2010. február 8., hétfő

Farsangi játékok

A farsangi alakoskodás Magyarországon a 15. század óta ismeretes. Jellemzője, hogy olyan ünnepi időszak, amelyben a hétköznapi élettől eltérő dolgok történhetnek, felbomolhat a szokásos rend. Ahogy ilyenkor mondani szokták: "a feje tetejére áll a világ". A hosszú böjtre való felkészülésnek megfelelően ebben az időszakban az evés-ivás, a mulatozás szinte kötelező.

Világszerte, így a magyar nyelvterületen is a farsang adott alkalmat a különféle jelmezek, maszkok felöltésére, s az ezekben való mókázásokra. A magyar falvakban az alakoskodók beöltöztek ördögnek, kereskedőnek, cigányasszonynak, katonának, koldusnak, menyasszonynak, kéményseprőnek, boszorkánynak. A magyar falu álarcos alakoskodása között feltűnnek az állatalakoskodások. Különösen kedvelt a medve-, ló-, kecske- és gólyaalakoskodás.
Eljátszottak ál-lakodalmat, ál-temetést, de népszerűek voltak a kivégzést imitáló játékok is, melyeken a játékból elítéltek fejére cserépedényt tettek, s ezt nyilvánosan leütötték.

A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugat-dunántúli rönkhúzással összekötött mókaházasság. Szokásos volt a farsang idején a lányok, asszonyok külön farsangolása is.
Bizonyos húshagyókeddi szokások a farsang, illetve az egész tél elmúltát jelképezik: farsangtemetés, bőgőtemetés.
A farsanghoz számos termékenységvarázsló illetve termésvarázsló cselekmények és hiedelmek is kapcsolódnak.
Egyéb szokások: maszkos felvonulások, köszöntők/sardózás/, ügyességi játékok /kakasütés, gúnárnyakszakítás/ és a leánycsúfoló szokások

itt


Farsangi kisszótár

Farsang: egyes vélemények szerint német fasen, faseln (mesélni, pajkosságot űzni) szóból ered, más nyelvészek úgy tartják, a farsangi éjszaka jelentésű német Fastnacht szóból ered.

A farsang farka: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyó kedd alkotja, a legtöbb népszokás ehhez a három naphoz kapcsolódik.

Kövér- vagy zabáló csütörtök: farsangvasárnap előtt a farsangi étkek elkészítésének kezdete.

Macskabál, asszonyfarsang: a férfiak nélküli szabad mulatozás farsanghétfőn, ahol jól kitárgyalták az erősebbik nem létező és képzelt jellemgyengeségeit. Az „elfogott „férfiakat” pedig faforgáccsal és jégcsappal borotválták meg. A németországi Kölnben az asszonyfarsang a mai napig élő gyakorlat.

Húshagyó kedd: a húsvétot megelőző böjt előtti utolsó nap. A húsvét „mozgó” ünnep, azaz a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) utáni első holdtöltét követő első vasárnap. Mindez Európa katolikus és protestáns országaira vonatkozik, az ortodox vallású országokban két héttel később ér véget a farsang.

Bakkuszjárás: szamár vagy kecskebőrbe bújt legények húshagyókedden történő felvonulása. Fő célja a szórakoztatás, a lányok bekormozása és egyéb csintalanságok.

Hamvazó- vagy böjtfogadó szerda: a böjt megkezdésének első napja. Hívő katolikus innentől húsvét vasárnapjáig nem ehet zsíros és húsételeket. Az edényeket hamuval, lúggal kimosták.

Csonka csütörtök: egyes vidékeken ezen a napon még el lehetett fogyasztani a maradékot. A mondás szerint „inkább a has fakadjon, mintsem maradék maradjon.”

Balázsolás: február 3-án, Balázs napján a diákoknak kötelező volt a templomba menni, ahol a pap az érintettek nyakához égő gyertyát tartott (nem égette meg őket!) és kérte a Teremtőt, hogy Szent Balázs püspökhöz hasonlóan – aki meggyógyított egy fuldokló kislányt – óvja meg a gyereket a nem is olyan régen még gyógyíthatatlan kórnak tartott torokgyíktól.

Ünneprontók: a negyven napos böjt előírásait tánccal, mulatozással megsértők. (forrás: holgyvilag.hu)

Csoóri Sándor: Farsangi kutyabál

De érdekes volna,
ha kutyabál volna,
s farsang napján
minden kutya
bálba gyalogolna,
nagy kutya is,
kis kutya is,
kit csíp még a bolha.

Komondor kényelmes,
lassú táncot ropna,
Puli Pali csárdást,
ahogy meg van írva;
sötét szőre, bozontja
a szemébe lógna.
Csau csacsacsázna,
a foxi bokázna,
a többi vén kutya meg
leülne a hóba.

7 megjegyzés:

aranyos fodorka írta...

Nagyon jól összefoglaltad az ünnep-sort! Én még - mivel hozzánk közel esik, megemlítem az idén febr.14-én tartandó mohácsi busójárást is, mint híres magyarországi farsangi népszokást. Én nagyon régen nem jártam ott, de amikor láttam, hihetetlen kavalkád volt, a maszkosok, a vendégek, a vigadó helybéliek ünnepe.

aranyos fodorka írta...

Kifeledtem az előbb, a mohácsi busójárás tavaly felkerült az UNESCO világörökségi listájára !

Névtelen írta...

Bár - kivételesen - február hónapra vettem (busz)bérletet - nem hinném, hogy túlzásba vinném a "mépek közé" mászkálást !
Természetesen van "feelingje" az "összefoglalódnak" - csak... hát... 2010-et írunk!
A versről...(?) hát... (esetemben)
Egy vélemény

Névtelen írta...

(Kimaradt,- bár csak /bizonyára az én bajom ?- valahogy az idén (2010) minden "máskor van ?" - és eléggé el vagyok bizonytalanodva. stb. )
mellesleg nem nagyon értem az "UNESCO listára kerülést" sem... hogy az elfogadott valami ?- vagy valamilyen döntésig (?) várni kell ?- na, lényegtelen.
Esetleg :
Egy kis előzetes...
(Na, ne akarjatok egy 2 évvel ezelőtti beszámolót részemről...)
( Blokkot meg kérjetek minden vásárláskor ! :-) :-) )

Névtelen írta...

(majd még úgy járok ezzel a témával is...mint a wroclawi Népcsarnokkal! :-) - "megakadt a szemem" a bakkuszoláson ! - vagy min - aés a "keveredésem" - (valahol) Villány környékén (?) - is tartanak Baccus (Bacchus) napot ?- igaz, október első hétvégéjén... (szót sem, hogy még a -baranyai - Emmaus nappal is összekevertem! ) :-)
Na, ez a nap (ma) nem az én napom ! :-)
Változó ünnepek
Remélem a 2010-es ünnepek így változnak ! -
Hamv.szerda 2010/február 17. ( tavaly 02.25. volt)- valahogy nem értem a febr.18-i "torkos csütörtököt" sem - de sebaj. ( mert az már böjt lenne...)

kyba írta...

x@ nak igazán a vers írója nem volt fontos számomra, mert ez is szakmai ártalom nálam, nem tudok körülöttem olyan tevékenységet amiről ne egy gyermek vers jutna az eszembe.Így volt ez most is, no meg az öreg kutyáról magamra ismertem mivel a vers úgy fejeződik be , hogy "leülnek a hóba"....:-)))))Igen nékem már nem a táncika jut az eszembe a farsangról, sajna!!!!

kyba írta...

Aranyos..., bizony a busójárás igen híres tavaly én is próbáltam a játszóházban álarcokat készíteni, de valóban a mienk nem volt ijesztő, hiszen gyerekeknek készűlt.Köszönöm az infót, nem tudtam, hogy az UNESCO listára felkerült.