2010. január 10., vasárnap

Festeni jó...,

még akkor is ha csupa festékes lesz minden. Nem az a fontos, jaj hova kenődik és vajon kilehet tisztítani? Az én és az unokám esetében az a fontos, az együtt alkotás,
minél több olyan örömteli játékos feladatok átélése, megvalósítása ami a mentális fejlődésében, mozgásában segíti.
A téli meleg szobában most a festészetet választottuk. Előre elkészített, előrajzolt vásznat vásároltam, ami mellé akríll festéket, ecsetet csomagoltak.
Elég elfogadható áron 650,-Ft.











Az elmélyült alkotó figyelme és a megvalósító akarata, bizonyosság a harcban álló balkezesség és a retardáció felett.












A múlt szombati festés eredménye ilyen lett...




A mostani szombat a kép befejezése volt a cél. Íme az eredmény. Itt, én is besegítettem a kontúrok és apróbb részletek kialakításával. (az alkotónak a finom motorikai kézmozgását alakítani, fejleszteni és gyakoroltatni kell. Ehhez nagyon jó megoldásnak bizonyult az ecsettel való simogatás, ill. festék felvitele a vászonra.)

7 megjegyzés:

Ábrahám Exit Béla írta...

Én is folyton összekenek mindent a festések alkalmával. A szőnyeg, a fotel, sok-sok ruhám már festékfoltos, de nem aggaszt a dolog. Nagyon "jó sport".
Jól sikerült az almás kép. A fények jól érzékelhetők.

Névtelen írta...

ha nem is "szorosan" a témához kapcsolódik :
Álruhás királyfiak
Kontúrokhoz :
Kb. 1958-1960 között (ált. isk. 5>8.oszt.) Rajztanárom volt : LANTOS FERENC (érdemes Googleban megnézni! ) Szül. 1929 - stb.
Mindig belejavított a "festményeimbe!" (vízfesték) és "szétkente" a kontúrokat!
("Sírni" tudtam volna ?) - majd rájöttem, akkor volt biztos az 5-ös osztályzat...ha szétfolyt a festék! :-) :-)

kyba írta...

Szerintem is az elmélyült munkát nem zavarhatja az állandó tisztaságra ügyelés. Egyébként van olyan agyonmosott munk.ruhánk amit erre a célra használunk v. jó egy kötény is.
A fények igen de az árnyakkal még lenne mit tenni, de annyira nem akartam belemerülni, végül is gyermek munka, s ahogy x@ írta ne a belejavítás maradjon meg emlékként.
( a továbbképzéseken mindig felhívtam a figyelmet arra, hogy a gy. rajz-ra v. festményre ne kerüljön rá a felnőtt írása pl: a gyermek neve, v. óvodai jele, az alkotás címe. Ezek egyébként fontos inf.,de mindig a másik oldalra kerüljenek. Sőt belerajzolni, előre megrajzolni nem kívánatos mert behatárolja, korlátozza a gyermek alkotó képességét. Helyette egy saját papíron mutassa be a felnőtt amit szeretne gyerm- nél kialakítani vagy elérni. De a mi esetünkben, sajnos ez nem működik, mivel renyhe izomzattal az ecsetfogás is nehézkes, így tehát a mozgás gyakorlása a lényeg és nem a művészi alkotó kedv segítése. No persze az nem lenne rossz ha a kettő kialakulhatna, fejlődhetne.

Névtelen írta...

(Az ígéret szép szó... sajnos B.Hrabalról még mindig nincs időm /nem lesz időm írni...) majd máskor ! :-)
Sajnos/vagy szerencsére (elfelejtettem) mikor voltam én I. ált iskolás (novemberben születtem és anno volt valami gond a tanévkezdettel ?- ezt is elfelejtettem) Szóval :
anno úgy tanultunk írni , hogy az akkori (!) Rádió/tv. műsorújságot kellett vinnünk magunkkal! - abban függőlegesen azonos vastagságban nyomtatták a szöveget,- majd 90°-kal elfordítva a lapot - tanultuk a betűk írását vastag belű ceruzával ! ( kékkel és pirossal ?) -
na, ennyit még ide !
Ma (hétfő) d.u. "vendéget" várok...(igaz, ffi./kb.36 éves) - na, de (nagyon) "csúszik még" az egész ház....
Na, OK! 47' novemberben születtem...

Névtelen írta...

Kimaradt : eléggé "megszenvedtem" az I.osztályt (ált.) mert "tudtam írni és olvasni") - bár Szüleim nem tanítottak... csak gyakran ültem a kb. 2 évvel idősebb (leány) testvéremmel szemben...(vele tanult Édesanyám ?) - én pedig "szemből" másoltam a "dolgokat!" -
Mind a mai napig... (állítólag) a 8-as számot én másképp írom... és pl. az N-betűvel ( és egyebekkel) is vannak "gondjaim" ( ja! az S-sel is meg a Z-vel ? ) -
Állítólag írásom az "szép" lenne... ha 1962-től nem "verték volna belém" (!) technikumban - a "szabványírást" ...( 75°-ban dőlt ?) - viszont azóta már az is megszűnt ! - Esetemben lenne bajban egy grafológus ?- (kézírás esetén "szabványbetűkkel írok"...) - stb.
Talán ilyen dolgok miatt (?) egyik gyermekemet sem akartam "otthon" semmire sem rákényszeríteni!
(aki esetleg tudja, mi volt az a.... Zsolnay módszer ?- és egyebek !) -
ma már... csak nevetek az ilyesmiken...
Ki ne feledjem : (ált isk.) "padtársamat" ( egy fiút,- bár már meghalt) - hogyan próbálták (anno) balkezességéről leszoktatni!
Összegzés : más idők voltak...
Ja !-és mindez csak tényközlés volt! - nem panaszkodás!

aranyos fodorka írta...

Nagyon ügyesek voltatok, jól sikerült a kép ! Milyen szerencséje unokádnak, hogy van egy türelmes nagymamája !Az az érzésem, hogy az effajta együtt-dolgozás-játszás élménye a lehető legtöbbet jelenti egy kisgyereknek.

Névtelen írta...

* Szombaton "vendégségben" jártam... és ott (is) elég hosszasan elbeszélgettünk arról, hogy : (ha lehetséges) egy "gyerek" - elsősorban - a Szüleiért "legyen oda!" - és a nagyszülőknél tapasztalt és engedélyezett "dolgok", -lehetőleg - "ne zökkentsék ki" -a "hétköznapi taposómalomból!" - Mindezektől függetlenül - egyetértek én mindenkivel! - de - ismételten bocs' - ez megint kikívánkozott belőlem !