2009. október 8., csütörtök

Holdbeli csónakos...

Weöres Sándor mese bábokkal két részben a Nemzeti színház előadásán már öt éve. Amióta a Duna menti kisvárosban élem (5 éve) nyugalmas, csendes napjaim, elszakadva a nagyváros nyüzsgésétől, ritkán jut el hozzám egy-egy színházi újdonság,élmény.
Amiért a Holdbeli csónakos ismertetésére esett a választásom annak oka a következő:
-találkoztam egy kedves családdal, beszélgetéseinkből kiderült, hogy gyermekeink Pestszentlőrincen a KISZ-lakótelepen nevelkedtek. Ismerni nem ismertük egymást, a gyermekeink egy iskolában tanultak ( nekik két fiúk és nekem a két fiam ). Tehát a gyerekek majdnem egykorúak. Az említett családban az egyik fiú színészetet tanult. Az említett mesét, az unokával átélt élménybeszámoló által ismertem meg. No meg az sem mellékes, hogy fia Mészáros Tamás játszotta a gyermekek kedvelt,minden nehézségen átsegítő Paprika Jancsit
.
Egy pár fotó az előadásról innen:

Weöres Sándor: Holdbeli csónakos










A történet röviden...

"A Holdbeli csónakos három síkon játszódó történet. Remélem, képesek leszünk mindhárom történet elmesélésére.

Az első egy szerelmi történet: Jégapó, magyar fejedelem, gyönyörű leányával, Pávaszem királykisasszonnyal él Ukkonvárban. Medvefia királyfi, a lapp trónörökös, a várban apródkodik. A két fiatal olyan közel van egymáshoz, hogy a közelségtől nem látják, mennyire illenek egymáshoz. Ezzel gyakorta vagyunk így. Valami távoli, elérhetetlen dologra vágyunk (Pávaszem például a Holdba szeret bele), és ami ott van az orrunk előtt, észre se vesszük...

A második történetet lényegére Weöres Sándor azzal mutatott rá, hogy valamiféle különös, sajátos kicsinyítő képzővel láttatta művének magyar hőseit, Pávaszemet, Medvefiát, Jégapót, Vitéz Lászlót, Paprika Jancsit, Bolond Istókot. Ők ugyanis, még egy csetlő-botló, identitását kereső, szuverenitását őrizni próbáló fiatal kultúra gyermekei. Szemben az "egész ember" uralkodókkal, a kínaival, sumnéral, akik nagy múlttal rendelkező, "kész" civilizációk fiai. Sajnálatos, mondta egyszer Weöres, hogy a darabnak ezt a kulturális önazonosságról szóló vonulatáról meg szoktak feledkezni.

És végül, egy különös, transzcendens történetet is szeretnék megmutatni. Pávaszem királykisasszony lelki átváltozását. Őt fiatal, tanulatlan, elkényeztetett lányként ismerjük meg, aki a kalandok során felnőtt, önálló döntésekre, felelősség vállalásra képes nővé érik. Gondoltam, ezeket egyszer el kell mondani, hiszen a Holdbeli csónakos remek játék, amin remélem, mindenki nagyon sokat fog nevetni."

Valló Péter, rendező

A színházajánló oldalról, kritika Éles Gergelytől:

Az alakítások alapvetően igényesek, aranyosak, értékükből csak a rendezés hibái vonnak le. Kiemelkedő Stohl András jószívű, tökkelütött Vitéz Lászlója, Vida Péter félős Bolond Istókja, no és persze a csekély értelmű Paprika Jancsi Mészáros Tamás megformálásában. Alapvetően az ő hármasuk viszi a hátán az előadást a gyerekek nagy örömére.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Bocs',hogy ide irom (időm rövidsége miatt) Esetleg egy friss hír,egy régebbi témához :
Googleba írva :
A nyilvánosság előtt restaurálják Caravaggio festményét (+ a kapcsolódó cikkek)
lehet, hogy itt a cikk:
http://www.mult-kor.hu

Névtelen írta...

Bocs' kicsit "sopánkodós" a szöveg : ritkán jut el egy-egy újdonság/élmény ? Szerintem "tenni kell" ellene ! (én szinte ki sem mozdulok,mégis ezt-azt tudok)
Pl.
http://www.szinhaz.hu/ - abban bal oldalon a "premierek" - jobb oldalon további cikkek. Keresem a neten MGP írásait -(Molnár Gál Péter) - és ha lenne időm Ungvári Tamás írásait is olvasnám...
http://www.tamasungvari.hu
Persze, van sokkal több színházzal foglalkozó oldal is.
Na, nem elkeseredni ! :-) :-)

Névtelen írta...

Herta Müller (2009)
"Magyar könyvkiadás!"... remélem legalább egy könyve van a könyvtárban ? (...)

kyba írta...

Névrelen köszönöm a tájékoztatásokat, hasznosak voltak !