Peter Klint német festő munkája
"Konfliktusokat ügyes furfangok vagy intelligens hazugságok sohasem oldanak meg; hogy megoldódjanak, el kell viselni őket, amíg a feszültség elviselhetetlenné nem válik; azután az ellentétpárok lassan egybeolvadnak. Egyfajta alkimista eljárás ez, nem pedig racionális választás vagy döntés. A szenvedés elengedhetetlen. Minden valóságos megoldást csakis intenzív szenvedés révén találunk meg. A szenvedés mutatja meg, milyen mértékben vagyunk elviselhetetlenek magunk számára. Egyezz ki ellenségeddel! - a külsővel és a belsővel! Ez a probléma!"
Carl Gustav Jung svájci pszichiáter, pszichológus, analitikus, 1875. július 26-án született Kessvillben. Apja református lelkész, ezáltal keresztény kulturális hagyományban nőtt fel. Anyja egy lelkész lánya volt, akit instabilitás és misztikusság jellemzett. Jung anyjának misztikus irányultságát örökölte. Jungot gyermekkorában meggyötörték szüleinek veszekedései, emiatt mély bizalmatlanságot fejlesztett ki a nőkkel szemben és ambivalensen viszonyult az anyjához. Jung gyerekkorában képes volt teljesen eltérő benyomásokat tenni az őt ismerőkre, például: egyszer lenyűgözőnek tartották, máskor csendesnek.
Peter Kint: Family
Jung családja Bázelbe költözött Jung négyéves korában és 11 éves korától odajárt iskolába. Később a bázeli egyetemre jelentkezett azzal a céllal, hogy archeológus lesz. Ám kiderült, hogy nem tanítanak archeológiát azon az egyetemen és családja szűkös anyagi körülményei miatt nem mehetett el máshová tanulni, ezért az orvosi hivatást választotta. 1900-ban megszerezte orvosi képesítését és egy véletlen, Krafft-Ebing pszichiátriai könyve akadályozta meg abban, hogy beálljon katonaorvosnak. A pszichiátriától megkaphatta azt, amire szüksége volt: objektív tudományosságot és szabad teret a miszticizmussal kapcsolatban. Filozófiai érdeklődéssel is rendelkezett, olvasta például Kanttól A tiszta ész kritikáját. Spirituális érdeklődésének kielégítésére a keleti-nyugati tradíciókhoz fordult, olvasott például: Eckhart mestertől, az egyiptomi Holtak Könyvéből, a kínai Ji Kingből. Doktori disszertációját az okkult jelenségek pszichológiájából szerezte. Orvosi vizsgái elvégzése után Eugen Bleuler asszisztense lett a burghölzi pszichiátriai kórházban, Zürichben.( wikipedia)
Az alábbit, érdekességként ajánlom!
Pszichológusok közt ma már vitán felül áll, hogy a gyermekkornak kiemelkedő jelentőségű szerep jut az ember egyed- és pszichés fejlődésében. Kedvelt gyakorlat a lelki problémákkal küszködő "kliens" szembesítése gyermeki önmagával; illetve a máig is vitatott regresszió, melynek során a pácienst hipnózis juttatja vissza zsenge gyermekkorába, hogy így fedjék fel szorongásai, képzetei gyökerét. Gyermekrajzok úttörő kutatója, az "álomfejtés" egyik legjelentősebb művelője Carl Gustav Jung mélylélektani elemzéseinek módszerét már alkalmazták is a műre. Eugen Drewermann teológus vállalkozott erre A lényeg láthatatlan c. nagy vitákat kiváltó könyvében. Az ellentábor öncélú lélekbúvárkodásnak titulálja a művet, mondván: Saint-Exupéry alkotása épp azért vonzó és lenyűgöző alkotás, mert gyermeki nyíltságot követel olvasója részéről is. Nem szükséges hozzá különösebb elemzés, hogy bárki befogadhassa. Tudományosan kétes megalapozottsága ellenére is elismerik azonban jelentőségét a szerző lelki portréjának színesítésében, az írásban motiváló erők feltérképezésében.
Nemcsak a lélek okleveles gyógyászai foglalkoznak szívesen a gyermekkorral, hanem az emberi pszichét nem kevésbé behatóan, de a "hegy" más oldaláról ismerő alkotó művészek. Csáth Géza novelláiban (A kis Emma, Anyagyilkosság stb.) a gyermekkor ősi, kegyetlen ösztönöknek is teret nyújt - sötét tónusba vonva a szívmelengető gyermekszobákat. Karinthy méltán híres elbeszélése, a Találkozás egy fiatalemberrel tükörképe is lehetne a Kis herceg-nek, Karinthy ugyanis saját magával találkozik össze a korzón: egykori fiatal önmaga tesz szemrehányást a "felnőttnek", a vágyak, tervek be nem váltásáért.
sulinet.hu
2 megjegyzés:
Akárki találta ki, s ha hiszi valaki ha nem, akkor is tény: a gyermekkorod eseményei mély hatással vannak egész életedre. Ezt - nagyjából - azt hiszem mindenki tudja. Csak azt nem értem, hogy akkor meg miért nem a legfontosabb dolog a gyermekek nevelése ? Lehetne ezt a témát hét napig vitatni. Tény: az emberek döntő többsége nem fordít elegendő időt/energiát a gyerekére. Aztán csodálkozunk, hogy az lesz, ami van...
(Aki - esetleg - "mélyebben" kívánna foglalkozni a témával,- pl. C.G.Jung (1875-1961) A személyiség fejlődése c. könyv (2008-ban adták ki és 2995 Ft) - (persze, nem "szépirodalom" - könyvtárban "botlottam bele" - (idén áprilisban ?) - így aztán csak-csak valamennyit olvastam a témáról.
Mivel "művészek" is említve vannak... (akit érdekelne ez ) :
http://nol.hu/tud-tech/20090724-skizofren_zsenik_genhibaja
(vagy a cikk címe : Skizofrén zsenik génhibája) - Google (?)
********************************
Sajnos (?) - NEM csak gyermekkorunk eseményei vannak "ránk hatással",- hanem a jóval előbbiek is ! - ( magzati kor-hagyján! - de + (meg) azok, amiknek "öröklődéséről" még csak sejtésünk sincs ! - ( akár dédszülőktől is ) - ám' vitassa, aki akarja.
És vélekedjen bárki,bárhogy : azt a "tényt" (!) - (?) - ki-mennyi időt fordít gyermekeire- vajon milyen "kutatások támasztják alá?" (...)- [ mellesleg "szót sem" : bárki "gyárthat" gyereket ! - (semmilyen "vizsgához" nincs kötve !) V.ö.: ha örökbe fogadna valaki gyermeket, akkor meg "vizsga!" - ]
Csáth (Brenner) Gézával meg "vigyázat!" - ( elég sok (?) írása... kábítószer hatása alatt... na, ne bonyolítsam. ) - persze, írhattam volna "más neveket is" ! - [ Ha "jól alakulnak a dolgok"... legalább lesz jó pár "újabb zsenink"- a most felnövekvő nemzedékből... :-) ] -
Megjegyzés küldése