2012. január 15., vasárnap

Napsütés csalogatott ki...

...a jó meleg szobából, miután a konyhai ablak között lévő virágaimon felfedeztem a bimbókat és a virágokat. Éreztem a napsugarak áldásos melegét, amit aztán kitekintve a teraszra kedvet éreztem hogy lencsevégre kapjam, almát és magokat, no meg a diós beigli töltelékét fogyasztó rigót.

A teraszról gyönyörű felhő nélküli derűs látvány fogadott, egy-egy kis szél érzékelhető volt ami a fák tetejét borzolta...,
...neki buzdulva egy szabadidős nadrág (ahogy otthon kényelmes )öltözékre felkaptam egy kis kapucnis félkabátot, papucs helyett egy félcipőt...aztán irány a Duna part! He-he, azt hittem, itt a tavasz!!!
Ott aztán megtudtam mi az amikor a csikorgó hideg átjárja a tested, rásegít a viharos szél, hogy minden porcikád remeg és fáj...
Tévedtem, igen is meg jöttek a mínuszok és hideg szél uralkodik, most még felborzolja a napok múlva befagyni készülő vizet..
Hamarosan a csónak sem ringatódzik...
A tiszta levegő, a gyönyörű kék ég, a háborgó szél ami nagy hullámokat kavart a víz felszínén és nem utolsóként a szél erejével hadakozó sirály látványa feledtette velem a csalóka napsütést...
Legközelebb a dunyhát is magamra szedem!!!!

Igen, csak pozitívan, ezért választottam mára ezt a verset.

Várnai Zseni: Szeretni.


Szeretni ezt az életet,
az egyetlent a végest,
Szeretni még ha bánt is,
ha mostohánk is néhanap,
de kék az ég, és süt a nap,
van benne boldogság is.

E szép és szörnyű kor során
csodákat tesz a tudomány
a titkok titka tárul,
a tudás fája lombosul,
de atom felhő tornyosul:
mérges gyümölcs a fárul.

Nem ölni, vért nem ontani,
a tüzeket eloltani,
s nem gyújtani,hogy égjen
ország és város,hol a nép
gyönge megvédi életét
s hogy békességben éljen.

Még harcok dúlnak lángban ég
a megbolygatott messzeség,
madár se leli fészkét
futnak az erdő vadjai,
csak borzalomról..hallani:
Világ teremts már békét!

Fogyó hold már az életem,
de dolgom még töméntelen,
még tenni, adni vágyom...
Csak lenne még erőm elég,
zengni a béke énekét...
e felbolydult világon!

Csak élni, élni emberek!
Időnk oly gyorsan el pereg,
egy perc csupán az élet...
de ez a perc lehet csodás
teremtő munka, alkotás
amely megőriz téged!

3 megjegyzés:

Ábrahám Exit Béla írta...

Ismét szép képeket készítettél! Kicsit érezni a hideget a képeken is .

aranyos fodorka írta...

Nem is baj, ha most jön még "vissza" a tél - itt az ideje...Jobb, mintha akkor kapnánk fagyokat, amikor már kint is olyan bimbósak a virágok, mint nálad a bentiek.

kyba írta...

Mára a hó is megérkezett, délutánra olvadóban!