2009. július 5., vasárnap

...a világ legnagyobb napút (plein air) festõje...

Kosztka Tivadar 1853. júl. 5-én született Kisszebenben. Távoli rokonságban volt a lengyel jezsuita Kosztka Szent Szaniszlóval. Szülei kereskedelmi pályára szánták, de végül gyógyszerész lett. Már gyermekkorában nagyon szerette a természetet: növények és állatok barátja volt. Késõbb mint gyógyszerész értékesítette természettudományos tapasztalatait. Egyetemi tanulmányai során megismerkedett a darwinizmussal; késõbb a fejlõdéselméletet sajátos, misztikus módon értelmezte. A szegedi árvíz nemcsak lelki megrendülést okozott neki, hanem az akkori meghûlés következményei betegeskedéseinek kiváltói is lettek (egész életén át elkísérte a hörghurut).

A Tátrában az iglói gyógyszertárban dolgozott, amikor az egész életre szóló „elhivatottságot” megkapta. „Hajnalban nap nap után a lángoló Kárpátokat figyeltem, s egy délután csendesen bóbiskoló tinós szekeren megakadt a szemem. Egy kifejezhetetlen mozdulat kezembe adta a rajzónt, s egy vénypapírra kezdtem rajzolni a motívumot. Principálisom nesztelenül hátul sompolyog, a rajz elkészültével a vállamra ütött. »Mit csinál: hisz maga festõnek született.«” Majd fõnöke távoztával az utcán rajzát szemlélve a feje fölött hátulról hangot hall: „Te leszel a világ legnagyobb napút (plein air) festõje, nagyobb Raffaelnél.”

CSONTVÁRY: MÁRIA KÚTJA NÁZÁRETBEN


A szegedi árvíz s a tengeri vihar, az elemi csapások után a názáreti szent hely a békés, éltetõ forrás élményét nyújtja Csontvárynak. „Asszonyok, ti vagytok az én szememben a termõföld” – így vall a festõ a nõkrõl; az anyaság, a termékenység a víz motívumához kapcsolva jelenik meg a képen. „Hajótörés” c. festményén az anya gyermekével még oldalra szorult, itt a fõhelyre kerül.

„Mária a kép középponti magva, Csontváry azonban a keresztény mítoszt és ikonográfiát saját mitológiájának a jelképrendszerébe illesztette. A reális térbe és idõbe a szakrális teret és a mitikus idõt bekapcsoló Mária-figurának a jelentése ugyanis többrétû. Részben – mint az adorálók kezében a liliom is mutatja – Szûz Mária. Másrészt az anya, mint életforrás, a termõföld szimbóluma.” (Németh Lajos: Csontváry Kosztka Tivadar: „Mária kútja Názáretben”. Jelenkor. 1977. szeptember, 818. o.)

A képen különbözõ életkorú gyermekek jelennek meg: a háttérben álló nõ csecsemõt dajkál, az elõtérben egy másik anya hátán viszi kisgyermekét, a liliomot hozó nõ kézen fogva vezeti fiát. Szinte mindnyájan egy átlós vonal mentén helyezkednek el: az átló áthalad a gyermek Jézust tartó Mária és a vizet öntõ Csontváry figuráján. Az itatóhoz sereglõ állatok közül három van felszerszámozva, a ló nyergében burnuszos arab ül – talán a napkeleti bölcsek egyike. A háromkirályokat Betlehembõl Názáretbe helyezi át. A képen õ is egyike a háromkirályoknak, elsõnek érkezett, a nyereg két oldalára erõsített korsók közül az egyiket lecsatolta, vizet önt belõle az itatóba. A „háromkirályok” folytatása a Magyarok bejövetelének teveháton ülõ fõalakja maga Csontváry, aki hódolóból a hódolat tárgyává lép elõ. Egy másik lehetséges értelmezés: Csontváry = József, azaz tagja a Szent Családnak, ugyanúgy, mint a hídon átvonuló társaság a képen (ott a bibliai téma: menekülés Egyiptomba).
Jánosy István: Csontváry: Mária kútja

Itt ülök a kúton kicsimmel köztetek,
s ti jöttök, merítitek a vizet.

Itt testvérré békél fehér, színes, csavargó, kalmár, paraszt.
Vizem magába térni bárkit egy percre itt maraszt.
Mert én nem adok néktek sem pénzt, sem mámorító bort,
se hírnevet-hatalmat. Távol tõlem az emberi hóbort.
A megtévedteket is köpenyem alá veszem,
csak a méhben magzat-ölést nem szenvedhetem.
Adok ingyen vizet-levegõt s a nõknek a szíve alá
bimbót – és körzetembõl elûzöm a Halált.
Itt hancúznak gyermekek a köpenyem alatt.
Itt isznak mellettem birkák, tevék, szamarak.
És ha az alkony lángjai szikrásra fölékszereznek,
õk csak születnek, egyre többen lesznek.
Ide vágynak, akiknek ágyukról nem lehet
felkelniük: légszomjas haldoklók, betegek.
És mint a körhinta sávvá nyújt színeket:
itt futnak körbe korsós nõk, állatok, gyerekek.

Mind, kiket gondok, rémálmok ûznek,
jöjjetek palástom alá, igyatok vizet.

A víz gyógyító hatása Jánosy István versében: „Ide vágynak, akiknek ágyukról nem lehet / felkelniük: légszomjas haldoklók, betegek.” Csakhogy amíg Vörösmarty „az emberi ész”, az orvosok által ellenõrzött gyógyvízrõl ír, addig a Mária kútjából merített víznek a vallásos hit tulajdonít csodatevõ hatalmat.

Beéri-e az ember az ingyen vízzel, levegõvel, napsütéssel? „Ti nem voltatok megelégedve az egészséges tiszta levegõvel, megrontottátok füsttel, bûzzel, ti nem voltatok megelégedve a legjobb forrásvízzel, teli tettétek magatokat különféle szesszel, tinektek hiába sütött a nap – ti nem vettétek észre, tielõttetek hiába zúgnak a patakok, rohannak a folyók, megtermékenyíteni õket, ti nem voltatok arra valók.” (Csontváry-emlékkönyv 98. o.) Ez nem a költõ válasza, de nem is a festõé – ez már a prófétai szerepet vállaló Csontváry hangja.

A konkrét képidõn (alkonyat) túl a versben csak egy utalás van az idõre: „Vizem magába térni bárkit egy percre itt maraszt.” A versszakvégi körhinta-embléma révén azonban az egy percre felbukkanók is az örök körforgás részévé válnak.
Rudnai Gábor ( részlet )

4 megjegyzés:

aranyos fodorka írta...

Én is kedvelem a képeit. Különös, talán kicsit őrült ember benyomását kelti, de talán kell is az egzaltáltság az efféle művészethez...

kyba írta...

Egyetértek, az egzaltáltság jelzővel, de gondold meg a megszállottság nélkül milyen szegények, színtelenek,
lennénk.

Unknown írta...

Nagyon szép élményem volt Pécsen.

@ x >>> írta...

Sajnálattal közlöm, hogy ez esetben is ( Csontváry)- első gondolatom : Pécs város (vezetése ?)mennyire "méltatlanul" bánt és bánik festőkkel.(ill. műveikkel / gyűjteményekkel. Most nem akarnám felsorolni az utóbbi évek problémáit, ill. volt épp' elég nehézség a Csontváry képekkel is.
Esetleg itt egy másik változat :
http://www.vendegvaro.hu/Csontvary-Muzeum-Pecs ( vagy a Googleban meg lehet nézni)
[ Épp' olvasom : lehet,hogy az USA-ból(?) nem kerül haza a Zsolnay gyűjtemény sem ?- (Matyi Dezső (Alexandra)nem tudja megvenni,- stb. ]