2009. május 24., vasárnap

Salvador Dali az ön-bálványozó

Salvador Dali (1904 - 1989)

Dalí egyike azon művészeknek, akikkel szemben egyszerűen képtelenség közömbösnek maradni. Valaki vagy a csodálója lesz, és élvezettel bontogatja ki titkait( kellőképp szürreális legyek ), vagy pedig céltalannak és szentségtörőnek tartja alkotásait.


Spanyol festő, szobrász és grafikus. Szülővárosában, Figuerasban rajzot tanult, majd 1921-ben Madridba költözött, ahol barátságot kötött García Lorcával, Barradasszal, Bunuellel és más alkotókkal. Ebben az első alkotói korszakában kubista, metafizikus és realista felfogásban festett, amiről különféle családi portréi és a híres Kenyereskosár tanúskodik. 1929-ben Párizsban telepedett le, ahol kapcsolatba került a szürrealisták csoportjával, majd csatlakozott is hozzájuk. Ebből a korból való vásznaival (A nagy önfertőző, Az emlékezet állandósága) néhány kritikusa szerint legjobb műveit alkotta meg. Ekkor dolgozta ki a maga paranoiás kritikus módszerét, amikor irracionális kényszerképzeteit hagyja érvényesülni, de éber logikával választ közülük. 1940 és 1955 között az Egyesült Államokban élt, ahol megalapozta művészi tekintélyét. Spanyolországba visszatérvén elvonult a nyilvánosság elől. Egyetlen társa Elena Diakonova (Gala) maradt, aki egykori barátjának, Paul Éluardnak volt a felesége. Ő lett a múzsája, és őt örökítette meg számtalan portrén.

Az első alkotói korszakából 1925 Vénusz és a tengerész

















Szürealista korszakából 1931 Az emlékezet álhatatossága
















1937 Az alvás

1 megjegyzés:

Angela írta...

Én órákig tudom nézegetni a képeit. Csodás, álomszerű világot fest.