Császárkorona mint vakondűző, és egérriasztó

Jártamban-keltemben akadtam rá erre az érdekes növényre.

alapban téglavörös, harang alakú virágaival tündököl.

A görög mitológiában Hyakynthoszt, Apollón (fiúszerelmét) barátját egy véletlen baleset során Apollón egy diszkosszal halálra sebezte. Hyakynthosz véréből virág fakadt, amit később róla Hyakynthosznak, magyarul jácintnak neveztek el. A virágszirmokon az igazi jácinton ma is nagy H betű van A jácint ma már nem honos Görögországban, ezért a növényekkel foglalkozó történészek a császárkoronát vélik felfedezni a történetben szereplő ókori jácintban, bár a logika nem tudom hol maradt, mert a császárkorona virágjában a leggondosabb szemmel, a legdúsabb fantáziával se fedezhető fel a névadás alapját képező nagy H betű..Szerintem a görögök kiírtották.

A császárkorona (Fritillaria imperialis) a liliomfélék családjába tartozik. Perzsiából (Irán) sétált át Isztambulba, ahonnan Bécs császári kertjeibe utazott a követek tarsolyában. Ahogy az akkoriban dívott, a császároktól szerény egyszerűséggel magukról europaizálták, a nevét. Később főleg a szerzetesek érdemeként emigrált szét Európa kolostorkertjeibe, ahol is nem utolsósorban a megfigyelt mellékhatásként - hogy tulajdonképpen az egyik leghatásosabb vakondűző, és egérriasztó - kedvelt dísznövény lett. Erre vezethető vissza az is, hogy tulajdonképpen minden nyelvben császárkoronaként tisztelik.

A virágzati szára kimagaslóan hosszú a hagymás növények között, akár a másfél méteres magasságot is elérheti. A száron keskeny-lándzsás levelek sorakoznak. A szár végén örvökben álló, narancssárga leplű, bókoló virágok pompáznak. A virágok felett kócos üstök található, amelyről nevét is kapta.

Kontinentális éghajlatunkon kiválóan érzi magát, ennek ellenére csak ritkán találkozunk vele kertjeinkben. Okát talán a hagymájának meglehetősen erős illatában kell keresnünk. Pedig ezen hátránya egyben előnye is e növénynek, hiszen kellemetlen illata a kert kártevőit is távol tartja. Érdemes kószapockok vagy vakondokok járta helyre ültetnünk.

Napos és félárnyékos helyeken is jól érzi magát, de az előbbi esetben mindenképp gondoskodnunk kell a rendszeres öntözésről, vagy inkább a zöldmulcsos talajtakarásról, amit teltebb színű, és hatalmasabb virágokkal hálál meg. Ne trágyázd! Komposztot adj neki, és időnként a zöldmulcs alá tégy kávézaccot, kiszáradt teafüvet, faszenet, vagy fahamut. A tápanyagban gazdag, üde talajokat kedveli, ezeken a helyeket hosszú éveken át virágzik. Hagymája télálló, általában elég 4-5 évente átültetni.

Ha át szeretnénk ültetni, akkor virágzat elnyílása után várjuk meg, amíg a levelei elsárgulnak és a tápanyagok visszahúzódnak a hagymába. Ez a folyamat rendszerint júliusra befejeződik. A szétültetés során az érzékeny bőrűeknek ajánlott a kesztyű viselése, mivel a hagyma mérgező, irritáló alkaloidokat tartalmaz, amik tulajdonképpen a vakondűzésért is felelősek. A hagymákat 20-25 cm mélységbe és 30-40 cm térállásba ültessük, ha dísznövényként akarjuk csak ültetni. Ha elűzőként. elég kétméterenként..

Különlegesen szép hatást érhetünk el, ha csoportosan más tavaszi virágokkal, gyöngyikével vagy árvácskával ültetjük össze.

A császárkorona magról és hagymáról is szaporítható. A magok lassú kelése és a virágzóképes hagyma több évig tartó fejlődése miatt érdemes az utóbbi szaporítási módot választanunk. A hagymákat októberben ültessük el, így következő év tavaszán már gyönyörködhetünk a virágzó császárkoronában.