van,
az mind kell, az itteni
hazai hatalmak fényét
méltón dicsőíteni.”
Százszor megállítanának, –
örülnék, ha átcsuszom:
arany nélkül, tömjén nélkül
érnék hozzád, Jézusom!
Jaj és mire odaérnék,
hova a csillag vezet,
te már függnél a kereszten
és a lábad csupa seb,
s ahelyett hogy bölcsőd köré
szórjak tömjént, aranyat,
megmaradt szegény mirrhámmal,
keserüszagu mirrhámmal,
kenném véres lábadat.

2010. január 4., hétfő

Volt , nincs , hova lett ?....

a gyöngyöcske oda lett! Így folytatódik a mondóka a gyermekek világában. A felnőttek világában bizony sokkal sötétebb gondolatok és indulatok kísérik azt a tényt, hogy megtörténhet egy köztéri emlékmű lecsavarozása és eltűnése. Méghozzá egy gondozott, házakkal körbeépített parkból!
A mészkő talapzat épségben rajta Mesterházy Lajos felirattal, no persze meg az újdonsült szerelmespár üzenete.
Hiába teret kell hagyni a fiataloknak is, mert égnek a vágytól "az ide nekem az oroszlánt is" indíttatástól, kultúrájuk, intelligenciájuk és írástudásuk vizuális alkotókedvük kiéléséhez, bizonygatásához.
Íme láss, ne csak nézz!

sk.fotó
sk.fotó





A bronz dombormű egyik oldalán :Ráckeve várost összekötő Árpád híd, a vízparti fűzfák a parton lévő templom tornyok láthatok.
Az alábbi 2 db képet készítőjétől Dr Czerny Károly engedélyével helyeztem el a blogomba.Megtalálható a Savoyay Universitas Alapítvány.hu oldalon.


A másik oldalon pedig Mesterházy Lajos portréja, írói munkásságát tükröző szoba belső és műveit ill. könyvtárát illusztrálta az alkotó Rácz Edit



Rácz Edit szobrászművész munkája
1983 "Mesterházy Lajos" emlékmű - 2 bronzdombormű + mészkőoszlop.
Méret: = ­ 120 cm x 90 cm
Ráckeve, Mesterházy tér (ellopták, pótlása folyamatban)
A fenti inf. a szobrászművész honlapján találtam, ha valóban pótlása folyamatban van akkor még remélhetünk.