2009. május 28., csütörtök

Gyógyító nevetés...

A napokban Tyria blogját olvasva találtam egy bejegyzés alatt ezt a videót. Kicsit hosszúnak tűnt és az eleje vontatottnak, de eltelt egy pár perc és a hátralévő idő valami fantasztikus elemi erővel hatott rám. Próbáljátok ki ti is!

A nevetés az ember belsejében születik, ragályos, s telve van energiával. Bár gyakran elfelejtjük, hogy él bennünk egy kisgyermek, aki imád nevetni, ha előbukkan, sokkal jobban érezzük magunkat. A nevetésterapeutáktól olyan technikákat és játékokat tanulhatunk, melynek segítségével visszakapjuk a bennünk élő vidámságot, újra megtanulhatunk hangosan kacagni.

Első látásra egyszerűnek tűnik a dolog, de valójában sok munkát igényel. Mégis, egyre többen igénylik ezt a "szert", melyet az orvoslás az ókor óta alkalmaz gyógyító erőként. Indiában és Kínában templomokat szenteltek a nevetéssel való gyógyítás számára, s a XVI. században Rabelais volt az első nyugat-európai orvos, aki gyógyírként használta. Az Egyesült Államokban a neurológusok, pszichiáterek két évtizede kutatják hatását. Legismertebb képviselője Hunter Adams, aki Robin Williams alakításában a Patch Adams című film segítségével vált nemzetközileg ismertté. Món Hermosín, az első katalán Nevetés Klub orvosa kórházakban és börtönökben dolgozik leginkább.
William Fry, a Stanford Egyetem pszichiáter és neurológus professzora 30 éve tanulmányozza a nevetést.

Szerinte a gyerekek hat éves korukig naponta 300-szor nevetnek, a legvidámabb felnőtt viszont alig több mint 100-szor mosolyodik el, a legkevésbé mosolygósak csak napjában 15-ször. Holott egy jó röhögés több mint 400 izmot mozgat meg, felszabadítja az endorfinokat, és adrenalint választ ki, melyek fájdalomcsillapító hatásúak, kalóriát égetnek el, négyszeresére növelhetik a tüdő befogadóképességét és felgyorsítják a keringést.

4 megjegyzés:

aranyos fodorka írta...

Még ha a film picikét túlzó is /szerintem/ a témának komoly tudományos irodalma van, és bizonyára nem véletlenül alakulnak mosoly-klubok. És az is igaz, nagy szükségünk van /lenne/ több nevetésre, de a jelenlegi körülmények között ez elég nehéz, különös tekintettel arra, hogy a médiából dől a világfájdalom és szinte a szádba rágják: baj van ! Márpedig ugye, ha az ördögöt a falra festik, az többnyire meg is jelenik.

Unknown írta...

De jó is volt bakfislányként végigvihogni a napot! Elgyengülve, járni is képtelenül, a bepisilés határára kerülve :)

Angela írta...

Úristen! Imádok nevetni! És a legjobb tényleg az, mikor már azon nevetünk, hogy mennyire nevetünk. Mikor megállíthatatlanul burjánzik (Karinthy röhögő osztálya jut eszembe). A két kisebb fiamnak vannak ilyen nevetései. Olyankor hiába dorgálja őket az ember, egyszerűen nem tudják abbahagyni a semmin röhögést.

kyba írta...

Köszöntlek Doris. Valóban, egy jó nevetés többet ér, mint a pénzen vett drága holmi.
Szeretem a humort, a bohókás embereket és az igazi megtisztító nevetést.
Hahotás nevetést kívánok mára!