a piaci nap előtt már egy nappal, 12 órától megtalálható a Duna parti sétányon. Sokan járnak hozzá, még a közeli településről is. Évek óta az egyetlen a piacon finom, megbízható és főleg megfizethető. Árul még sült oldalast és sült csirkecombot.
Morzsára maradékra is van jelentkező...
A vízi madarakra nem jellemző viselkedést figyeltem meg, közel merészkedve ácsorognak , esetlenül bukdácsolva a szárazföldön. A lehullott maradék kenyér morzsa megkaparintása reményében.Némelyik akinek nagyobb kenyérhéjat dobnak nem tudja lenyelni, próbálkozásai után a vízbe viszi és megáztatva tudja csak lenyelni, ha ugyan elég ügyes, mert lehet hogy a szemfülesebbek elveszik tőle.
Aranyosfodorka blogjában találkoztam a sült kolbászosebéd fotójával, én pedig most a péntek délutáni sült kolbászos vacsora elfogyasztását, örökítettem meg különös társaságban.
Kedv fokozónak egy népi mondóka:
Réce, ruca, vadliba
Réce, ruca, vadliba,
jöjjenek a lagziba,
kést, kanalat hozzanak,
hogy éhen ne haljanak.
Ha jönnek, lesznek,
ha hoznak, esznek.
2 megjegyzés:
Ez aztán igen! ( -bár aztán majd elég legyen!-:-) :-) ) = szerencsére én a sült kolbászt (ilyen helyeken) nem kedvelem,de a sült hurkát ugyancsak megenném! -Hagyján! [ @Hawah pedig kocsonyát csinált! ] -
Valamikor (régebben) írtam, hogy "kedvelt" piactéri "sütödésem", már nem ad el sütnivaló hurkát ! (régebben megtette)- most csak sütve lehet tőle hazavinni és otthon újra melegíteni. (Macerás így!) -
********************************
Ha nem kellett volna minden nap itthon rostokolnom... terveztem volna kocsonyahúst venni ! - ( na, ami késik... az múlik! - sajnos.)
*******************************
Jók a fotók! - bár én (mostanában) (szándékosan!) már nem viszek magammal gépet! - valahogy nyugodtabb vagyok olyankor!
A kacsákról én nem gondoltam volna, hogy ennyi "eszük" van :-)
Ami a kolbászolást illeti, bennem is volt egy pici kis ellenérzés, de már annyira kívántam, hogy felvállaltam az esetleges rizikót...
Megjegyzés küldése