2009. március 28., szombat

Állati elmék.


Ritkaság számba menő sláger könyv, avagy a 80-as évek pult alóli irodalma!




Robert Merle: Állati elmék
Egy kis szünet után Bi azt mondta:
- Most nem beszélek többet, most úszom.
- Mondj egy szót angolul.
- Nem.
- Miért?
- Nem akarok többé az emberek nyelvén beszélni.
- Én sem – mondta váratlanul Fa.
- Miért? – kérdezte Sevilla Fához fordulva.
Fa nem felelt.
- Miért, Bi?
Bi ránézett előbb a jobb, aztán a bal szemével.
- Miért, Bi?
Jó néhány másodperc eltelt, mielőtt Bi válaszolt volna. Furcsa, de amikor rászánta magát a válaszra, már nem fütyült. Mit sem törődve a szembeszökő ellentmondással, emberi nyelven beszélt. Talán azt akarta kifejezni, hogy nem felejtett el angolul: csak azért nem beszél, mert nem akar.
És Bi sipítva, orrhangon, de nagyon tisztán és érthetően mondta:
- Az ember nem jó.
Ezzel hátat fordított, és úszni kezdett, körben az öbölben; Fa nem tágított mellőle.

A delfin agya ugyanolyan súlyos, mint az emberé, mondta Fa Sevilla professzornak, amikor arról beszéltek, hogy más delfineket is meg kellene tanítani beszélni. Bi kilátásba helyezte, hogy meg fogja harapni, ha nőstényt hoznak ez okból a medencéjükbe. A professzor győzködésére, mely szerint a tengerben is több nőstény tartozik egy hímhez, Bi csak annyit mondott: az más, mert ők nem tudnak beszélni.
Robert Merle: Állati elmék Az ökoszisztéma résztvevői nem önmagukban keltik föl az érdeklődést, hanem csakis az emberrel való viszonyukban. A növények nélkülözhetetlen táplálékforrást jelentenek, az állatok pedig, mivel bővelkednek antropomorf tulajdonságokban, az emberrel való szoros függőségi kötelékek foglyai. Teljesen kiszolgáltatottak beteges kutatói láznak, mely lehet nemes vagy nemtelen mivoltától függetlenül az állatok életét eltérítik eredeti küldetésétől. Robert Merle regénye az ember által kevéssé értékelt állati intelligenciával foglalkozik. Az elgondolkodtató történet gondos zoológiai tanulmányokon alapul, de merészen ível át a fantázia világába is.
Robert Merle: Állati elmék Sevilla professzor az Egyesült Államokban végez kísérleteket egy delfinpárral. A két delfin fogékonysága, rendkívüli intelligenciája, szeretetreméltósága szellemi egyenrangúságot mutat az emberével. A professzor célja, hogy az amerikai delfinológiai kísérleteket forradalmasítsa, Bi-t és Fa-t emberi, tagolt beszédre tanítsa meg. A kutatást, mely a realitástól teljesen elrugaszkodottan békés és idillikus az amerikai titkosszolgálat finanszírozza, kevésbé békés megfontolásból. A delfinek iránt harcászati szempontból érdeklődik, aknákat kell erősíteniük egy emberekkel teli hajóra. Ugyanis ezek a barátságos és bámulatosan tanulékony állatok nem csak életmentésre, hanem gyilkolásra is kiképezhetők.


Robert Merle: Állati elmék Robert MerleA szerző a tudomány felelősségét firtatja az esztelen fegyverkezés világában, az emberiség jövőjéért érzett aggodalmát fejezi ki humanista álláspontról. Állam és tudós gyanús viszonyát mérlegeli, valamint az állatokkal kísérletező ember indíttatásainak erkölcsi tartalmát. Van-e joga az embernek állatokon kísérletezni az emberiségért? A nemes cél illúzióját meddig érdemes erőltetni, hol van az a határ, amely a tudóst alázatra inti? A politikai célú utópisztikus regény kényelmetlen helyzetbe hozza az értelmes olvasót.

2 megjegyzés:

amari írta...

Kedvem kerekedett újra kézbe-venni, mert már egészen pontosan nem emlékszem rá. Nekem egy 1973-as kiadás van meg, több más Merle könyvön kívül.

kyba írta...

Az elképzelhető, hogy nem jól emlékszem a kiadás idejére ( bocs lehet ,hogy tíz évet tévedtem ).
Az én könyveimre az emlékezés borult.
Itt van helyette az internet, ezen próbálom vissza csalogatni elvesztett kincseimet.