2009. április 30., csütörtök

Lyka Károly a szerkesztő...


Lyka Károly, a szerkesztõ (1869-1965)
„Budapesten született 1869. január 4-én. Apja Lyka János építész, Nyitráról származott el Pestre és itt virágzó irodája volt. Az 1871-iki bécsi gazdasági összeomlás azonban tönkretette, s ekkor családjával együtt Nyitrára költözött vissza. Iskoláit Nyitrán végezte, itt lett jelesen érett 1887-ben. Apja érettségi után Münchenbe küldte.

Négy évet töltött Münchenben. Festõi tanulmányain kívül mûvészettörténetet és esztétikát is hallgatott. Érdeklõdése felölelte a képzõmûvészeten kívül a szépirodalmat, filozófiát, a társadalmi tudományokat, a zenét, s a szellemi élet több más ágazatát. Írói munkássága már a müncheni években indult meg. 1890-91-ben tárcákat, cikkeket írogatott a Fõvárosi Lapokba, aztán a Magyar Hírlapba. 1892 tavaszán – huszonhárom éves korában, csordultig a tudás vágyával és az olasz szépség szerelmével – Itáliába ment, és ott maradt 1896 márciusáig. Róma elhagyásával Lyka Károly tanuló- és vándorévei véget értek. Hazatért és Budapesten telepedett le, mint újságíró, abban a magasrendû értelemben, ahogy azt a hivatás legjobbjai testesítették meg. Leggyakrabban a Pesti napló, a Budapesti Napló és az Új Idõk c. lapokba írta népszerûsítõ cikkeit. 1902-0918 között szerkesztette a Mûvészet c. folyóiratot.” (Petrovics Elek)

Irodalom és művészet - Lyka Károly
A képírás újabb irányai. A modern festőművészetet és a nagyközönséget még mindig meglehetősen széles űr választja el egymástól. Még míveltebb és előkelő emberek is értetlenül állanak meg egy-egy modern kép előtt, nem bírják felfogni szépségeit, még kevésbé észrevenni a természettel való szoros kapcsolatát.

Ennek az űrnek a betöltésén a sajtóban már régóta s nagy hatással dolgozik Lyka Károly. Most új könyvében arra vállalkozik, hogy történetileg magyarázza meg a laikus érdeklődőknek, micsoda kezdetekből fejlődött ki s milyen uton jutott a közelmult festészete odáig, a hol most van, mik azok a jellemző tulajdonságok, melyek a XIX. század festészetét a multétól elválasztják s mennyiben jelent ez az uj művészet a fejlődésben haladást.



Ilyen könyvre szükségünk volt, az bizonyos s igen hasznos dolgot cselekedett a Kisfaludy- Társaság, mikor egy pályázatával alkalmat adott Lykának munkája megírására s törekvését pályadíjával és elismerésével támogatta.


Nincsenek megjegyzések: