A gyerekekkel és felnőttekkel( papír és gyapjú felhasználásával )" busó álarcot " készítettünk, jó ijesztőset, hogy elijesszük a telet! Majd következett a tél búcsúztató szalmabáb égetés.
Elnevezése, eredete
A farsang vízkereszt napjától (január 6.) a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tartó időszak.
A farsangot az ördög ünnepének tartják, ezért a farsang ellen minden hazai egyház harcol. A farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe, a nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni.
A farsangi ünnepkörnél nincs okunk régebbi honfoglalás előtti magyar hagyományt feltételezni, e szokások a középkorban honosodtak meg hazánkban. A farsangi szokások meghonosodása három szinten történhetett: a királyi udvaron, a városi polgárságon, és a falun keresztül. A királyi udvarban olasz és francia hatás érvényesült, a polgárság és a falusi lakosság körében pedig a német. A szokások egyes elemeiben ugyanakkor fellelhetünk antik görög, római, szláv, germán pogány elemeket is.
A farsang a vaschang bajor-osztrák jövevényszóból származik, amely eredetileg csak a böjt előtti napokat jelölte. Magyar elnevezésként a 15. században tűnt fel. Van olyan nézet, amely szerint a hazai németségből vettük át ezt a kifejezést.
A farsang utolsó napját jelölő húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti. A farsangi napoknak is vannak a magyar nyelvben jellegzetes táji megnevezései. A böjt kezdetének elnevezései: hamvazószerda, szárazszerda, böjtfogadószerda.
Szokások, hagyományok
A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak.
A farsang kezdetekor sok helyen a legények zajkeltéssel, kolompolással, ostorpattogtatással járták körül a falut. ( télűzés) A farsang utolsó három napján táncmulatságot rendeztek, amely fontos esemény volt, alkalom a párválasztásra, ismerekedésre. A házasemberek feleségeikkel "batyus bált" tartottak.
A farsanghoz tartozó egyéb népszokások: vénlánycsúfolás, tuskóhúzás, alakoskodó felvonulás (busójárás), farsangtemetés (téltemetés), farsangi köszöntők. Szokás volt a vidám álesküvő megtartása. Sok helyen "zabáló" csütörtökön az asszonyok kibérelték a kocsmát és ott tartották az "asszonyfarsangot".
Hiedelmek
A farsang végéhez számos hiedelem kapcsolódik:
• tilos kenyeret sütni (húshagyókedden és hamvazószerdán), mert betegséget okoz
• tilos kútvizet meríteni, mert a kút kiszáradna
• szokás megveregetni a gyümölcsfákat, hogy jól teremjenek
• húshagyókedd éjjelén senki nem ment ki az utcára, nehogy a boszorkányok rosszra
Dömötör Tekla: Magyar népszokások c. könyvéből
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése