Az utolsó maroknyi rozs és korpát összekotortam a doboz aljából,amit anno nővéremék vásároltak a kenyérsütő gépükhöz. Örömüket nem sokáig élvezhették, mert a gép egyszerűen felmondta a szolgálatot és elment az egész kenyérsütéstől a kedvük. ( még szerencse hogy az üzlet visszaadta a pénzt ) kb. 1/2 kg-os kenyerem sült belőle. Jöhet az új liszt felkutatása és beszerzése. Kis unokám alig bírta abbahagyni a falatozást a finom, friss és ropogós szeleteket. Pedig sütöttem még körtés süteményt is, de Nála a második helyre került.
Kányádi Sándor: Nagyanyó-kenyér
Búzát vittem a malomba,
hej, de régen volt,
amikor még a Küküllőn
malom duruzsolt.
Megőröltem a búzámat,
lisztje, mint a hó,
Örült neki a ház népe,
kivált nagyanyó.
Sütött is az új búzából
olyan kenyeret,
illatára odagyűltek
mind a gyerekek.
Azóta is azt kívánom:
legyen a világ
olyan, mint a búza közt
a kék búzavirág.
Mindenkinek jusson bőven
illatos-fehér,
ropogósra sütött, foszlós
nagyanyó-kenyér!
1 megjegyzés:
Gratulálok ! Szép lett és ha ennyire ízlett az unokádnak, talán máskor is rászánod magad. Én már el se tudom képzelni az életemet a saját kenyerem nélkül ! Ha valaki rászánja az IDŐT – ami alatt elkészül, akkor egészen biztos megéri ezzel foglalatoskodni, mert semmihez nem hasonlítható a frissen sült kenyérillat a lakásban és hát az íze is mennyire más, mint a „bóti”.
Tapasztalataim szerint egy kissé visszafogott, egy személyes háztartásban a fél kg. lisztből sütött kenyér bő egy hétig elég. Én 1/3 rozs, és 2/3 búzalisztet használok, a rozsliszt segíti az eltarthatóságot.
Van egy különleges receptem, próbáljátok ki: a kenyértésztához keverj felszelt, kicsit beszózott lila hagymát és úgy süsd meg, de ne egyben, hanem kb. tenyérnyi „lepénykéket” formázva. Nagyszerű csemege magában vagy kevés vajjal/tejföllel ! (Teljesen elmegy belőle a csípős hagyma íz!)
Megjegyzés küldése