Orlai Petrich Soma

Orlai Petrich Soma (Mezőberény, 1822. okt. 22. – Bp., 1880. jún. 6.)

Orlay (családi neve Petrics) Soma
történeti festő, Petrics Soma birtokos fia, szü1. 1822-ben Mező-Berényben (Békésmegye); tanuló pályájának egy részét Jókaival és Petőfivel töltötte Pápán, hol jogot is végzett és ekkor az volt a vágya, hogy író legyen. 1846-ban Pestre költözött és már mint jurátus elhagyta a jogi pályát és azon évben Waldmüllerhez ment föl

Bécsbe, hogy festőművésszé képezze ki magát. Itt nem sokáig maradt és előbb

Münchenben Kaulbachnál, később Debrecenben tartózkodott. Azután ismét Bécsbe ment, de midőn Magyarországon is állandó műtárlat alakult, Pestre költözött és a történeti festészet terén fejtett ki nagy tevékenységet. Szellemi erejét azonban meg-megújuló fejgörcsei folytonosan zsibbasztották. 1851-től fogva, midőn Szent István ébredése c. képét a műegyesületben kiállította, úgyszólván utolsó napjáig folytonosan dolgozott és elkészítette barátjának Petőfinek ülőarcképét, mely jelenleg a történeti képcsarnokban van. 1862-ben az egész nyarat Olaszországban töltötte. Nevezetesebb művei: II. Lajos király holttestének megtalálása a Csele patakban (1851), mely a Hölgyfutár mellett is megjelent színes lenyomatban, Búcsú a csata előtt (1853), Hagyjátok hozzám jönni a kisdedeket, oltárkép a mező-berényi ágostai vallású templom számára (1854), Emese álma (a Családi Kör mellett kőnyomatban), Kazinczy Ferencz és Kisfaludy Károly első találkozása (1859.) Festett számos arcképet és megfestette Petőfi Debrecenben c. képét; Petőfi arcképét katona korában (ezt Petőfi barátjának Kuppisnak ajándékozta), 1849-ben Petőfit piros nadrágban. A 70-es évek elején eladta kis birtokát és családostól a fővárosba költözött. Itt aztán egymást érték a csapások. Egymásután vesztette el két gyermekét, majd anyagi gondok is tetézték szerencsétlenségét, végül halála előtt egy héttel elvesztette nejét is. Meghalt 1880. jún. 5. Budapesten.
Milton Elveszett Paradicsomát három leánya körében tollba mondja
1862
Olaj, vászon, 150 x 194 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
















Egyik legszebb műve, megkapó lélekábrázolása Anyám c. portréja.
1850-es évek eleje
Olaj, vászon, 37,5 x 51 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

















Sappho
1860-as évek
Olaj, vászon, 113 x 94 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest




















A János vitéz első kiadásának címlapja
1845
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest