2009. december 31., csütörtök

...utolsó pár előre fuss...



Tüzijáték című alkotás a Ráckevén a Képtárban található, alkotója:

Patay László

Az a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óévtől, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetojének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Az ünnep a nyugati kultúrkörben sokáig ide-oda tolódott. Volt idő, mikor december 24-én ünnepelték, de előfordult, hogy előrecsúszott vízkereszt, illetve a Háromkirályok napjára, január 6-ára, és csak néhány évszázada, 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült január elsejére. Forrás: euroastra.hu
Szilveszter - az év utolsó napja

A babonák legszélesebb skálája is szilveszter ünnepéhez kötődik. Ekkor teszünk fogadalmakat (melyeket rendszerint nem tartunk be), s ekkor tehetünk legtöbbet következő évi sikereinkért. Csupán néhány évszázada lett Január első napja az újév kezdete, a régi időkben tavasszal vagy ősszel kezdődött az új esztendő.

Az újévi szokások az idők folyamán nem változtak; még mindig úgy tartják az év első napja döntő szerepet játszik abban, milyen szerencsénk lesz az új évben. Sokan készítenek szerencse pogácsát, vagy tortát, melybe egy érmét sütnek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz. Az óévtől mindig hangosan, zajosan búcsúztak el, hogy elijesszék az ártó szellemeket. Fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat; mosni, takarítani tilos, mert ez nem hoz szerencsét.

A jóslás is fontos szerepet kap az új év kezdetén. Úgy vélték, az év utolsó napjának álmai előrevetítik a jövőt, ezért a nagy mulatozás mellett érdemes hagyni egy kevés időt az alvásra is. Régen fokhagyma kalendáriumot is készítettek az időjárás megismeréséhez. 12 fokhagymába sót tettek, mindegyik hagyma egy-egy hónap megfelelője volt. Ha a hagyma reggelre átnedvesedett, arra a hónapra sok esőt/havat vártak.

A lányok gombócot főztek, mindegyikbe egy-egy férfinév került. Amelyik gombóc először feljött a víz felszínére, az jelezte a leendő férj nevét. Gyakran ólom, vagy viasz segítségével próbálták megfejteni a jövőt. A felmelegített ólmot/viaszt hideg vízbe öntötték, s a kapott forma segítségével fejtették meg a jövő titkait.

Az év utolsó napján fontos szerepet kapnak az ételek. Leggyakrabban malacsült kerül az asztalra, hiszen a négylevelű lóherét tartó malac az egyik legfontosabb szerencseszimbólum. Tilos azonban a csirke, pulyka fogyasztása, hiszen ezek az állatok "elkaparják" a szerencsét. Úgy tartják aki az újév első napján apró szemes ételt fogyaszt (lencse, bab), sok pénzt várhat az új évben.

Az év utolsó napjának jellegzetessége, hogy szinte mindenki fogadalmat tesz. Érdemes olyan dolgot megfogadni, amit legalább az újév első napján betartunk, így biztosan nem vesznek kárba az ígéretek.
inf:evangélikus.hu

BOLDOG ÚJ ÉVET!

2009. december 29., kedd

Megjöttek,megjöttek...

Szent István üldözött szolgái! Elfagyott, kinek keze, kinek keze-lába!
Szabad-e a kendtek tisztességes házinál regölni?
Így kéretőztek be a házakhoz, hogy jó kívánságukkal, adományokat gyűjtsenek.


A regölés a karácsonyi és újévi köszöntés Európában általában ismert szokásának magyar változata. A néprajzkutatók szerint finnugor eredetű. István napjától, december 26.-tól újévig jártak a regösök. Ilyenkor a legények vagy a felnőtt férfiak is házról házra járva bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre.

A 16.-17. században a kalendáriumok a vízkereszt utáni első hétfőt regölő hétfőnek nevezték. Az utolsó két évszázadban a Dunántúlon és Erdélyben volt szokásos a regölés. A kifordított báránybőr bundát viselő legények láncos bottal és köcsögdudával felszerelve olyan házakhoz mentek, ahol eladó leány volt, és elénekelték varázséneküket.
Először a házhoz való megérkezéskor a regösök a házigazdától engedélyt kértek, hogy elmondhassák az éneket a „hej regő rejtem” refrénű termékenységvarázsló éneket, majd köszöntőt mondtak, meséltek a csodaszarvasról legenda valamely változatáról, elmondták, hogy milyen messziről jöttek, és, hogy ők István király szolgái, majd a gazdának és háza népének jó egészséget, vagyont kívántak és végül egy leányt varázsoltak el, azaz regöltek össze egy legénnyel.

A hej regő rejtem refrénű termékenységvarázsló ének:
Szerencsés jó estét adjon Isten! Regösök vagyunk.


Csodaszarvas
Balázs Kata üvegfestése
(Forrás: http://www.tar.hu/balazskata/

Amoda is keletkezik egy sebes patak,
Legeltetem juhaimat, csodaszarvas.
Csodaféle szarvasnak
Ezer ága-boga,
Ezer ága-bogán
Ezer misegyertya
Gyulladván gyulladjék.
Oltatván aludjék.
Ej regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Itt is mondanának
Egy szép leányt,
Kinek neve volna,
Német Franciska volna,
Ej regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Amoda is mondanának
Egy szép legényt,
Kinek neve volna:
Varga Mihály volna,
Ej, regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Regöljük a gazdát,
Vele az asszonyát;
Ej regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Sarokban a zacskó,
Tele van százassal;
Fele a gazdáé,
Fele a regösöké,
Ej, regö-rejtem,
Regö-regö-regö-rejtem!

Cserfa a köntösünk, zöldfa a bocskorunk.
Tovább is kell menni, dohányt is kell venni; jó éjszakát!

2009. december 28., hétfő

Betlehemes játék...

kedvelt a dalszövege és kisgyermekek hangterjedelmére megfelelő a dallam. Szívesen játszottuk el nagyobb óvodásokkal a kisebbeknek: beöltözve báránybőrős-pásztorbotos pásztornak, cifra ruhás királynak, "kékfátylas" Máriának, Józsefnek. Ez most egy kis nosztalgiázás...a Gymes együttes előadásában.

video

2009. december 27., vasárnap

Karácsony napjai...győz a külsőség...

vagy győz a megszokás hatalma felettünk, vagy ahogy szüleinktől láttuk, tehát otthonról hoztuk. Lehet, hogy a szomszédnál láttuk! Leutánozva lépést kell tartani!? Ez a világ erről szól, nem szabad lemaradni.. lépést kell tartani ész nélkül!
Egy kis visszatekintés, amiről nem beszélünk de szükségét érezzük és fontos , hogy az ünnepi hangulat kellékei legyenek. Szokásainkra itt a mélyebb magyarázat....







A karácsony szláv eredetű szó, legősibb alakjában "lépő", "átlépő", "fordulónap", "napfordulat" lehetett a jelentése. Orosz nyelvjárásokban "pusztulást", "halált", "végórát" is jelentett. E baljós fogalmak a téli hidegre, hosszan tartó sötétségre, az óév szellemére vonatkoznak. Karácsonyi szokásaink között sok a halállal, szellemjárással kapcsolatos hiedelem.
December 24-e, Ádám-Éva napja a karácsonyi ünnepkör legjelesebb napja karácsony "vigiliája", az adventi időszak utolsó napja. Számos szokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz: tilos volt kölcsönadni és kérni, mert az elvitte a gazda hasznát. Mindenki a ház körül dolgozott, tilos volt erdőn, mezőn tevékenykedni. Nem volt tanácsos varrni, fonni, foltozni, mosogatni. E napon a kiterített mosott ruha is bajt, betegséget hozhatott a családra.
Az eladó lányok ha az esti harangszókor a kútba tekintettek, megláthatták vőlegényüket. A legényeknek nem volt szabad zsírosat enni, nehogy csúnya menyasszonyt kapjanak.
E napon állítunk karácsonyfát, melynek előzménye egyrészt a termékenységet, életet jelentő életfa, termőág. Másrészt középkori egyházi eredetű szokás, miszerint Ádám-Éva napján előadták a teremtés törtenetét. A paradicsomi életfát örökzölddel, fenyőfával helyettesítették.
A karácsonyi ajándékozás a karácsonyfa-állításánál is újabb szokás. Ajándékot régen a kántálók, betlehemezők kaptak, ételfélet, esetleg egy kevés pénzt. Sok helyen a karácsonyfa és a rajta lévő nyalánkságok jelentették az ajándékot.
December 25. - karácsony napja, a téli napforduló ősi ünnepe, a kerszténységben Jézus Krisztus földi születésének emléknapja, az életet adó fény megszületésének napja. A hagyományos magyar paraszti életben a család ünnepe. Ez a nap munkatilalommal járt, csak a legszükségesebb munkákat végezték el.
Ez a nap a betlehemezés ideje. Ekkor mutatta meg eredményét advent, Márton, Katalin, András, Borbála, Miklós, Luca napja andrásoló vagy más jósló cselekménye. Az éjféli "misevégző" harangozással fejeződött be a napfordulás, a születés szent időszaka.
Az ekkor megterített karácsonyi asztal, a házi oltár a hálaadás és a könyörgés eszköze volt.
December 26. - karácsony másodnapja István napján zabot és sót szenteltetett a régi falu népe, regősök járták a házakat. Istentisztelet után "istvánoltak": zeneszóval, rigmusokkal köszöntötték fel az Istvánokat.

A karácsonyfa története

Ma már el sem tudnánk képzelni a karácsonyestét karácsonyfa nélkül. Talán ez a legszebb és leglátványosabb ünnepi szokás. A karácsonyfa állítása nem számít régi szokásnak.
A különböző ünnepek során a fák, örökzöld növények szerepe minden népnél nagy volt. A magyar népi hagyományokban a karácsonyi életfa vagy termőág tekinthető a karácsonyfa elődjének. A karácsonyfa bibliai eredetű magyarázat szerint ősi, családfa jelentéssel bír; eszerint ez a fa Jézus családfáját is jelenti. Valamint kapcsolatba hozzák a bibliai tudás fájával is, hiszen karácsony napja az első emberpár: Ádám és Éva napjára esik.
A karácsonyfa-állítás német eredetű szokás, a 17. században terjedt el. A németek abban a hitben éltek, hogy a téli napforduló idején a gonosz szellemek, a halottak szellemei kiszabadulnak és szabadon csatangolnak a világban. A kísértetektől az emberek csak úgy menekülhetnek meg, ha az élet örökzöldje, a fa alá húzódnak. A hagyomány szerint Luthet Márton állított először karácsonyfát gyermekeinek. Ő azonban már Jézus születésének tiszteletére állította a fát és számtalan kis gyertyát gyújtott rajta.
Az első, történelmileg is megalapozott adat 1605-ből származik. Egy strasbourg-i polgár jegyzetei arról árulkodnak, hogy városában akkoriban elterjedt, hogy fenyőfákat állítanak. A fákat gyümölcsökkel, papírkivágásokkal, aranyláncokkal és édességekkel díszítették.



Magyarországon csak a múlt század második felében kezdett elterjedni ez a szokás a bécsi udvar ösztönzésére. Először csak a nemesi családoknál - előszőr Brunswick Teréz, martonvásári grófnő állított karácsonyfát 1824-ben -, kesőbb a módosabb polgároknál is elterjedt. A parasztok körében csak ebben a században, sokaknál csak 1945 után honosodott meg a fenyőfa-állítás.

Angliában ma sem szokás fenyőfát állítani, helyette fagyöngyből készült koszorút függesztenek a mennyezetre. Van ahol az a hiedelem él, hogy a karácsonyfát is az ajándékozó földöntúli lény hozza.
A karácsonyfadísz korábban alma, dió, házilag készített sütemények, mézeskalács volt. Az 1880-as években jelent meg az üvegdísz. Ma már egyre nagyobb fákat állítanak, üvegdíszekkel, szaloncukorral, színes égőkkel.

Jelképek

Angyalok

Az angyalok a Bibliában az Úr küldötteiként keresik fel az embereket, vagy dicsőítve állják körül az Úr trónját. Az angyalok kilenc hierarchiája a késő antik teológiában az embertől az Istenhez való felemelkedés fokozatait szimbolizálja. A kersztény művészet az angyalokat kezdettől fogva ember (férfi) alakban jeleníti meg, antik római viseletben. Eleinte szárnyak nélkül, a 4. századtól jelennek meg a szárnyas angyalok, majd a késő reneszánsztól a szárny ismét eltűnik a vállukról. Az angyalok fejedelmei a hét arkangyal, a három legnépszerűbb: Mihály, Gábor, Rafael. Mikhhaél az ítélkező, a gonosz legyőzője, a mennyei seregek vezére, a középkor harcias szentje. Névnapja szeptember 29-én van, az őszpontot vigyázza. Gábriel a hírhozó. Attribútuma a liliom vagy a jogar. Névnapja március 24-én van, a tavaszpontot vigyázza. Ráfáel a gyógyító és az őrangyalok elseje.

Gyertya


A Biblia alapján a Logosznak, a Világ Fényének szimbóluma, a keresztény szimbolikában Krisztus jelképe. A gyertya is megsemmisül, miközben fényt ad, miként az Üdvözítőnek is meg kellett halnia, hogy az embereket megvátsa. A gyertya a szentháromságot testesíti meg a láng, a kanóc és a viasz egysége folytán. A magyar néphit úgy mondja, hogy a mennyországban mindenkinek van egy égő gyertyája, ameddig az lángol, addig él az ember. A gyertya végigkíséri az embert az életen, a keresztelő alkalmával éppoly jelentősszimbolikus szerepet játszik, akárcsak a születésnapi tortán, a haldokló mellett vagy a ravatalnál.

Háromkirályok
A 9. századtól Gáspárnak, Menyhértnek és Boldizsárnak nevezték, s a három életkor, ill. a három, akkor ismert földrész - Európa, Ázsia, Afrika - szimbólumává lettek. (Boldizsárt sokszor mórnak vagy szerecsennek ábrázolták.) A napkeleti bölcseket, akiket a messiás csillaga vezetett a gyermek Jézushoz, Máté evangéliuma említi. Ajándékaiknak jelképes értelme van: az aranyat mint földi királynak, a tömjént mint istennek és a halott bebalzsamozására szolgáló mirhát mint a keresztfán szenvedő embernek adták át Jézusnak. Ezekből az ajándékokból és a csillag követéséből hamar kialakult az a vélemény, hogy a látogatók mágusok voltak.

Jézus születése

A születés körülményeit Lukács evangéliuma beszéli el. A legáltalánosabb ábrázolásmód szerint a helyszín egy istállóként használt omladozó barlang Betlehem városának falain kívül. A Kisded jászolban vagy a földön fekszik. Ökör és szamár hódol neki, felette Mária imádkozik térdepelve, s látjuk elébe jönni a köszöntésére érkező pásztorokat. József rendszerint félrehúzódva, mogorván ül magában. A jelenetet a betlehemi csillag világítja meg.
Az ökör és a szamár, akárcsak a barlang, jelképek. Forrásuk egy mózesi törvény, mely szerint tilos ökörrel és szamárral együtt szántani; a szamár tisztátalan állatként megfertőzné a tiszta ökröt. Az istállóban egymás mellé kötött két állat jelzi, hogy a keresztény vallás az ilyen jellegű tilalmakat eltörölte, valamint a Messiást nem csak a zsidók, hanem az egész emberiség szabadítójaként jelenik meg.
A karácsonyi betlehemi jászol állításának szokása Assisi Szent Ferenc leleménye. Az Assisivel szomszédos Greccióban Ferenc felépítette karácsonykor a betlehemi istállót: eleven ökröt és szamarat állított bele, pásztorokat és zenészeket hozatott.
Az összes információt erről az oldalról kaptam:http://yvalzs.multiply.com/journal/item/43/43.
Nem tudtam volna jobban összeállítani

2009. december 25., péntek

Kiskarácsony. nagykarácsony...



XIX sz-i fakazettás paraszt házioltár, megmaradt porcelán szent családja. A texturáján felirat:Ora pro nobis - Lexikon ::
(lat.) am könyörögj érettünk. A kat. egyházban a b. szűz Mária és a szentek segítségül hivására szolgáló ima.


Juhász Gyula:
Karácsony felé

Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.

…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.

…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.

1902


<

2009. december 22., kedd

Ünnepi előkészületek...

a körülöttem lévő "nyugalommal", várakozással, feladatokkal.
Már itt az első jelentkező, aki nagyon várja a gondoskodást


Melegben szárad a csirízes fenyőtoboz, magokkal meghintve, a cinkéknek felfüggesztve, a rigóknak ágakra fektetve nyújt téli eleséget. Így nem zavarják egymást.
Még a macska sem!



A szárítás nagyon fontos, ha nem szárad rá a mag, amikor kiakasztom lemállik róla a csiríz és oda van a madár meglepetés!


Az én meglepetésem, hogy így sikeredett a diós-mákos beiglim. Mivel most sütöttem életemben másodszorra. Megkostoltam! Ehető!


Valami tartalmasat is kellene enni. A választás a lencsére esett, megerősítve azt a tényt, hogy aki sok lencsét eszik az szép lesz tőle, vagy ha hóban mosdik.
Nékem kozmetikus helyett a lencsére esett a választás, kétség kívül olcsóbb!

Hó,hó,hó, mindent takaró....













Gazdag Erzsi: Cinege etetés
Hej, télidő, hej, zord idő
Elkéne most a hócipő!
Ha volna hozzá ködmön is,
S ha már kívánok, sapka is!

- sóhajt a kis madár,
Míg ablakpárkányomra száll.
Kopogtat: Kopp-kopp, hallod-e?
Ablakodat kinyitod-e?

Adsz-e ebédre jó magot?
Már három napja koplalok.
Fáztál-e télen éhesen?
Én ázom-fázom s éhezem.

Már nyitom, nyitom, cinege,
Gyere, meleg van idebe!
Itt van szalonna, friss köles,
Csak válogass, csak csipegess!

Odább hussan a kis bolond,
És csupa félés, csupa gond.
Kiszórom a magot neki.
Rám pislog, aztán fölszedi.

2009. december 20., vasárnap

Nemzeti Színház...fogvacogtató hidegben...

ott jártam. Dideregve-ácsorogva, de kis idő múlva, már mindenről megfeledkezve hatalmába kerített a látvány, elkezdtem fotózni.
Különös érzés volt, egyedül a hatalmas térben, de furcsa mód még sem , megelevenedtek a színész óriások emlékével, akiket fiatal éveim során felejthetetlen színházi élményként ismerhettem.
Vissza nem térő élményként gondolok erre a napra. Kommentár nélkül, beszéljenek helyettem a képek .


" van aki hátulról jön előre..." én most így kezdtem


Az épület a különleges kert harmoniában...





Tükröződés rendkívüli esztétikai élményt nyújt...


Művészetek égisze alatt...



Básti Lajos és Kiss Manyi














Félig víz alatti teátrum...



Sinkovics Imre és Gobbi Hilda





Ruttkai Éva és Major Tamás







Sós Imre és Latabár Kálmán






Bessenyei Ferenc és .....?







A Nemzeti Színház elhelyezkedése és terei
A Nagykörút déli végétől a Lágymányosi híd felé gyalog tíz percre, vagy egy HÉV megállóra található színház építése Siklós Mária tervei alapján 2000. szeptember 14-én kezdődött és rekord idő – alig 15 hónap alatt – készült el. Az épület területe szabadtéri színpaddal együtt 20 844 négyzetméter és funkcionálisan három részre tagozódik. Az épület központi része a majdnem kör alaprajzú nézőteret és stúdiószínpadot magába foglaló épületrész, ezt veszik körbe a közönségforgalom helyiségei, valamint a nagyszínpadot „U” alakban szegélyező üzemi szárny. A harmadik rész az egészet körülölelő és a magyar színház- illetve filmvilághoz szorosan kapcsolódó park.
Inf: wikipédia

A kőben faragott főbejárat...

2009. december 18., péntek

Az idei első hó...















Csanádi Imre: Első hó köszöntő
Hó, hó, friss hó,
angyalváró
gyöngyenhulló
gyöngyvirág-hó -

csupasz bokrok
csipkézője,
fák fodros
fejkötője,

kerítések
keszkenője,
hegyek-völgyek
ünneplője.

2009. december 16., szerda

A ráckevei hajómalom...egy újabb örökségünk ...



Tegnap reggel jártam a helyszínen, már a tetőre rakják a fazsindelyt.Sajnos nem vittem a fényképezőgépem, de az eddig elkészült amatőr fotókból amit a fórumra feltettek mellékelek.
Ilyen volt régen:








Részlet Mendele Ferenc, címû mûszaki leírásából.
A hajómalom az energia átvétele szempontjából a vízimalom, pontosabban az ún. alulcsapós vízimalom sajátos típusa. Lényegében abban különbözik más vízimalomtól, hogy nem helyhezkötött, a folyóvízen úszó hajóként kezelték, kikötötték, lehorgonyozták. Nem építették partra, tehát nem volt végleges és szilárd összeköttetése a szárazfölddel. A hajómalom helyét változtatni lehet, hogy elõnyös vízjáráshoz, megfelelõ hajtóerõhöz jusson. Télen pedig éppen ezeket a nagysodrú helyeket kell elhagynia, csendesebb, védett "telelõ"-be vonulni, vagy parton vontatni, leszerelve a vízikerekeket, a vízjárót és a megtámasztásukra szolgáló völgyhajót. Õsiségét az mutatja, hogy a természeti erõt: a mozgó víz erejét használta fel munkagépek hajtására, mai ember számára primitívnek tûnõ körülmények között, romlékony faépületben, patriarchális technológiával. Elsõ adatunk errõl a malomtípusról i.u. a VI. sz.-ból ismeretes, Róma ostromával kapcsolatosan. A hajómalmokat általában a szélesebb, bõvizû folyókon építették, nálunk elsõsorban a Dunán, a Dráván, a Maroson, a Vágon és a Tiszán. A századfordulón, pl. még minden nagyobb dunamenti településnél megtaláljuk a hajómalmokat. A jövedelmezõbb és fõleg nagyobb energiával mûködõ gõz, majd villanymeghajtású malmok és az új gépek azonban tönkreteszik a tombácos malmokat. A versenyt új õrlõszerkezetek, szitarendszerek beállításával sem tudják felvenni az ún. "mûmalmokkal". Hazánkban a Dunán még 1955-ben Úszód alatt mûködött egy hajómalom, de ezt a XIX. sz.-i hajómalmot az 1956-os tavaszi jégzajlás összezúzta. A másik, viszonylag épen megmaradt hajómalom (Pakson) 1959-60 telén dõlt össze. Jelenleg már csak négy hajómalom mûemléki védelmét tudjuk biztosítani, ezek közül háromnak a házhajója is csak részben van meg. Viszonylag legépebben a ráckevei Gyurcsik-féle (12. sz.) hajómalom maradt meg a soroksári Duna-ágban. Egyértelmû és az õrlõszerkezettel is magában foglaló házhajóból, egy kisebb, fedetlen hajótestbõl, az ún. "völgyhajóból" és a két hajóra támaszkodó lapátos vízikerékbõl, az ún. "késségbõl". A malomhoz tartozik még egy molnárdereglye és egy malomladik is. A házhajó (malomhajó, fõhajó, malomház) alsó része egy tulajdonképpeni hajótest. A hajó vízfolyással szemközti része ék alakú, hullámtörõ kialakítású, melynek felsõ vége díszítményes, csigafaragású, ún. "orrtõkében" végzõdik. A hajótest ellenkezõ, hátsó vége, a "tükör", a hossztengelyre merõleges felületû.

Az alábbi fotókat Zsarnovszkiné készítette



2009. december 13., vasárnap

...kotyolás...Luca napján...

még a városi kisgyermekeknek is kedvenc rítusjátékaihoz tartoztak. A vissza-visszatérő dallam a szakrális varázs szavak rigmusa (kitty-kotty) és mellé a pásztor botos egyenletes ütem ez mind jól illeszkedik az óvodai népszokások felidézéséhez. Persze előbb a felnőtteknek kell megismerkedniük a jelentésével.
Egy kis jó kívánság mindenkire ráfér, válogassatok belőle:






2.Adja meg az Isten, kendtek ludjának
annyi zsibája legyen, mint a réten a fű - szál, fű - szál!
Refr.

3. Adja meg az Isten, kendtek diszna-
ja legyen egyik olból kifusson, a másikba befusson!

4. Adja meg az Isten, kendtek disznajának
akkora hája legyen, mint egy csö - bör, csö - bör!

5. Adja meg az Isten,
kendteknek annyi pénze legyen, mint a pely-va, pelyva!

6. Kendtek tikja
úgy megülje a tojást, mint én ezt a szal - mát, szalmát!

A kedvencem:

Doktor patika éhen haljon, barmuk a zsírtól megfulladjon,a gazdasszony sose lustálkodjon!



Luca napi szokások

2009. december 10., csütörtök

Aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli...

így szól a közmondás. Kaptam kishalakat egy nagy ho-ho-horgásztól. Előzőekben meg nyálcsurgató fotókat az elkészítés lehetőségeiről pl. "halcips" vagy "egyfalatazegész" vagy "falatharmincért". Az utóbbit készítettem el, alig egy órányi pucolás után, de az eredmény megérte!

Nem csak a kulináris élményre,a "ragadozóénem" az együttérzésre is gondolt, ime ez a vers:
Romhányi József Hal-dal

Egy pontyporonty s egy kiscsuka kiúszott a nádhoz,
hátha e kis kaland finom vacsorát hoz.
Meg is láttak ott egy ingerlő csalétket,
mely a parton ülő horgászban ért véget.
- Bekapom! Ez finom falat!
- mondta volna a víz alatt
a ponty, hogyha
a pongyola
természet nem teszi némává a halat.
- Csak kapd! - biztatta volna menten
a közismerten
rosszmájú csuka.
- Csak a
végén meg ne bánd,
mert a horgász veleránt!
- És ha kiránt?
Kis hal iránt
irgalmas a rendes pecás,
s még nem vagyok negyvendekás.
- Sületlenség! - szólt a márna.
- Ki lenyelné, pórul járna,
mert aki bekapja az ellenség horgát,
annak bizony elvágják a torkát.
- Ugyan menj a víz alá! - förmedt rá a ponty -,
ilyen olcsó közhelyeket nekem ne is mondj!
Be is kapta a csalétket sebtiben,
aztán kisült az igazság. Tepsiben.

2009. december 9., szerda

Ez ház! ...nem, ez mézesbáb...

Mindenki döntse el maga. Ígértem az összeállítást és díszítést, íme a folyamat a teljesség igénye nélkül.



Az összeállításhoz fogpiszkálót használtam


Az oldalait, amelyik egyenletlen volt egyenesre szabtam, hogy jól illeszkedjen.


A tető részt, régi hiányos "marokkó játék" pálcikával erősítettem, a hurkapálca alkalmasabb erre a célra, de az nem volt itthon.


Végül, a tojásfehérje porcukorral felverve lett a habarcs, amivel összeragasztottam.
Meleg szobában reggelre megszáradt.
A díszítést nylon zacskós, pici nyílást vágva, szintén felvert porcukros tojásfehérjével lehet folytatni.



Levágtam a pálcikák végét, jöhet a " motívum rajzolás " a pingáló asszonyok után szabadon!



"Evés közben jön meg az étvágy...", kettő ház arra az esetre ha statikailag már nem bírja és összedől az egyik akkor talán a másik kibírja karácsonyig.




Ez meg plussz ráadás a maradékokból



st.fotó