Kice-vice, víllő…

Kice-vice, víllő,
Gyűjjön rád a himlő!
Behoztuk a zöld ágat,
Kivisszük a kice-vicét.
Kice-vice, víllő,
Gyűjjön rád a himlő!
Határinkat a jégeső
El ne verje!
Kice-vice, villő,
Gyűjjön rád a himlő!
Énekelve hordoztuk végig a kis óvodásokkal a felöltöztetett kiszebábut, majd a folyóba eresztettük.Bízva a víz tisztitó erejében búcsúztattuk a telet és szalaggal díszített zöldággal köszöntve a várva-várt tavaszt.

A húsvét nem egy napból áll, hanem egy ünnepkörnek tekinthető. Húsvétvasárnap időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg, eszerint húsvét időpontja március 22. és éprilis 25. közötti időre tehető. Húsvétnak fontos része a nagyböjt, ami hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart. A hamvazószerda utal a hamvazkodásra, másrészt a böjtölésre.

A negyven napos nagyböjt utolsó hete a virághét, mely virágvasárnappal zárul. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe. Már a hetedik században pálmát szenteltek ezen a napon, hazánkban ezt barka helyettesíti. A barkaszentelés egyházi eredetű népszokás, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, villámlás elhárítására.


A kisze menyecskének öltöztetett szalmabáb, amit a leányok énekszóval vittek végig a falun, főként Nyitra, Nógrád, Pest és Heves megyében, majd a falu végén, ahol vízbe vetették, vagy elégették. A bábu különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett. A kisze szó korpából készült savanyú levest, jellegzetes böjti ételt is jelent. Visszatérve a kisze bábuhoz, ahol vízbe vetették, minden lány egy-egy szalmacsomót dobott vízbe. Úgy hitték, akinek a szalmacsomója elúszik, még abban az évben férjhez megy.
kiszehajtás

Néhány Nyitra megyei faluban a kiszejárást villőzés, téltemetés követte. A leányok feldíszített fűzfaágakkal jártak házról házra, abban a hitben, hogy a villő a tavasz hírnöke, a zöldellő ágban megmutatkozik a tavasz közelsége. A villőágakat felszalagozták, esetleg kifújt tojásokkal díszítették. Egyre több helyen látni tojásfák állítását, a bimbózó fákra hímes tojásokat aggatnak. Érdekes, kedves szokás, mellyel ma már egyre több helyen találkozhatunk.
Nagyböjt után végre elérkezünk húsvét vasárnapjához.
Amely a kereszténység legnagyobb ünnepe, e napon ünneplik Krisztus feltámadását. Véget ér a nagyböjt, a hústól való tartózkodás, innen a magyar elnevezés. A jellegzetes húsvéti ételek a sonka, a tojás, a kalács ma sem hiányzanak az ünnepi asztalról. Ezen a napon is fontos szerepet tulajdonítottak a víznek. Piros tojást helyeztek a mosdóvízbe, és a család abból mosakodott, hogy egészségesek legyenek egész esztendőben.
A húsvétvasárnaphoz kapcsolódnak-e szokások? Hiszen a locsolkodás napja a hétfő...
Nem csak a húsvéti, hanem általában a tavaszi vasárnapokhoz kapcsolódik a zöldágjárás, a tavaszt, a természet megújulását jelképező énekes játék. Ki ne emlékezne a "bújj, bújj, zöldág" dalocskára? Ez a játék a fiatal lányok és legények tavaszköszöntő rituális hagyománya volt. Mára a kisgyermekek játékává vált. Brassó megyében húsvétkor szokásos a kakaslövés. 13-14 éves fiúgyermekek egy héttel kakaslövés előtt végigjárják a falut, hogy három-négy kakast a közösen adott pénzből megvegyenek. Húsvét vasárnapján délben gyülekeznek, és drámai formában előadott tréfás veszekedéssel búcsúztatják a kakast. Ezután táblára rajzolt életnagyságú kakas ábrájára nyíllal lőnek. Aki a tábla közepére festett fekete pontot eltalálja, az a győztes. Este a kakaslövők ismét összegyűlnek, annak az embernek a házában, ahol a szerepet betanulták. Itt a háziasszony a megvásárolt kakasok és tyúkok húsából főzött levessel várja őket. Az asztalnál a győztest a főhelyre ültetik, ő kapja a kakas combját, máját, szívét.
A hétfői locsolkodás?
A locsolás eredete részint a keresztelésre, másrészt arra a legendára utal, mely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat vízzel akarták elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A két világháború között vált általánossá a szagos vízzel, rózsavízzel való öntözés. A locsolás jutalma a hímes tojás, bár ma ezt egyértelműen felváltotta a zsebbe csúsztatott pénz. A húsvét is elüzletiesedik, többi kedves ünnepeinkhez hasonlóan. Nagy áruházláncokban tapasztalható, éppen csak leszedték a karácsony jelképeit, máris nyulakkal találkozunk.

A nyúl és a tojás, miért ezek a húsvét jelképei?
Az életre, a megújulásra utalnak. A tojás az élet csíráját hordozza magában, a nyúl pedig köztudomásúan szapora. Az ünnep egyértelműen a tavaszvárásról, az új életről szól.
Forrás: MTI