2011. december 18., vasárnap

Ihaj-csuhaj...csuhé...

mint régi kedves játék...ahol nem volt porcelán fejű baba, kisvasút, hintaló ott a gyerekek a saját fantáziájukra és a körülöttük lévé természet kínálta terményekre, növényekre támaszkodva alkották meg saját mesevilágukat.
Így vált kedvelt tevékenységgé a kukorica szára, kukorica csövét borító levél illetve a csuhé.
Kedvelt lett a felnőttek világában is mint hasznos háztartási eszközök készítésnél. Ilyen a tojástartó kas, kosár, a szakajtó kosár amiben a dagasztott kenyér pihent, vagy a szalmakalap ami megvéd a nap forróságától. Ilyenkor ünneptájt szívesen húzódunk a meleg szobába mi is és csendes várakozás közben megpróbáljuk felidézni a kisded érkezését. Legjobban a készített tárgyak segítségével lehet. Így került a játszóházi játékkészítés kínálatába a csuhéból készült szent család.

2 megjegyzés:

aranyos fodorka írta...

Juppii ! Most látszik az előző post, illetve frissültél a blogomon !
Belepiszkáltál ? Ügyes vagy !

kyba írta...

Igen, csak úgy ösztönösen!:-)))