2010. február 16., kedd

Vizöntők hava nagyon jelen van...

családom ünnepi szokásaiban. Így történt ez az idén is unokámmal megint öregedtünk egy évet. Ezért a vasárnapi családi ebédhez szüli napi torta is dukál, így tehát egy mogyoró és egy túró krémes tortával egészítettem ki a menüt.


















A mogyoró tortát is ugyan úgy kell elkészíteni mint a túró krémest, csak túró helyett pirított darált mogyorót és egy kis rumaromát cseppentek a krémbe.




















Piskótalap: 6 db tojás, 6 evőkanál cukor, 6 evőkanál liszt.
A külön választott tojásfehérjét a cukorral kemény habbá verjük, majd felváltva hozzákeverjük a sárgáját és a lisztet.
Kivajazott-lisztezett közepes lángon 30-35 percig kisütjük

Krémhez:
1 csomag vanilia pudingpor
4 dl tej
4 ek cukor
1 citrom héja reszelve
25 dkg túró vagy túrókrém
25 dkg vaj

Elkészítés:
A pudingot 4 dl tejjel megfőzöm. Még melegen belereszelek 1 citrom héját és ha kihűlt, simára keverem a citrom levével az áttört túróval, és a vajjal.
Egy tortalapot megkenek a krémmel, ráteszem a másodikat, megkenem krémmel, ráteszem a harmadikat, ezt is megkenem krémmel. Karamellizált cukorral díszíthető.

Ez egy kis ráadás amivel a fiatal vendégeim kedveskedtek.


















Végül egy kedvenc versünk:

Rónay Görgy: Hazudós mese

A konyhánkban lakott egy elefánt,
amely minden tortába beleszánt
ormányával. Ormánya van neki,
s az édességet nagyon szereti.

Az ágy alatt lakott a tigrisem,
annak szóltam, hogy végre rend legyen,
s ha vasárnap ebédre torta van,
én egyem meg az egészet magam.


A tigris ordított egy iszonyút.
Az elefánt a k.i.s.szekrénybe bújt,
de az ormánya nagy volt, s mintha nagy
kémény volna, a vége kimaradt.

Míg a tigris kereste szerteszét,
az elefánt, hogy észre ne vegyék,
sss... sss... szuszogta, s ormánya legott
füstölni kezdett, mint a mozdonyok.

S én, képzeljétek, érzem: szinte ráz,
mert ment a konyha, sss... sss... ment a ház,
kattogtak a sínen a kerekek,
s a tigris kezelte a jegyeket ;

és én voltam a mozdonyvezető;
és jött egy erdő és jött egy mező,
és jött egy tó, és aztán szembejött
egy gyorsvonat, és nekünk ütközött,

és lett egy rettentő nagy dörrenés,
és megrémült mindenki szörnyen, és
én, hi-hi-hi, megpukkadok bele,
mert az elefántnak nincs is kereke!

4 megjegyzés:

aranyos fodorka írta...

Ez egy pompás post ! Esemény is, recept is, vers is, fotó is !
Gratula az ünnepeltnek - ha kicsit megkésve is. Az ilyen nagyikat csak irigyelni lehet - annak, akinek nincs. Jó volt ezt olvasni.

kyba írta...

Köszönöm az jó szót.
Most nézem egy kisebb képernyőn a blogot és bizony nem olyan elrendezésben látom vissza ahogy a sajátomon. Itt a képek közé furakodott az írás.

Névtelen írta...

(Állítólag aki nagyon kíváncsi,-annak "problémái" adódhatnak... az öregedéssel.)
Mennyien voltatok a "műalkotásra" (?) - ill. "kissé kifogásolom" az italokról sem fotó... sem beszámoló! :-) ( OK!- ha olyan jó (is) volt a torta,mint ahogy kinéz,- akkor má' megérte!) Örömmel látom, volt még nyersanyag a "fogyasztói kosaradban!"
Mi van a kosárban

kyba írta...

10-en voltunk, 2 palack üditő és egy ásványvíz fogyott sajnos valamilyen finom likőr kellett volna még, de nem futotta. Igaz volt 2 doboz 112 Ft-os sőr, de egy megmaradt. Az az igazság, hogy mindenki autóval jött és tudjátok
" vezet vagy iszik "De megsúgom , hogy a másik mamával mi azért evés után szívesen elfogyasztunk egy pohár sőrt, vagy valami fínom bort.
Na majd legközelebb. A menűhöz a fiamék hozták a vaddisznó tárkonyos levest én csírke mellből sajtos tokányt és brassóit készítettem sült krumplival.
így osztottuk el a munkát és a költségeket.