2009. június 23., kedd

Fekete István

"De a nevek nem is fontosak. Az emberek közt széthintett jóságnak, örömnek nincs neve, mint ahogy nincs neve az őszi ragyogásnak, a ködös messzeségnek, a hullámnak, amikor a parthoz ütődik, a nád suttogásának, vagy a simogatásnak, amit nem felejtünk el soha, pedig sok kemény ütést régen elfeledünk ugyanezen idő alatt."
Fekete István bölcseleteiből a fenti idézettel emlékezem, egyszerű és igaz.
Eszembe juttatta gyermekkorom legkedvesebb filmjét amit legalább ötször megnéztem, izgatottan drukkolva végig Bogáncs kutya megpróbáltatásait és szabadulását.


Fekete István örökbecsű regényének filmváltozata egy megható történet a kiöregedett, hitehagyott bohócról és az otthontalanná vált pumiról.

Az 1958-ban készített 102 perces ifjúsági film egy pumi fordulatos, izgalmakban bővelkedő élettörténete. Bogáncs foglalkozását tekintve pásztorkutya, munkaadója pedig az öreg Galamb Máté, aki az Állami Gazdaság számadó juhásza. Bogáncs mellette tanulta meg kölyökként a kutyaviselkedés alaptörvényeit, amitől okos és bátor társává tudott válni a juhásznak. Életútja egy napon azonban váratlanul kalandos fordulatot vett, ami azzal kezdődött, hogy Bogáncs elveszett. Gazdája mindenfelé aggodalmasan kereste, Bogáncs azonban nem volt megijedve, inkább élvezte, hogy kis időre "szabadságra" mehetett.
Fekete István állatregényét az teszi különlegessé, hogy nem csupán az emberek, hanem az állathős, Bogáncs is gondolkodik, érez, egyénisége van, ami mégsem hat természetellenesnek, mert viselkedésében sohasem lépi át a kutyatermészet törvényeit. A festői leírások, a mértékkel adagolt, ízes humor, s a történetbe szőtt kalandok magyarázzák a mű népszerűségét. Nagy erénye, hogy számos, a természet és az állatok világából vett hasznos ismeretre is megtanít.
A film a Mar del Plata Gyermekfilm Fesztiválon 1960-ban elnyerte a Gyermekek díját. Bécsben pedig II. díjat szerzett 1965-ben.

Érdekességként: Fekete István állatnevek.
Egy pár névvel a VUK c. könyvében is találkozhatunk pl.: tás, vahur, unka, karak... stb.
Bruku galamb,Cin egér,Csám disznó-,Csi fecske,Csuri veréb,Csusz gyík,
Gege liba,Hu bagoly,Kalán nyúl,Karak róka,Kele gólya,Kurri kakas,
Lutra vidra,Mu marha,Nyaú macska,Paták ló,Szi kígyó,Szú sün,
Tás kacsa,Uhu uhu,Unka béka,Vahur kutya,Zu bogár....

3 megjegyzés:

Unknown írta...

Hogy én hogy zokogtam gyermekkoromban ennek a kutyának a sorsán!

kyba írta...

Ugye milyen jó visszaemlékezni?

aranyos fodorka írta...

Nagyon szerettem én is gyerekkoromban a Fekete könyveket. Jó lenne tudni, olvassák-e a mai gyerekek ezeket a könyveket ?
Rájuk férne !