2009. május 31., vasárnap

Pünkösdi királyné választás

A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra: a floráliák olyantavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flóra istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlóris, azaz Zöldellő, Viruló.



Pünkösdi királynéjárás


Eredetileg 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.
Érdekes és általam nem ismert népszokás az alábbi:

Törökbasázás, borzakirály, rabjárás
Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek pünkösdkor. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.

A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.
A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.

Hiedelmek
Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen.

Étkezési szokások
Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.

sk.fotó
Kelt kalács helyett kelt aranygaluskát készítettem, vanilia sodóval...
sk.fotó

2009. május 28., csütörtök

Gyógyító nevetés...

A napokban Tyria blogját olvasva találtam egy bejegyzés alatt ezt a videót. Kicsit hosszúnak tűnt és az eleje vontatottnak, de eltelt egy pár perc és a hátralévő idő valami fantasztikus elemi erővel hatott rám. Próbáljátok ki ti is!

A nevetés az ember belsejében születik, ragályos, s telve van energiával. Bár gyakran elfelejtjük, hogy él bennünk egy kisgyermek, aki imád nevetni, ha előbukkan, sokkal jobban érezzük magunkat. A nevetésterapeutáktól olyan technikákat és játékokat tanulhatunk, melynek segítségével visszakapjuk a bennünk élő vidámságot, újra megtanulhatunk hangosan kacagni.

Első látásra egyszerűnek tűnik a dolog, de valójában sok munkát igényel. Mégis, egyre többen igénylik ezt a "szert", melyet az orvoslás az ókor óta alkalmaz gyógyító erőként. Indiában és Kínában templomokat szenteltek a nevetéssel való gyógyítás számára, s a XVI. században Rabelais volt az első nyugat-európai orvos, aki gyógyírként használta. Az Egyesült Államokban a neurológusok, pszichiáterek két évtizede kutatják hatását. Legismertebb képviselője Hunter Adams, aki Robin Williams alakításában a Patch Adams című film segítségével vált nemzetközileg ismertté. Món Hermosín, az első katalán Nevetés Klub orvosa kórházakban és börtönökben dolgozik leginkább.
William Fry, a Stanford Egyetem pszichiáter és neurológus professzora 30 éve tanulmányozza a nevetést.

Szerinte a gyerekek hat éves korukig naponta 300-szor nevetnek, a legvidámabb felnőtt viszont alig több mint 100-szor mosolyodik el, a legkevésbé mosolygósak csak napjában 15-ször. Holott egy jó röhögés több mint 400 izmot mozgat meg, felszabadítja az endorfinokat, és adrenalint választ ki, melyek fájdalomcsillapító hatásúak, kalóriát égetnek el, négyszeresére növelhetik a tüdő befogadóképességét és felgyorsítják a keringést.

2009. május 25., hétfő

Kányádi Sándor

Sok helyen olvasom, eleredt a zápor. Ahol én jártam a zöldellő gabonaföldeken, még a virágból kalásszá növekedett búzára is ráférne egy kis égi áldás.


Sk.fotó
Óvodás gyermekekkel sokszor mondogattuk, ha eleredt a nyári eső..." Záporeső uj,jujj,jujj, akkor jó ha sűrűn hull, régen várok esőre,
pocso-pocso-pocsolya lesz belőle..."


Kányádi Sándor Zápor c. versét
Zápor előtt, zápor után, mindig ugat az én kutyám.
Zápor előtt a felleget, zápor után a kék eget.
De amikor megindul a zuhé, húzza farkát lába közé.


Kányádi Sándor Nyári zápor

Virágon lepke,
tarka pillangó,
körüle zümmög,
donog a dongó.

Fű, virág, minden
áll mozdulatlan.
Izzad a lepke,
olyan meleg van.

"Borul, beborul,
Vigyázz, pillangó!
Bújjunk, bújjunk el" -
dongja a dongó.

Felhő az égen,
borul a napra.
Megáll a lepke
egy pillanatra.

Libbenne szárnya,
jaj, de már késő.
Dördül az ég, és
zuhog az eső.

Zuhog a zápor,
ázik a lepke.
Szorítja szárnyát
nagy dideregve.

Aztán a felhő
ahogyan támadt,
fordít a tájnak
hirtelen hátat.

Kisüt a nap, és
a kis pillangó
szárítja szárnyát,
s donog a dongó.

Pillangók a virágzó hársfán

Vasárnap délután valami érdekességre lettem figyelmes. Az udvaron lévő hársfám virágzását és illatát már kora reggel megtapasztaltam, de nem gondoltam ,hogy még ezt a látványt valaha is felülmúlhatja bármi. A méhek egész nap szorgalmasan gyűjtötték a virágport ( ez minden évben megtörténik ), de hogy egyik pillanatról a másikra pillangók lepjék el, erre még nem volt példa.
Ime, próbáltam megörökíteni.

Finom a nektár...

sk. fotó
Itt vagyok fotózz le!

sk.fotó
Megpihentem-monja a méh.

sk.fotó
Ez itt a földi paradicsom, a sok nektából jut mindenkinek.

2009. május 24., vasárnap

Salvador Dali az ön-bálványozó

Salvador Dali (1904 - 1989)

Dalí egyike azon művészeknek, akikkel szemben egyszerűen képtelenség közömbösnek maradni. Valaki vagy a csodálója lesz, és élvezettel bontogatja ki titkait( kellőképp szürreális legyek ), vagy pedig céltalannak és szentségtörőnek tartja alkotásait.


Spanyol festő, szobrász és grafikus. Szülővárosában, Figuerasban rajzot tanult, majd 1921-ben Madridba költözött, ahol barátságot kötött García Lorcával, Barradasszal, Bunuellel és más alkotókkal. Ebben az első alkotói korszakában kubista, metafizikus és realista felfogásban festett, amiről különféle családi portréi és a híres Kenyereskosár tanúskodik. 1929-ben Párizsban telepedett le, ahol kapcsolatba került a szürrealisták csoportjával, majd csatlakozott is hozzájuk. Ebből a korból való vásznaival (A nagy önfertőző, Az emlékezet állandósága) néhány kritikusa szerint legjobb műveit alkotta meg. Ekkor dolgozta ki a maga paranoiás kritikus módszerét, amikor irracionális kényszerképzeteit hagyja érvényesülni, de éber logikával választ közülük. 1940 és 1955 között az Egyesült Államokban élt, ahol megalapozta művészi tekintélyét. Spanyolországba visszatérvén elvonult a nyilvánosság elől. Egyetlen társa Elena Diakonova (Gala) maradt, aki egykori barátjának, Paul Éluardnak volt a felesége. Ő lett a múzsája, és őt örökítette meg számtalan portrén.

Az első alkotói korszakából 1925 Vénusz és a tengerész

















Szürealista korszakából 1931 Az emlékezet álhatatossága
















1937 Az alvás

2009. május 23., szombat

Vitamin bomba...











Csokonai Vitéz Mihály

A SZAMÓCA

Illatja rozmarinnak,
Mézíze a fügének,
És a rukerc pirossa
Szájunknak és szemünknek
S orrunknak is mi kellő?

Hát még, ha egyesűlnek
E kedves érzések? -
Ímé, az ért cseresznye
Mely édes és piross is,
A sárgadinnye szagja
Nárdus, s az íze nektár:
A rózsa színe bíbor,
S illatja fínom ámbra.

De rozmarinnal együtt
A kis rukerc, fügécske,
Cseresznye, sárgadinnye
És rózsa öszveséggel
Van elvegyítve a szép
Szamóca bíborában.
Szép színe drágalátos,
Mézíze szájat enyhít,
S illatja a velőkre,
Mint egy nepente, felhat.

Kedves szamóca! téged
Én, - én az isteneknek
S az istenasszonyoknak
Tennélek asztalára.
Sőt csak beszélni tudnál
És csókot adni, mindjárt
Hasonlatos lehetnél
A Lilla ajjakához.

Margot Fonteyn, a világhírű balett-táncosnő

A klasszikus balett, gyermekkorom Opera házi élményeit idézi. Úgy nevezett tisztelet jeggyel a kakasüllőről. Ó micsoda szép emlékek!


Május 18-án lenne 90 éves Margot Fonteyn, a 20. század egyik legnagyobb balett-táncosnője, Rudolf Nurejev partnere. Sikeres színpadi élete mellett boldogtalan magánélete volt, férje hűtlensége, valamint súlyos betegsége, a rák miatt. A táncosnő 1956-ban megkapta a lovagi rang női megfelelőjének számító Dame of British Empire címet.
A balett-táncosnő 1919. május 18-án született, eredeti neve Margaret Peggy Hookham. Művésznevét, a brazil felmenőkkel rendelkező ír anya Fontes családnevéből alakította ki. Gyermekkorát Amerikában és Kínában töltötte, Sanghajban kezdett el táncolni. 14 évesen egy olasz balerina tanítványa lett Londonban, majd Ninette de Valois-nál képezte magát, akinek társulatából jött létre később a Királyi Balett.

1934-ben debütált a Diótörőben, ahol Hópehely szerepét táncolta el, és még ebben az évben megkapta első főszerepét, A tündér csókjában. Ezután a társulat vezető balerinája lett, eltáncolta a Hattyúk tava Odett-Odiliáját és a Csipkerózsika Auróráját.1956-ban megkapta a lovagi rang női megfelelőjének számító Dame of British Empire címet.

Margot Fonteyn 1962-ben lépett először színpadra a Szovjetunióból disszidált Rudolf Nurejevvel. A tizenkilenc évvel fiatalabb táncos és Margot tökéletes párt alkottak, nem volt olyan előadás, ahol a közönség nem kért ráadást.

"Romeo and Juliet" by Nureyev and Fonteyn


Fonteyn magánélete nem alakult ilyen sikeresen, 1950-ben férjhez ment egy panamai playboy-diplomatához, aki folyamatosan csalta feleségét. 1965-ben egy vetélytársa merényletet szervezett a férj ellen, aki emiatt megbénult. Fonteyn innentől egész életét férje ápolásának szentelte. A táncosnő 1991. február 21-én hunyt el rákban.

2009. május 22., péntek

Didgeridoo a fúvós hangszer

Egy évvel ezelőtt találkoztam ezzel a hangszerrel. Nyáron minden pénteken a Duna parti sétányon képzőművészek, népi kismesterséget bemutatók, elhívatott amatőrök mutatják tehetségüket.

Fiatal grafikus Zsebényi Viktória aki tudásával, tehetségével még különlegessé tette ezt az egyszerű hangszert.


Didgeridoo

Tölcséres fúvókájú
Csőhossz
1 – 2 m
Hangterjedelem
alaphang: D-F#
Rokon hangszerek
porszívócső, doromb

A didgeridoo (didzseridu) az észak-ausztráliai őslakosok fúvós hangszere. Bár leggyakrabban fából készül, megszólaltatásának módja miatt hangszertani besorolása szerint mégis a rézfúvós hangszerek családjába tartozik.

Hagyományosan a didgeridoo a termeszek által kivájt eukaliptusz fatörzsből vagy ágból készül. Ürege általában kónikus („kúpszerű”), azaz a befúvás helyén kisebb keresztmetszetű, mint az alsó végén. A befúvó rész peremére gyakran méhviaszt tesznek, melynek segítségével a játékos a rést a saját szájához tudja igazítani. Felületét gyakran festéssel díszítik.

Újabban gyakran készítik a hangszert „szendvics”-módszerrel, vagyis két megfelelően kivájt fadarabból ragasztják össze. Készíthetik még nádból, vagy akár műanyagból is. A mai nyugati zenekari zenélés igényeinek megfelelően akár játék közben hangolható változata is van, itt a hangszer hosszúsága teleszkópszerű toldalékkal változtatható.

Itt hallhatjátok, sajnos a videó az élményt,ami belsődig hat,( rezonanciát) amit élőben átélhetsz nem adja vissza.

Gocoo - A legütősebb japán taiko-dobos zenekar

Érdekesnek találtam, megosztom veletek.

A Gocoo produkciója olyan elképesztő zenei vállalkozás, amely egyszerre tradicionális japán népzene és lüktető hipermodern trance, pop- és kísérleti zene, rituális színház, valamint örömzene-kompánia. Elementáris, mélyen a lélekbe nyúló és meghökkentő produkció, amely lehengereli a hallgatóságát
.
infó: a Napvilág.net-ről
A színpadon hét nő és négy férfi - színes ruhákban, különös koreográfiával - üti a sok dobot, amelyek hagyományosan hosszú, nyújtott formájú, gyertyánszilből készült, japán elemekből álló dobszetteket alkotnak. A mintegy negyven dob segítségével - amelyhez mindössze egyetlen férfi muzsikál didgeridoo-n, dorombon és más tradicionális hangszereken - hihetetlen ritmusképletekből felépített, hatalmas kompozíciókat adnak elő megdöbbentő frissességgel és hajszálpontos precizitással, minden képzeletet felülmúló látványt és hangzást varázsolva a színpadra.

Produkciójuk mélysége, archaikussága és közvetlensége miatt nem csupán a keleti kultúrkör vagy a világzene megszállottjai kedvelik a zenéjüket. Műsoruk ugyanúgy népszerű rockos, technós közegben is, hiszen a fiatal zenészekből álló csapat a tradicionális taiko-hangzás prezentálása mellett - a ritmusok szabadságát hirdetve, a világ számos eltérő hangvételű zeneiségét szívva magába - modern és sokszínű produkcióval áll a közönség elé. Így a dobok keltette, egyedülálló módon összetett ritmusokat és sokféle stílust felölelő, varázslatos produkciójuk egyesíti a különböző korosztályokat és az eltérő ízlésvilágú zenerajongókat.

A Gocoo nem véletlenül egyike Japán legnépszerűbb taiko-dobos zenekarainak. A csoport tíz éve működik, s lemezeivel és turnéival kitörölhetetlen nyomot hagyott a dobos irodalom vizuális és akusztikus nagykönyvében. Ami a "ritmusok akrobatáitól" hallható és látható, az - a kritikák szerint - a "tradicionális taiko-dobolás és a földrengés", a "végítélet és a megtisztulás" erejével hat.

Pipacs a végtelennek tűnő határban...

Olyan szerencsés vagyok, 10 perc kerekezés után kint lehetek a szántóföldeken. Láttam a sárguló repcét két héttel ezelőtt bodzagyűjtés közben. Most visszatértem ez a látvány fogadott.

Magányos pipacs a végtelen zöldben...

Sk.fotó
Ezt a kis verset találtam, ide másoltam dinipapa utólagos engedelmével a Napvilág írók klubjának oldaláról.

Szerző: dinipapa
Pipacs
Pusztában pirosló pipacsok
Hozhatnak holnapot
Virág vár valahol
Kívánd kezedbe kapni
Tedd tündér tavába
Feledés félhomály falára
Igaz ígéret inog

A pipacsok szirma csak Érted ragyog...
A mezők kaszált illata
Lombját bűvöli a hársfa édes illata
Kis szívedben, édes dal születik
Mesét mesél, és köszön a gyermekkor
Hiszed-e, hogy még vár Valaki, valahol?
Hiszem..mert elment az eszem...

Most épp oda megyek, mert ez kell..nekem.
Eljöttél?....akkor Veled teszem...

Ni-ni valaki lakik a pipacs lakásban!


Sk.fotó

2009. május 21., csütörtök

Vízi élet pici csodái...

Jó kis búvóhely?

Szárcsa csibe, alig bújt ki a tojásból ( vörös pelyhek borítják a fejét )

Hol a mama?

Szürke örvösgalamb inni szállt le

Nyílik a sárga vízililiom

Kacsa mama őrzi kicsinyei álmát

Egy nagy család

Fürdenek a nap aranyló fényében

Magányosan

Szárcs mama eteti vízicsibéjét...

2009. május 20., szerda

Kati a székről le ne mássz!!!!

Elmondhatom, pályafutásom alatt számtalanszor volt arra példa, ha Orbán Ottó "katis" verseiből idéztem, mosolygásba vagy nevetésbe fulladt a vége. Mindig eszembe jut egy-egy sikertelen leves kimerés, ( nagycsoportosok már önállóan birkóznak az ilyen feladattal )a Kossuth rádió Budapest kiöntöttük a levest.... Sokat segített a humor nevelői megoldásokban. Nem szívesen alkalmaztam az elmarasztalást.

Orbán Ottó (Budapest, 1936. május 20. - Szigliget, 2002. május 26.) költő, műfordító, esszéista.

„Életem hatvankettedik évébe
fojt engemet a jó sorsom tévébe,
nem takarít be régi rakott csűrébe,
vet helyette dögkeselyűk csőrébe.”

– Magára igazítja Arany János négy sorát
Élete
Kisgyermekként veszítette el édesapját a II. világháború legvégén (1945-ben 9 éves volt). 1945 után félárvaként a Sztehlo Gábor vezette Gaudiopolis-Örömvárosban nevelkedett. Érettségi vizsgát 1954-ben tett, majd többszöri próbálkozást követően 1956-ban vették fel az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar–könyvtár szakára. Betegsége miatt csak 3 szemesztert végzett el, 1958-ban kórházba került, s később már nem folytatta tanulmányait, diplomát nem szerzett. Ettől kezdve szabadfoglalkozású író.



Idézve a mora.hu oldalról
„Kossuth Rádió, Budapest, kiöntöttük a levest. Árvíz, ár-leves, végre valami érdekes.” Orbán Ottó fanyar humorával nézi, figyeli kislányát, aki, mint a ringlispíl, forog-pörög, aki üldögél az ágyban, és leltárt készít: „Apája, anyája, kutyája, macskája, gyerekje…” A játékos versekben népi és városi rímek felelgetnek egymásra. A természet és mindennapi életünk képei hol gyermeki, hol groteszk nyelvi fordulatokban jelennek meg. De a világ nemcsak mulatságos gyerekdolgok sorozata, hanem megható is, érzelmes is. „Álom-öbölben, bárkában, fekszik a Kati az ágyában, húzza az evezőt álmában.” A sajátos lírai világ tréfás hangja finom, érzékeny meglátásokat, mély gyerekszeretetet rejt. S a kettőből ötvöződik a kötet stílusa, amely a gyereket képeivel, képtelenségeivel, rímötleteivel ragadja meg. Bálint Endre gyerekrajzra emlékeztető, ezer ötlettől sziporkázó illusztrációi teszik még vidámabbá ezt az elragadó kis verseskötetet.

2009. május 19., kedd

Nepomuki Szent János a parasztbarokk legkedvesebb szentje.

Kisvárosunk Ráckeve, egyik régi szobor és plasztika együttese. Óvják, télen pl.: betakarják.


Nepomuki Szt. János-szobor, barokk, 18. sz.
A városon átvezető főút mellett, útkereszteződésnél szélén (Lórév felé vezető leágazás mellett) szabadon álló, nagyméretű talapzaton emelkedő szobor.
Szépen ívelő talapzatának szélein akantuszlevél-dísz. A szent jobb karján és lábánál angyalka.
A szobrot az 1778-i visitatio már említi.
A szobor alépítménye összetett, alul négyszögű talapzaton nyugszik, melyet körben, abba becsapolva, kovácsoltvas kerítés övez. Fölötte kocka formájú, vakolt és festett oldalú alapon emelkedik a profilozott lábazattal kialakított, íves oldalú, sarkain átforduló, felfelé kúszó akantuszlevelekkel díszített szoborbázis.
A bázist felül erős kiülésű, egyszerűen tagolt, félhenger és lemeztagokkal kiképzett párkánylemez zárja. A nagyméretű szobor felhőgomolyból emelkedik ki. A felhőgomolyra puttófejeket applikáltak, amelyek a restaurálás előtt nem voltak a szobron.
A szent szobra jobb oldalához egész alakos angyal figurája kapcsolódik. Festetlen, nyers kőszínnel jelenik meg. A fej körül glória.



Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
Nepomucénus

Ez a konyhalatinra magyarosított előnév Nepomuki Szent Jánost takarja, a hazai parasztbarokk legkedvesebb szentjét. Csehország patrónusát, a gyónási titok vértanúját (†1383 v. 1393), mindenekelőtt pedig a vízenjárók védőszentjét, akinek barokk szobrait Szentháromság és Szeplőtelen Fogantatás szoborcsoportok, pestis-emlékművek mellékalakjaként Magyarország-szerte megtaláljuk, hasonlóképpen egykorú házak oromfülkéiben, úton-útfélen, kutak mellett, folyók partján, hidak párkányán, kompok tövében, amint gyóntatói öltözékben, ujját ajkára illesztve inti hallgatásra magát és az arra járókat.

Jánosunk, vagy ahogy itt-ott népünk szólongatta: Jánoska történelmi személy volt, de ahogy ez már szentjeinkkel történni szokott, fölébe nőtt a legenda formálta alak, különösképpen, mivel kultusza csak halála után évszázadokkal éledt fel, az ellenreformáció idején.

2009. május 17., vasárnap

Enya

"Egy kegyetlen és érzéketlen világba Enya visszacsempészte a mesét,
a tündéreket és a csodákban való hitünket."

Ír énekesnő, billentyús, zeneszerző.
Eredeti neve: Eithne Ni Bhraonain
1961. május 17. Donegal Észak-Írország.


Minden művészeti ágnak megvannak saját kifejezési eszközei és az az életközege amelynek kifejezésére leginkább hivatott. A zene mint a legelvontabb, legmegfoghatatlanabb a művészetek között alkalmas kifejezni az ember belső történéseit, azokat a rejtett érzelmeket és gondolatokat, melyeket képtelenség szavakba, vagy formába önteni. A titkos vágyak és rejtett álmok, a csodák és mesék birodalmáról csak a zene képes igazán fellebbenteni a fátylat. Én hiszem, hogy a zenének egyik legfőbb feladata, visszaadni az embereknek mindazt amit felnőttéválásukkal visszavonhatatlanul elvesztettek: a hitet a regékben, a szépségben, a titokzatosságban. A kelták csodálatos mesevilágán nevelkedett ír énekesnő, Enya ezt a világot és ezt az érzést adja vissza hallgatóinak, csodálóinak. A törékeny kislány, aki az ír folklór hivatott tolmácsolójaként hívta fel magára a figyelmet, 1980-ban hagyta el szülőföldjét, hogy a Clannad nevű együtteshez csatlakozzon. A leginkább ír folkzenét játszó együttes tagjaként figyelt fel rá Nicky Ryan producer, aki lenyűgözőnek találta, lágy, lebegő, éteri énekhangját és a BBC-hez szerződtette, ahol sokáig TV és filmzenét készített. A Kelták című történelmi regesorozat, nemcsak képi megformálásával de különleges zenei világával is nagy sikert aratott. Ezekből a felvételekből született a 87-ben napvilágot látott Enya című album, melyet hamarosan követett a Watermark. Az addig csak filmekből ismert hang és stílus, hamar népszerűvé vált a hallgatók körében, lemezei milliós példányszámban fogytak. A nagylemezből kimásolt Orinoco Flow pillanatok alatt meghódította az egész világot és hosszasan vezette a slágerlistákat. A siker azonban nem szédítette meg Enyát. Három évi hallgatás után, gondos előkészítés és elmélyült munka eredményeként jelent meg 91-ben a Shepherd Moons című album, amelynek sikere minden várakozást felülmúlt. Tizenkétmillió eladott példány és egy példátlan rekord: 191 héten át vezette az amerikai hitlistát. A csodák és regék birodalmát idéző, középkori hangzású zenei világ harmóniái üdítőleg hatottak az eldurvult világ zajos és diszharmonikus ürességében vergődő emberekre, egy pillanatra visszavarázsolva őket gyermekkoruk álmai körébe.

2009. május 15., péntek

Túl vagyunk a fagyosszenteken?




Általában a középső hármat, Pongrácot, Szervácot és Bonifácot nevezzük fagyosszentnek, de valójában többen vannak. A "három -ác" napjai: Pongrác május 12., Szervác május 13. és Bonifác május 14. Legendájuk szerint Pongrác, Szervác és Bonifác a kereszténység első évszázadaiban élt. Pongrácot 14 éves korában Diocletianus császár uralkodása idején - keresztény hitéért lefejezték; Szervác a mai Belgium területén lévő Touger püspöke volt, és aggastyánként 384-ben szenvedett vértanúhalált; Bonifácot, aki 675 körül született Angliában, majd német hittérítő, sőt mainzi érsek lett, szintén idős emberként ölték meg a német pogányok. Nálunk fagyosszentekként emlegetik őket, Németországban "három szigorú úr"-ként vagy, "jeges szentek"-ként tartják számon, Franciaországban "szőlőfagyasztóknak" nevezik. A nevükhöz fűződő fagyok május közepe táján szinte minden évben jelentkeznek, és a mezőgazdaságban gyakran súlyos károkat okoznak, ugyanis az addig egyenletesen emelkedő hőmérséklet nemegyszer fagypont alá süllyed.

MÁJUS 12., 13., 14. PONGRÁC, SZERVÁC, BONIFÁC (FAGYOSSZENTEK)
A néphit szerint:
A szentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelés között nincsen összefüggés, a néphagyomány azonban teremtett. Topolyán úgy tartották: „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről-évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket” (Borus 1981: 53). Berettyóújfalusi rigmus szerint: „Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz” (Sándor M. 1976: 223). Nagydobronyban úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható. Zagyvarékason úgy vélték, ha fagyosszentekkor nincs felhő, akkor sok bor lesz (Pócs 1964: 33). A Drávaszögben, Vörösmarton erről regula szól:
Sok bort hoz a három ác,
Szervác, Pongrác, Bonifác,
Ha felhőt egyiken se látsz!
(Lábadi 1988a: 300)

Ferencszállási mondóka, ugyancsak a szőlővel kapcsolatos:
Szervác, Pongrác, Bonifác; mind a fagyosszentök,
Hogy a szöllő e ne fagyjon füstöljetnek kendtök!
(Bálint S. 1980b: 275)

Az Ipoly menti néphit szerint a fagyosszentek után következő Zsófia is hozhatott fagyot. Ipolybalogon mondogatták
Pongrác, Szervác, Bonifác,
Zsófia is lehet gyász.
(Csáky 1987: 149)

A földművelő munkában a fagyosszenteket többnyire megvárták, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot.

Fagyosszentek szerző: Ady Endre

Be kén' jól rendezni Vácot,
Odazárni Bonifácot,
Szerváciust és Pongrácot...
Mert az már szörnyü és galád,
Hogy mit művel e szép család...
Megszégyenít májust, tavaszt,
Fület és lábat megfagyaszt...
Összejött egy sokadalom,
Hogy halljon egy kis térzenét
─ Melyről már túl sok a dalom ─
S pár perc és rebbent szerteszét...
Riporterünk is visszatért,
─ Nos, tartottak künn térzenét?
─ Igen ─ szólt kurtán, fagyosan.
─ A banda játszott ám azért,
Mert hát történt egy kis hiba:
Szájhoz fagyott a trombita...

2009. május 14., csütörtök

Verébcsalád...

Vasárnap füvet szerettem volna vágni,de ahogy készülődtem :
- Valami kukucskál, megbújik a fűcsomók mögül !



-Ni-ni egy kisveréb!



Közeledtem a gyenge kismadár felé,látszólag kissé kotyagosnak bizonyult, elszédülhetett a földre érés közben. Föntről veréb mama repdesésére lettem figyelmes, majd a ház ereszcsatornájáról figyelt.



Azt várta, hogy elmenjek a helyszínről, hangjával és időnként vissza-visszatérő szálldosásával keringet a kisveréb fióka körül.



Sikerűlt az ablak párkányra csalogatnia és lehet hogy közben etette is...



Ez alatt a verébpapa méltósággal figyelt a kábelvezetékről és hangos jelzéseket adott ahogy közeledtem.



Ezen a felvételen a közelítést próbáltam ki kb. 15 méterre volt tőlem a verébpapa.
Így sikerült!
A történet hogyan végződött? Rátok bízom. Mire hazaértem a kisveréb már nem volt ott.

Virágos kisvárosért pályázat...

Múlt hét szombatra (jelentkezés alapján) elhoztam a virágpalántákat. 40.-Ft/db, sajnos 10 db vinca nevű növényt nem tudtak adni, pedig szívesen megismerkedtem volna vele. Tehát 40 db ára 1.600.-Ft, 50%-kal olcsóbb.



A pistikét most ládába ültettem, mert az a tapasztalatom, hogy nagyon dúsan virágzik és igénytelen kivéve azt, hogy szereti a vizet. Vettem még hozzá fehéret is,( szerdán a piacon 90.-Ft/db )így most tarka lesz.



Szőlő virágból ( begónia ) is 10-et kértem csak fehér volt.



Bizony a futó muskátlik 350-380 Ft/ db arra én nagyon sajnálom a pénzt. Múlt évben sikerült 10 db-os kis növendéket vennem azt nevelgettem. Szépen virított egész nyáron, abból sikerült két ládára valót átteleltetni.
Most így néz ki.

2009. május 10., vasárnap

Bodza ital hű, de finom...

Egy "vérnyomás emelő" nap levezetésére, délutáni kerékpározásra szántam el magam.
Kellemes délutáni barangolásom közben az erdőszéli bokrok között fedeztem fel a még alig nyiladozó bodzavirágot.



Eszembe jutott, hogy milyen régen is ittam saját készítésű itókát. Volt amikor már későn jutott eszembe és a fekete bogarak miatt már nem volt kedvem hozzá így készítéséről lemondtam.
Az idén viszont idejében érkeztem.

Tudom ahány ház annyi szokás, én így készítem:

AZ 5 literes befőttesüveget kb egynegyedig megtöltjük bodzavirággal.
A hosszabb szárát (illetve amennyire tudjuk) levágjuk és egymásra halmozzuk a virágokat. Minél több, annál finomabb.
Vigyázzunk, hogy felesleges fehérje tartalmú egyedeket (értsd:bogarak) ne tegyünk adaléknak az üvegbe.

3-4 citromot, felkarikázunk és rászórjuk a virágokra, majd 3/4 l. citromlével felöntjük.
Közben egy nagy fazékban az 5 literes üveghez (bele kalkulálva a citromlevet)és annak megfelelő mennyiségű vizet felteszünk forrni.
Én csak 1kg kristálycukrot szórok bele. Így nem lesz igazán szörpszirup, de elég édes lesz. (ízlés szerint lehet adagolni a cukrot)
Ahogy forrósodni kezd a víz, a cukor olvadozni fog. Vigyázat! Kavargatni kell, mert az edény aljára leragadhat a cukor kavarás nélkül.
Ha a cukrosvíz felforrt, óvatosan, merőkanalanként lelocsoljuk a virágokat és a citromot. Más szóval, feltöltjük a nagy üveget.
Egy kistányérral letakarjuk. Jobb esetben kirakjuk az erkélyre a napra fortyogni, érlelődni. 2 nap múlva leszűrjük, palackozzuk. A palackokat a hűtőben tárolhatjuk. Nyáron nagyon kellemes frissítőként szolgál!
Ezt az adagot 2/3-ad rész bodzaital, 1/3-ad rész ásványvíz hozzáadásával fogyasztom:

2009. május 9., szombat

Ottlik Gézára emlékezve

Ottlik Géza (1912-1990)

Budapesten született 1912. május 9-én.
Apja belügyminisztériumi titkár, császári és királyi kamarás, akit másfél éves korában elveszített.

1923-26-ban a kőszegi katonai alreáliskola, 1926-29-ben a budai katonai főreáliskola hallgatója. A katonaiskola műveiben magánmitológiájának meghatározó színhelye. Érettségi után beiratkozott a budapesti egyetem matematika- fizika szakára, Fejér Lipót tanítványaként szerzett végbizonyítványt.


Ottlik Géza:
Az utolsó mese

Volt egyszer egy elvarázsolt királyfi, aki egy tündérszép királykisasszony kezére pályázott. De csak úgy kaphatta meg, ha előbb legyőzi a hétfejű sárkányt, felépíti a kacsalábon forgó kastélyt, s felébreszti és megnevetteti a befalazott, alvó királykisaszszonyt. Sok-sok vesződség, kaland, hőstett, utazás és munka árán legyőzte hát a hétfejű sárkányt, felépítette a kacsalábon forgó kastélyt, és felébresztette az alvó királykisasszonyt. No, az mindjárt elmosolyodott, s megtartották a lakodalmat.
Aztán, hogy ez is véget ért, leültek egymással szemben, és mosolyogtak.
De eltelt egy nap, s még egy, még egy. Már az első is igen hosszú volt, mert sok órából állt, az órák meg sok percből, a percek sok másodpercből.
– Hát most mihez fogjunk? – kérdezte a királyfi.
– Most boldogok vagyunk – mondta a felesége.
– Igaz is.
De három nap múlva a királykisasszony szólalt meg.
– Mit is csinálunk most? – azt kérdi.
– Hát boldogok vagyunk – mondta az ura.
– Vagy úgy, persze.
Megint mosolyogtak egymásra egy napig, de akkor egyszerre felállt mind a kettő.
– No csak.
– Van egy ötletem – mondta a királyfi. – Befalazlak és elaltatlak megint.
– Jó!
– Lerombolom a kacsalábon forgó kastélyt, és föltámasztom a hétfejű sárkányt. Hogy újra legyen mit építenem, és legyen kit legyőznöm.
Neki is fogott mindjárt. Csakhogy ez nem volt már olyan egyszerű. Sem a sok vesződség, még több hőstett, sem kaland, jövés-menés árán sem bírta lerombolni a kastélyt – mert az mindig elfordult előle a kacsalábakon -, még kevésbé bírta helyére tenni a sárkány levágott hét fejét, s nem lehetett a királykisasszonyt sem befalazni, elaltatni többé. Teltek a napok, amikből hónapok lettek és rövid esztendők, s így küszködtek.

Még ma is élnek, ha meg nem haltak.

Ottlik Géza, 1945

2009. május 8., péntek

Aki Franciaországot szürkének és lélekrombolónak látta

A kalandos életű Gauguin

1848. június 7-én Párizsban született Paul Gauguin, az egyik leghíresebb francia impresszionista festő. Gauguin a művészetéből akart megélni, kénytelen volt azonban belátni, hogy ez szinte lehetetlen.


Az 1848. június 7-én Párizsban született Paul Gauguin gyerekkorának nagyrészét Peruban töltötte. Az apja, Clovis Gauguin, aki újságíróként dolgozott a francia fővárosban, III. Napóleon hatalomra kerülése miatt döntött a Dél-Amerikába költözés mellett.

1854-ben a család - több okból kifolyólag - visszatért Franciaországba, ahol a kis Gauguin megkezdte iskolai tanulmányait. Ifjúkorában a művészet iránt még nem mutatott fogékonyságot, olyannyira nem, hogy csak a tengerészet vonzotta.

A leszerelést követően azonban komoly változás állt be az életében: megismerkedett későbbi feleségével, és elkezdett rajzolgatni, festegetni. A tőzsdeügynökségen dolgozó Gauguin olyan jól állt anyagilag, hogy szinte minden jelentősebb impresszionista festő képe megtalálható volt magángyűjteményében.

Az 1880-as évek elején Gauguin nagy döntésre szánta el magát. A tisztességes polgári életet biztosító ügynöki munkát otthagyta, és főállásban festő lett. Ebből azonban olyannyira nem lehetett megélni, hogy ha felesége nem vette volna át a családfenntartó szerepet, talán éhen is haltak volna.

A festészetbe egyre jobban belemerülő Gauguin 1891-re nemcsak családját, hanem az általa szürkének látott és lélekrombolónak tartott Franciaországot is elhagyta, és a napfényes, gondtalanabb életet ígérő Tahitire utazott. Az ottani hétköznapok azonban nem váltották be a hozzáfűzött reményeket, így a festő visszatért Franciaországba.

1895-ben ismét elhagyta szülőhazáját, ezúttal örökre. Tahitin telepedett le, ahol egy 14 éves bennszülött lánnyal költözött össze. A festőnek két gyermeket szült Pahura mindvégig kitartott a fizikálisan és lelkileg is rossz állapotban lévő Gauguin mellett.

Paul Gauguin egykori barátjához, Van Gogh-hoz hasonlóan posztumusz elismerésben részesült, tehetségét csak halála után ismerték fel. A fekete sertések, A tahiti nők, A kalapos önarckép a halhatatlan festők sorába emelte a kalandos életű Gauguint, képei ott lógnak a világ legnagyobb művészeti múzeumainak falán.

2009. május 7., csütörtök

Mester munka ...

Évek óta találkozom ezzel a kíváncsiságra ébresztő gondolattal. A környékünkön az utcáról alig látható, kert közepére épített csodával. Most bátorságot vettem és engedélyt kértem a fotózásra. Sejtésem beigazolódott, ez a látvány fogadott.



A tulajdonos elmondása szerint Erdélyből vendégül láttak egy kemence építő mester embert és ezalatt az idő alatt megalkották ezt a több funkciót betöltő "kerti tűzhely-kemence" együttest. Információ szerint a kemence belső, régi szódásüveg összegyűjtött darabjaiból van kialakítva.(innen a félkör alak, középső rész )



A bal oldalon található sparhelt régi bontásból származik, díszes ajtajait felújították. Alul aszalásra alkalmas rész.









Jobbra az előkészítő pult amihez egy mosogató rész is beépítésre vár. ( vizes blokk már kialakítva )





Díszítésére falikút ami nem funkcionál, és bontott régi monogramos téglát használtak.




Teteje nádszövettel borítva.