2009. július 10., péntek

Este 9-kor szivárvány,...eső,...bagoly a félig száraz fán...






Romhányi József A bölcs bagoly

A tudós bagolyné tojt egy kis utódot,
de az nem lett okos, sőt inkább ütődött.
Atyja, a nagyhírű egyetemi dékán
sokat bosszankodott lüke ivadékán.
Hasztalan unszolta:
- Magolj,
fiam, bagoly!
Hiába korholta, intette,
kölkét ez csak untatta.
Utálta az egyetemet, órák alatt legyet evett.
Nem csoda hát, hogy a halálmadár-vizsgán
csak ücsörgött és pislogott pislán.
- Huss!
Rivallt rá az elnök-akadémikus.
- Szálljon egy házra,
és borítsa gyászba!
- Jó! - mondta a buta bagoly, holott
azt sem tudta, miből lesz a halott.
Rászállott a legelső viskóra,
és ott csücsült bóbiskolva.
Jobbat nem talál, ki mindent végigpásztáz,
mert ez volt a temetői gyászház.
Így lett a nagyerdő legostobább baglya,
a Huhugányos Akadémia tagja.
sk.fotó ( a bagolynak úgy megörültem, a kép viszont nem sikeredett )

2 megjegyzés:

aranyos fodorka írta...

De szép ! Még így is, hogy nem igazán sikerült ! Bizony bizony én is rájöttem épp tegnap, hogy a csodaszép tejszínhabfelhőket se olyan egyszerű lefotózni, ahogy a /magamfajta, tudatlan/ ember gondolná...

Ábrahám Exit Béla írta...

Mivel ellenfény volt a bagoly esetében, így nem csoda, hogy nem lett tökéletes a kép. Ha megvilágítottad volna egy nagyobb teljesítményű külső vakuval (ilyen nekem sincs), talán egész élesre eredményt is kaphatnál. Ilyen későn nagyon jó ez a baglyos kép! :-) A másik kettőn meg nagyon jók a színek!