2009. október 13., kedd

Ültessünk ginkófát! 200 millió éves élő kövület.

Szerencsére van olyan ember aki ezt a komolyan is vette. A szomszédom kertjét, ilyen ginkófa ékesíti. Levelét gyógynövényként használják.


Tarr József
A GINKÓ

Az irodalom és a képzőművészet tükrében


Kínában már évszázadok óta költőket és illusztrátorokat ihletett meg a különös fa.
Európában J.W.Goethe (1749-1832) a nagy német költő a heidelbergi kastély parkjában figyelt fel a páfrányfenyőre. A természettudományok iránt érdeklődő (növény és ásványgyüjtő) költő figyelmét megragadták a különös falevelek.







Goethe rajnai utazásai (1814-15) előtt olvasta Háfiz (1320-89) perzsa költő verseit, melyek akkor jelentek meg német fordításban. A versek nagy hatással voltak rá és rokonságot vélt felfedezni a keleti költészettel. Keleti mintaképek nyomán öntötte költői formába rajnai utazásai élményeit. Legszebb szerelmesverseit ihlette akkor az a költői és lelki kapcsolat, mely közte és Marianne Willemer (1784-1860) között szövődött. Keleties hangulatú verseiben a költő "Hatem" álarcában szólal meg, mig Marianne "Sulejka" néven lett a versek hősnője. Marianne néhány versével részese is lett Goethe "West-östlicher Diwan" (Nyugat-keleti divan) címen kiadott versgyüjteményének. (Divan eredeti jelentése: tanács, gyülekezet, átvitt értelemben versgyüjtemény, antológia.) A távolkeleti fa kétkaréjos levelei és tűszerű erezete a költő szemében a barátság szimbólumának tüntek és ez vers megírására késztette.

Ginkgo Biloba

Napkeletről jött a fája,
és most itt kertemben él.
Sejtelemmel nézek rája,
titkot kérd e falevél.

Egyetlenegy teremtmény-e
mely megosztá önmagát?
Vagy egy választott pár lénye
lett eggyé e lombon át?

Verseimben leltem választ
erre, mélyet és nagyot.
Érezhetted bennük már azt:
egy s mégis kettős vagyok.

Harsányi Zsolt fordítása


E keletről gondjaimra
bízott fának levele
a tanult főt okosítja,
titkát fejtvén vele.

Egyetlen élő levélkét
látunk kettéválva mi?
Vagy kettőt, mik eltökélték:
egynek fognak látszani?

E kérdésre, mit megoldott
elmém, választ így adok:
nem sejteti-e dalom, hogy
egy s mégis kettős vagyok.

Kálnoky László fordítása

5 megjegyzés:

Névtelen írta...

Sok "igazsága" van ennek a témának is !
Először pár pécsi dolog :
Pécsett a ferencesek u. 25. sz. ház (belső) udvarában is van egy ilyen fa,- (védett!) rajta a tábla,mikor ültették ! (sajnos elfelejtettem)
Úgy tudom, a Zsolnay gyár udvarában is van ? (-esetleg @Aranyosf. tudja ?)- a Zsolnayak egyik étkészlete ("új") mintái is a fa levelét "ábrázolják!"
(bizonyára a honlapjukon -(termékek) látható, aki nem ismerné)

Névtelen írta...

(Én csak azt tudtam (tv) hogy a japánok mit meg nem tettek/tesznek a fa megmentéséért!) Összegyűjtötték a fák adatait -és próbálják a több száz éves fákat is megmenteni !- stb.)- ill. ünnepségek(?) vannak "lombhullatáskor" - stb.
Érdemes Googleba írni : A japánok és a ginko kapcsolata
Zsolnay : az "Ősz" (ginko) étkészlet a termékek között.

aranyos fodorka írta...

http://www.zsolnay.hu/Hun/1k0176.htm Itt látható egy kép a Zsolnay ginkós készletéből.
Valóban, van a Zsolnay gyárban is, sőt a Rét utcában a volt PB előtti kis parkban is. Most, Szegeden járva a Széchenyi tér keleti oldalán láttam sok ginkót.
Érdemes tudni róla azt is, hogy kétlaki /= amelynek a termős és porzós virágai nem ugyanazon a növényen fejlődnek/.
Elég nehéz, de nem lehetetlen magról is szaporítani.

kyba írta...

Gyönyörű az az őszi Zsolnay készlet.

Névtelen írta...

Kezdek aggódni ! (Mi lehet a mai témával ?- csak nem ginkófa ültetés van ?)
Pedig micsoda téma ! (Jó sok helyre beírtam!)
Mi van Frankfurtban ?
Pirossal írt szavakra katt' -és akkor németül...